Végre-valahára megújult a győri Széchenyi György (!) tér. A történelmi Magyarország egyik legszebb tere sokáig osztozott a négyes metró sorsán: a korábbi polgármester háromszor nyert azzal választást, hogy "a következő négy évben már tányleg"-aztán persze nem történt semmi-maradtak az aszfaltra festett parkolósávok... A 2006-ban már ketten indultak a már említett programmal, így az új polgármesternek már tényleg tartania kellett a szavát... Idén júliusban befejezték a felújítás első szakaszát. A második szakasz azután kezdődik, hogy a győriek legendás Lloydját, ami a kép bal oldalán látszik, felújítják. A tervező a Czita építésziroda (vezető tervező: Czigány Tamás).

Győr belvárosának arculatát és utcahálózatát alapvetően meghatározza az 1566-os tűzvész utáni újjáépítés. Mivel a vár(os) ekkor az egyik legfontosabb végvár volt, itáliai hadmérnökök irányították a katonai és a polgári építkezéseket: a várost és a várat közös (és hatalmas) védőfalakkal látták el, melyek az akkor legmodernebbnek számító olaszbástyás rendszerben épültek. A korábbi gibe-gurba utcarendszert is átalakították: klasszikus, négyzetrácsos rendszert alakítottak ki.  A főteret ilyen esetekben tömbkihagyással alakítják ki (tömbtér).

 forrás  A városfalak a mai utcahálózatra vetítve: a városfalak lebontása után továbbvitték a négyzetes alaprajzot. Jól látható a középen lévő főtér, és a tömböket "szétdaraboló"  utcácskák. A bal felső sarokban lévő "szabálytalanság" a régi püspökvár.

 Az így alakult ki a mai  tér, ami sokáig a város igazi fóruma volt: itt működött a piac, a jezsuita (ma bencés) gimnázium, a Redout, ahol Liszt Ferenc is hangversenyezett, és itt épülek fel a legrangosabb polgárházak.

forrás  A Széchenyi tér 1845-ben. A tér épületei-a középső Lloyd és a templom melletti gimnázium kivételével-ma is így néznek ki.

A korábbi rang akkor kezdett eltűnni, mikor a város modern iparvárossá vált, és a lebontott városfalak előtt, a korábbi marhavásártéren kialakították az új városközponot: városházával, pályaudvarral, parkokkal, és az onnan bevezető Baross utcával (következő győri poszt). A múlt században a "gépkocsikorszak" adta meg a kegyelemdöfést: a tér egyszerű parkoló lett. Aztán hiába alakították ki a "sétálóutcát", csak az autók tűntek el. A tér egy "barokk teszkóparkolóra" emlékezetett, ahol mindenki csak szemlesütve átrohan-ezért is volt meglepő az idei állapot.

Járjuk be a főteret, a Király utcai torkolattól kezdve (ebben az utcában lakott Napóleon, mikor...):

 A tér északi végén teraszokat alakítottak ki az éttermek számára. Ezek anyaga is eltérő:  borovifenyő-lécek, míg a tér többi részét gránit borítja. A teraszok egy szintben vannak a többi felülettel.

Ha megfordulunk, akkor is szép látványban lesz részünk:

A barokk Esterházy-palota zárterkélye "kukkant" be a térre. Ezek a sarokmegoldások jellemzőek a városra. Egyszer érdemes megszámolni, hány ilyen van Győrben-csak ezen a sarkon három is...

 A nyugati térfal elé faburkolatú "dobozokba" korai juharok (Acer platanoides) kerültek. Ezekkel volt egy kis baj: az a képen is látszik, hogy nincsenek a legjobb színben-hőgutát kaptak szegények. A városháza azt nyilatkozta a helyi lapnak, ha őszre nem javul az állapotuk (ami meglehet, juhar esetén), akkor előveszik a garancialevelet... Lehet számolni: a képen négy sarokerkély is látható...

Érdemes megemlíteni, hogy a győri belváros galambmentes! A párkányokon tüskék, a fülkeszobrok előtt pedig védőhálók vannak. Nem is látni galambot sehol, és nyilván guanó sincs

Az északi térfal (meglepő, de:) délről nézve. Jól látszik, hogy-dícséretes módon-sortatarozás folyik a téren. A jobb oldalon-nem a tér közepén, ennek oka van!-áll a Mária-oszlop, amit Buda visszafoglalására emeltek 1686-ban (!). Most kicsit csonka szegény, ugyanis a merevítő vasrúd egy pár év óta érintkezik a szabad levegővel, és korrodálódni, és így feszülni kezdett. Így sürgős felújításra szorult. Szétfűrészelték az emlékművet, a talapzatot helyben, az oszlpot, és a szobrokat (a talapzat négy sarkán egy-egy szent szobra állt) műhelyben restaurálják. (Itt van a szobor eredeti állapota). A kép bal sarkán, a "pocsolya" körül több gyerkőc is látható. Vajon mit csinálnak ott?

Itt látható a közterülettervezés legújabb toposza: a bukolatba rejtett szökőkút. Már több helyen (pl. Szolnokon, a londoni Somerset-ház udvarán) van ilyen. Jellemző a hazai gyerekellenes közhangulatára, hogy mikor a helyi lap fórumát olvastam a neten, az tele volt olyan megjegyzésekkel, hogy majd tele lesz nyáron gyerekekkel, és az milyen borzasztó. Nem tudom, ki hogy van vele, de ha gyerek lennék, bizony én is ott mászkálnék pólóban-gatyában a "vicces járdán". Kb. 30 fok volt aznap...

A szőkőkút amúgy általában "pára-üzemmódban" működik. A kisebb kivezetések fénycsöveket rejtenek, ezekkel világítják meg este a vízsugarakat.

Ezután foruljunk kelet felé. Itt áll a legendás Lloyd:

Az épület az 1840-es években épült Fruhmann Antal tervei szerint (számos győri lakóház és a balatonfüredi Kerektemplom tervezője), vigadónak. Később a Lloyd-társaságé, a győri kereskedők egyletéé lett. Az ötvenes években kapta borzalmas szocreál homlokzatát, ekkor művház-féle lett. Most exkluzív irodákat alakítanak itt ki, a lépcsőházat visszaalakítják eredeti formájára.

A bencés-templom és a Mária-szobor között bazalt-kiskockakő-csíkok szakítják meg a gránitfelszínt. Ezek a csíkok nem csak rasztert alakítanak ki, de optikailag is megnövelik a távolságot.

Ezért nincs a Mária-oszlop a tér közepén. Ugyanis a teret a Dunával összekötő  utcácska és a templom tengelyében áll. A templom sem érdektelen: az egyik legkorábbi barokk épület az országban. 1634 és 1641 között épült Baccio del Bianco olasz hadmérnök tervei szerint. A bal oldali gimnáziumban tanított Jedlik Ányos és Czuczor Gergely (és hogy teljes legyen a kép: a téren fejezték le a "lőcsei fehér asszonyt" a Jókai regényben). Itt látható a teljes szobor a templommal.

A térhez tartozik még egy "függelék" is, a gimnázium és a Lloyd között. Ezt a részt már korábban felújították. Itt látható az említett két szerzetes-tanár emlékműve (2000, Rieger Tibor)

 

 

Részletek a térről

Azért mégsem illik egy csatornalefolyóval zárni egy posztot. A tér egyik sarkán (meg lehet keresni:) áll egy vastuskó. Hogy ez miéle fajta? A műfaj inkább Ausztriában elterjedt, a bécsi Stephansplatzon is van egy. A lényege, hogy minden városon érkező mesterlegény egy szöget vert a tuskóba, amíg volt rajta hely. Sajnos a győri tuskó múltja nem ilyen dicső: egy derék fűszerkereskedő nyitott itt boltot a "Vastuskóhoz" néven, és bécsi mintára elkészítette a saját fáját: egyforma, gyári szögekkel...

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr361333496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gyönyörű ez a tér, jó látni, hogy foglalkoznak vele és valóban egyre szebb lesz! Már csak néhány ház és kész! A szökőkút nekem is kedvencem volna, de nem csak gyerekként. Ilyen "pára üzemmódú" lyuksor Budapesten is lehetne szerintem sok helyütt. Ha jól tudom ilyet a Westend melletti nem tud.

Szuper a poszt!
Miért nincsenek támlás padok? Trendiség?
@városjáró: állítólag még egy csomó minden (növények, utcabútorok) hiányozik, de csak a második ütemben, a lloyd-építkezés befejezése után kerülnek a helyükre. Bár azt hiszem, akkor sem lesznek támlás padok. Igen, trendiség (aki támlás padot akar, üljön ki az étterem teraszára :-/...)
Köszi a beszámolót!

Ez a Lloyd-palota érdekelne, az látszik hogy át lett alakítva a szocreál ízlés szerint, de a külső homlokzat is? Az most vissza lesz alakítva korábbi állapotára, vagy nem? (Csak mert Te a lépcsőházról írtál)
@BDzsH: Ja most látom, hogy megőrzik a szocreál homlokzatot. Végülis a régi visszaállítása elég súlyos belső átalakításokkal is járna, meg ki tudja még mivel - nem ismerem annyira, most csak egy fotót találtam róla.

Amúgy nem rossz ez a homlokzat szerintem. Az új tetőfelépítmény viszont engem annyira nem győzött meg.
@BDzsH: igen, érdekes ez az épület. Én sem találtam sok képet róla. Annyit írnak róla, hogy a "Lloyd termében..." stb, tehát kellett lennie nagyteremnek is. Fényképeken annyi látszik, hogy a századfordulón egyszer átalakították, így az ötvenes években "visszaalakítás" történt. Az épületet viszont akkor teljesen kibelezték, a mögötte húzódó utcácskára csak egy csupasz fal (az új nagyterem fala?) nézett. Az oldalhomlokzat (ami a Jedlik-Czuczor szoborra néz) már nem olyan szép. Tehát most "visszaklasszicizálás" zajlik a homlokzaton, ami nem is olyan nehéz, ebben az esetben. Pár linket beteszek, hogy mindenki láthassa a különféle állapotokat.
@BDzsH: bocs, mégsem linkelek. tűvé tettem a netet, de a győri régi képeslapos oldal eltűnt. Mindegy, a lloyd palota honlapján vannak régi képek, ott meg lehet nézni (lloydpalota.hu)
Nagyon örülök a posztnak! Győr közel áll a szívemhez, és meg is érdemelt már egy megfelelően reprezentatív teret, mely a belváros szövetébe/szívébe megfelelő képpen be van ágyazva.... És milyen szép lett -így képekről. Tényleg nagyon ótvar volt szegényke, plusz balesetveszélyes magasságú padka (kb 30cm magas) szegélyezte a Mosoni-Duna felőli oldalon.
A Lloyd-ot illetően van nagyterme, azaz a felújítás előtt volt! :) Mozi is működött benne sokáig...
A szökőkútról meg annyit, hogy szerintem fenomenális megoldás a burkolatba rejtett fúvóka.... Eddig két helyen láttam, Nagyszebenben a főtéren (barokk térfalak itt is) és Balatonfüreden a móló mellett. Mind két helyen imádták a törpök, és a nagyobbak is!
@városjáró: Általában teljesen burkolt tereken nem szeretnek támlás padokat alkalmazni. Konkrétabban az az elv, hogyha a pad mögött nem épület/építmény ill. zöldfelület van, azaz mögéje lehet lopózni, "nem szeresük" alkalmazni -nem bízunk egymásban, félünk a többi emberkétől, stb.
Persze vannak olyan köztéri padok, amik dupla ülőfelülettel rendelkeznek -melyet középen elválaszt egy támla-, és modernek, meg szépek is, és persze emelnék a (modern) tér fényét, de darabjuk ha jól saccolom legalább 5 milla (pl. Santa&Cole) és ha a megbízó meglátja a költségkalkulációt csak az marad meg benne, hogy túl sok a nulla, és nincs ennyi pénz, vagyis jók lesznek az "összeeszkábált" ülőfelületek,melyek még növénykazettaként is funkcionálnak -csak hogy javítsunk a 0 zöldfelületi indexen-, ami persze ugyanígy lehet minőségi munka és tized annyiért........
A képek és a beszámoló is nagyon jó. Az viszont én mindenképp hozzátenném, hogy ettől a bizonyos szökőkúttól a helyiek (vagy legalábbis azok akik interneten hangot tudnak adni véleményüknek) az átadás után elsősorban nem a gyerekpancsikolást támadták általában, hanem azt, hogy többen kifejezetten fürdeni vitték a térre a gyereküket samponnal és törölközővel. Erre lépte meg azt a polgármesteri hivatal, hogy egy biztonsági őrt rendelt a térhez, aki rászól a gyerekes szülőkre ha félreértik a tér rendeltetését és aktiv fürdözést akarnak tartani itt. Amennyire követni tudtam a dolgot, azota is vannak panaszok és állitolag pár napja a biztonsági őr is eltünt.

Nekem egyébként képek alapján kifejezetten tetszik ezaz átalakitás, viszont a szökőkútban jobban szeretem azt aminek medencéje van.
"Nekem egyébként képek alapján kifejezetten tetszik ezaz átalakitás, viszont a szökőkútban jobban szeretem azt aminek medencéje van."

Félreértések elkerülése végett: az olyanokat amiknak van "kerete".
@*Anna: már észrevettem a korábbi kommenjeidből, hogy ismered a várost:). Aki nem látta a korábbi állapotában, tényleg nem tudja elképzelni, hogy nézett ki a tér. Semmi "életjelet" nem mutatott. És az az említett padka tényleg eszméletlenül magas volt...
*Anna: köszönöm a pados hozzászólást! Mi, kezdő telepes szakirányosok, már nem nagyon leszünk kiképezve ilyen téren (szó szerint :).
@Gallion: köszönöm. Az ingyen-fürdés tényleg gáz:(. Szerintem azért döntöttek a rejtett fúvókás megoldás mellett, mert egy medencés kút sok lett volna egy ilyen erős építészeti keretben (már ott volt a Mária-oszlop, és a térfalak is eléggé jellegzetes épületekből állnak). A vízmedence zavaró lehetett volna. Viszont modern köztér (ahogy régi sem) nem létezhet vízarchitektúra nélkül. És jó ez a pára-üzemmód is.
@Gallion: Ennek is van medencéje csak el van dugva... ;)
nagyon szuper lett az új tér! a padokról annyit, hogy hatalmasak! hiába lenne rajta támla, egyszerűen nem érném el, ha a lábam a földön marad:) A burkolatot pedig a tér sarkánál folytatják - gondolom nem gránitból hanem térkőből mint a környező kis utcák felújításánál. rendesen belehúztak győr felújításába. aki a térnél jár és nem tudja elképzelni milyen volt a burkolat - a tér északi részénél nézzen be a pálffy étteremtől eggyel jobbra nyíló kis sikátorba. na olyan volt:D
Nagyon jó ez a post, grat!

"Ezért nincs a Mária-oszlop a tér közepén. Ugyanis a teret a Dunával összekötő utcácska és a templom tengelyében áll." -- Ez így félinformáció. Mind a templom, mind az oszlop középen van. Illetve volt, a tér kialakításakor. Pont úgy, mint a vele rokon cseh és osztrák terek esetében - csak ez utóbbiak egyik felét nem építették be később..
Igen, a Lloyd nélkül lenne szimmetrikus a tér - érdemes megnézni a térképet, és képzeletben kitörölni a Lloyd körvonalát a térről. (Szerintem le is kéne bontani, nem oda való - de a felújítás és privatizálás után erre jó félszáz évig esély sincs..)

S még egy apróság, a korábbi girbe-gurba utcarendszer idején is valószínűleg itt volt a főtér, így nem tömbkihagyással alakították ki, csupán hozzáigazították az új utcarendszerhez. (Forrás: www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2002_TortTelepulesszerk/ )
@Damján: köszi

tényleg, milyen hülye voltam, hogy nem vettem észre! Viszont a szobor tényleg a Stelczer utca tengelyében áll. Egyébként nagyon sok térre középületeket, sőt templomokat építettek (Krakkó, Kassa, Lőcse, Pécs). Nagy vita volt, hogy bontsák-e, vagy sem. Szerintem jól tették, hogy maradt. Állítólag a földszintjén újra kávéház lesz, mint a reformkorban. Az egész jó lenne.

köszi a linket, a többiek is nézzék meg!
Nagyon szép lett a tér! A szívem csücske, jó így látni! Igazán megérdemelte már.. Korábban sokan csak futólag érintették, mert nem volt miért megállni… Ma viszont élettel van tele, és egy tér szempontjából ez a legfontosabb!
Írtál a vitáról a fürdőző gyermekek miatt... Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy nagyon sokan nem csak a szökőkutat magát kifogásolták („átlag” embernek elég nehéz lehet megemészteni, hogy nincs alatta víz…), hanem magát a tér kialakítását is. Számomra a sivár volt a legszebb, amit említettek, de volt, aki szerint lehetett volna itt barokk kút, nyírt fák, labirintus is… no comment
Én nagyon kedvelem a süllyesztett szökőkutat, több okból is. Itt nem elsősorban praktikusságból (az azért nem mindennapos, hogy kikapcsolják egy rendezvény miatt), hanem mert ebbe a térrendszerbe egyszerűen nem illett volna bele egy hagyományos megoldás.
Ehhez a "pára-üzemmód" mondathoz hozzáfűznék azonban vmit, mert szerintem félreérthető, amit írtál. Van az a vízsugár, ami változó, kb. 1-3 m magasságban tör fel (ez van a fenti képen), és van a vízfátyol (az alsó képen), ahol szintén vízsugár tör fel, de csak kb. 5 cm magasságban, így egy egyenletes, kb. 2 cm-es vízréteget képez, ami természetesen folyamatosan cserélődik. Ez az utóbbi az, ami időnként átvált pára üzemmódba. S bár eredetileg úgy volt, hogy itt párafüggöny lesz, ez egyrészt elég ritkán kapcsolják be, másrészt kb. térdig ér a pára... Kék és piros fénnyel világítják meg, ebből azonban még éjjel sem látszik semmi, mert a tér világítása ehhez túl erős. Ennek egyébként úgy tudom, bordeaux-i volt az előképe (gondolom ez, de a hatás korántsem ugyanaz…talán majd ősszel! www.flickr.com/photos/eoino/1490924538 )
Támlás padokra továbbra is van ígéret, a II. ütemben. Igaz, hogy az ma nem módi, és igaz, amit már előttem említettek, hogy ahol nincs mögötted ”semmi”, ott nem szeressük, de az idősebb korosztályra mindenképpen gondolni kell! Van pár dolog, amit a mai ”ifjúság” szeret nem figyelembe venni, mert nem trendi, de ugyanúgy kell ma is támlás pad, mint egy tervlapon műszaki tartalom a design mellett:))
Én a Lloyd-ot személy szerint szeretem, szerettem a fapados moziját, ismerem a nénit, aki a gyerkőcökre szokott vigyázni a „megőrzőben”, kedvelem a dobtanárt az alagsorból, a zeneboltot, az épület két oldalán levő kis teret… Sokan visszasírják a Lloyd előtti állapotot, én inkább szeretem a mait...
@fűzfaág: igen, elég "érdekes" hozzászólásokat lehet olvasni ilyen fórumokban: amikor a szolnoki főteret felújították, ami századfordulós és hetvenes évekbeli (viszonylag jó) épületekből áll, olyanokat lehetett olvasni, hogy " a tér nagyon szép, csak a szocreál (!)épületekre kéne egy-két oromzat és kőbábos erkély".
Úgy látom a rejtett medencés szökőkút szinte mindenkinek tetszik.
A padok... igazából nehéz írni egy félkész térről.
Egyébként engem is a téren zajló élénk élet ragadott meg-korábban teljesen kihalt volt.
Üdvözletem! Győriként szívesen olvastam a cikket és a sok hozzászólást. Viszont a tér neve nem Széchenyi György (aki Széchényi!)után kapta, hanem Széchenyi Istvánról. A téren van egy Múzeumpatika és az kapta a nevét Széchényi Györgyről.
A szökőkút mindkét része tud párásan működni, bár valóban ritkábban láthatjuk. Azért nincs medence, mert a sík tér alkalmasabb a rendezvényekhez. Támlás padok is kerültek a térre, a templom és patika házsora elé helyezték.
Csodálja meg mindenki ezt a nagy történelmű, ma kedvelt és gyakran nyüzsgő teret! :)