A Neues Museum, ahol Norfetiti "lakik", az Alte Nationalgalerie lépcsőjéről, ahol Caspar David Friedrich és Renoir festményei láthatók.

A berlini Museuminselről szóló poszt több szempontból is aktuális: egyrészt a "telepes" szakirány két hete járt ott. Másrészt most van a Szépművészeti körüli botrány, ahol a jelek szerint azt tekintik korszerű megoldásnak, ha a régi múzeumépület lépcsőjét félig elbontják. Harmadrészt a képen látható múzeum közelmúltban befejeződött-David Chipperfield tervezte-felújítása és bővítése Europa Nostra-díjat kapott az indoklás szerint „úttörő kortárs építészetet vegyít az eredeti konstrukcióba, izgalmas és szimpatikus végeredménnyel”. De most nézzük a szigetet, a komor tél végi időjárásban:

A virtuális sziget. Az együttes a belvárosban helyezkedik el, a Lustgarten a régi királyi/császári palotára nézett, aminek újjáépítését most kezték el. A Pergamonmuseum és a Bode Museum között megy a magasvasút. Forrás

Hogy egy szép nyári képpel indítsunk. Az Altes Museum 1825-ben épült a zseniális építész és festő Karl Friedrich Schinkel tervei szerint. Alkotójának ez volt a kedvenc műve, ami azért is érdekes, mert kis túlzással fél Poroszország az ő tervei szerint épült. Forrás

A lépcső pofafalain álló szoborcsoportok egyike. Az város többi épületéhez hasonlóan az "Altes" is súlyosan megsérült a háborúban-ezt tanúsítják az oszlopok egymást érő foltozásai...

Kilátás a lépcsőről. A kép egyelőre elég szomorkás, nemcsak az idő miatt. Ugyanis a Lustgarten mögött egy hatalmas foghíj terül el. Itt állt a porosz királyok (1871-től német császárok) palotája, ami a háborúban súlyos, de nem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Ezt lebontva épült fel a Palast der Republik, a köztársaság palotája, amit a berliniek "Palazzo Prozzonak", vagy "Honecker lámpaboltjának" neveztek. Az épületet 2008-ban lebontották, helyére a palotát tervezik visszaépíteni. A jelenlegi elképzelés szerint a külseje teljesen régi lenne, a belsejét részben állítják vissza, az egyetem Humbolt-Forumának  helyet biztosítva. A németeket ismerve, hamarosan ezt lehet innen látni:

 

 

A Lustgarten 1900-ban. Forrás

A múzeum mögötti utcát csodálatos oszlopsor kíséri. Ezek alól már látható a következő két állomás, az  Alte Nationalgalerie és a Neues Museum:

...mintha az ókori Athénban járnánk. A porosz királyoknak minden bizonnyal ez volt a szándéka, mikor több generáción át rabolták gyűjtötték az ókori kelet műkincseit és vásárolták az újabb kori  emlékeket. Az Alte Nationalgalerie 1867 és 1872 között épült Friedrich August Stüler tervei szerint. Az építész főleg Poroszországban alkotott, valamint ő tervezte az MTA épületét a Roosevelt téren.

A másik oldalon látható a Neues Museum (ez szerepel a címlapképen is), ami 1843 és és 1855 között épült, "építészeti közös halmazként", Stüler és Schinkel tervei szerint. A sors egy angolszász bomba formájában egy harmadik építészt is "iderendelt": a kiégett és majdnem hetven évig romosan álló épületet David Chipperfield tervei szerint építették újjá. Az avatásra 2009. október 16-án került sor.

Az oszlopsor mögött kis szoborkert található. A galéria épületének különlegessége a lépcsőzet tetején álló, IV. Frigyes Vilmosnak emléket állító lovasszobor.

A Neues Museum a háború után évtizedekig ilyen állapotban volt. Látható, hogy a balszárny szinte teljesen megsemmisült, a jobb oldalinak is csak a főfalai maradtak.

Chipperfield úgy rekonstruálta az épületet, mint egy műtárgyat. Mindent, ami megmaradt, megőrzött, még a freskótöredékeket is, valamint helyreállította az eredeti szerkezeteket, olyan anyagokból, hogy azok jól elkülöníthetők. Így az épület maga is kiállítási tárgy lesz.

A főlépcsőház. A középen álló ajtókeret szinte úgy van belefoglalva a kőfalba (kvarcit?), mint egy régészeti lelet.

Az déli udvar. Jól látható, hogy melyek az eredeti épületrészek, és melyek a téglából és kőből falazott új elemek.

A déli udvarba-a kiállítótereket növelendő-egy szigetszerű részt illesztettek. Az üvegfallal határolt részen helyezték el a legértékesebb egyiptomi leleteket.

Az épület a Kupfergraben, vagyis a "rézműves árok" felől. A bal oldali rész a visszaépítés, az eredeti szerkezet van visszaállítva ornamentika nélkül (még főpárkány sincs). Jobb oldalt a berlini dóm kupolája és az Altes Museum háta.

A következő állomás a hídon megközelíthető Pergamonmuseum, ami 1910 és 1930 között épült, Alfred Messel és Ludwig Hoffmann tervei szerint. Az épület főhomlokzata igazán félelmetes, ugyanis szinte ablaktalan, és hatalmas tömegű. Itt láthatók Berlin "importált" nevezetességei, a Pergamon-oltár és az Istar-kapu.

A német közlekedéstervezők igazán nem szívbajosak. Míg Magyarországon a villamost sem szeretik bizonyos keresztmetszetűnél kisebb utcában vezetni, itt gond nélkül átmegy a városi vasút a két múzeumépület között. A vonaton helyi (S-Banh) és távolsági vonatok is járnak. Vagyis itt megy át például a Varsó-Párizs gyors.

A lánc utolsó tagja a szigetcsúcson elhelyezkedő Bode-Museum. Az épület 1897 és 1904 között épült a népszerű, de mindössze 99 napig uralkodó III. Frigyes emlékére, szoborgyűjteményének befogadására. Ma az alapító, Wilhelm von Bode nevét viseli, és az eredeti gyűjtemény bizánci alkotásokkal egészült ki. Forrás

A Spree-folyó szigetén álló épületegyüttes egyedülálló, nem csak építészeti kialakítását, hanem tartalmát is tekintve. Az UNESCO a 1999-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A legnagyobb nemzetközi figyelemre most a Neues Museum épülete tarthat számot, ami az építészeti tisztelet és egyben az igazi korszerűség mintapéldája (ilyenkor látja az ember, hogy a sztárépítészek nem véletlenül sztárok...).

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr151894528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csak gratulálni tudok a poszthoz, remélem, azok is látni fogják akiknek látniuk kell!
Nagyon jó a poszt!
Ez a Neuest Museum egyszerűen csodaszép lett! (már amennyire ezt így képekről meg lehet állapítani...)
tökjó! mi ebből a tanulság? hogy ne hagyjuk magunkat megvezetni!
@retekblog: @városjáró: igen, ez volt a célom: hogy akik elolvassák, tudják, nem feltétlenül az a jó és a "korszerű", amit a Szépművészetiben készülnek művelni.
@*Anna: nagyon vissza kellett fognom magam a képek számát tekintve...
nahát, nem is tudtam, h a Nofretetét visszavitték a Neuesbe, szuper!

Amúgy Chipperfield nem is úgy sztár, mint a "nagy" sztárok, éppen letisztultsága, kifinomultsága, éteri egyszerűsége miatt...

(ja, és aesculus, jobban kéne figyelni az elütésekre:S)
igényes, gondolatébresztő, intelligens.
csak akartam volna ide írni? mintha már reflektáltam volna. na mindegy.

Szóval egyre inkább sajnálom, hog ymég nem jutottam el Berlinbe, mert az idő előrehaladtával egyre izgalmasabbnak tűnik. De ami késik, nem múlik.

Egyébként én azt hittem te tájépítész vagy, nem "telepes".
@mestska: nem, tájépes vagyok, csak most nincs külön településmérnök szak(legalábbis bsc-n), hanem ezen belül egy szakirány (ami szerintem jól is van így:)
süti beállítások módosítása