Az egyetem legrégibb épülete: a Czigler Győző tervei szerint épült CH épületet 1904-ben adták át.

Még tavaly nyáron két posztban is szó volt a Trefort-kertről, illetve az ott látható épületekről. Az 1782-ben alapított, és 1870-től egyetemi rangra emelt intézmény 1880-ban költözött a Múzeum körútra. A rohamos gazdasági és technológiai fejlődés miatt három évtized múltán az egyetem kinőtte a Trefort-kertet. A korra jellemző módon ekkor egy egészen új kampusz létrehozása mellett döntöttek, a választás-igazán távlatos módon-az akkori Lágymányosi-öbölre esett (nem, nem az öböl partjára, az öbölre). Az 1904-ben átadott CH épületet 1907-ben követte a "K" épület (Hauszmann Alajos), majd 1907-ben a könyvtár és a műhelyek (Pecz Samu), és az "F" épület. Az együttest az épületekhez méltó kertépítészeti kialakítás egészítette ki, az ebből az időből származó fák és cserjék ma is láthatók. A második világháború után épült ki a kampusz déli része. Itt is jó színvonalú, érdekes épületek állnak, viszont itt a környezet kialakítására már nem fordítottak olyan nagy gondot, mint a régi részen. Talán ennyi elég is bevezetőnek, nagy a terület, induljon a bejárás!

 

A Szent Gellért tértől a palánkokat megkerülve jutunk a "K" épület főhomlokzatához. Itt máris találkozhatunk négy mérnöklánnyal. Történetük kalandos: Senyei Károly az avatásra készítette el az eredeti négy kart (építész, építő, vegyész, gépész) megszemélyesítő nőalakokat, akik egészen 1945-ig trónoltak a bejáratnál. A háború során viszont megsemmisültek-állítólag a túlpartról a szovjet katonák "rajtuk" gyakorolták a célbalövést... Az újraformázásra csak 2007-ben került sor. Mivel az arcokról nem maradt fenn fotó, a Képzőművészeti Egyetem hallgatói mai (ismeretlen) modellekről mintázták hölgyeket.

Kijelenthetjük, hogy az annak idején egész Magyarországon tomboló tuja-és örökzöldőrület a BME-t is elérte.  Ennek bizonyítéka a főhomlokzatok előtt található tuja (Thuja sp.) és szürkeluc (Picea pungens) hadsereg. Én igazán szeretem az ezüstfenyőt (a tuját már kevésbé), de kíváncsi lennék az egyik földszinti helyiségben hallgató/oktató véleményére is...

A "K" épületen áthaladva érkezünk az egyetem legszebb részéhez: a főépületet és a könyvtárat összekötő folyosóhoz. Nagyon érdekes, hogy Pecz a szecessziós elemeket is tartalmazó, neobarokk főépülethez gond nélkül hozzáépítette a neogótikus folyosót.

 A könyvtár mellett, gondozott környezetben találjuk az egyetem 1927-ben állított első világháborús emlékművét. Alkotója Bory Jenő, aki székesfehérvári "vártulajdonosként" is ismert.

Az emlékmű a könyvtárral és a vérszilvákkal (Prunus cerasicfera 'Nigra').

A "K" épület északnyugati rizalitja, ami előtt egy igazán szép akácfa (Robinia pseudoacacia) áll. Tényleg nem vagyok egy akác-rajongó, de néha olyan szép példányokra lelek, hogy azt hiszem, ez egy szép fafaj. Pedig nem:) 

A Budafoki út menti sétányt végig egyöntetű, egészséges vadgesztenyefasor (Aesculus hippocastanum) kíséri. Nem tűnnek idősnek, de minden bizonnyal az eredeti fasor helyére ültették.

 A főépület sarkán áll egy "vastányér", vagyis szintezési jegy. Ezt nem ismertem, a Szegedi Széchenyi téren áll egy ugyanilyen, ami az árvízi utáni újjáépítés idejéből maradt ott.

Az egyetem kertjei igazán szépen gondozottak. Érdemes megfigyelni, hogy az árnyéki gyeppótlóként kiültetett borostyánt (Hedera helix) és a gyepet milyen szépen elválasztották.

A könyvtár másik oldalától indul az egyetem szoborsétánya. Egységes talapzaton olyan kiválóságok szobrai találhatók itt, mint Kotsis Iván és Pogány Frigyes építészek, vagy a hídtervező Korányi Imre.

A szobrok mögötti területet frissen füvesítették, ezért volt elkerítve. A háttérben éppen sárgán virágzanak a csörgőfák (Koelreuteria paniculata) és a szivarfák (Catalpa bignoioides).

A "legzöldebb tanszék" szintén egy csörgőfát ültetett ki nemrég a sétányra. Az ötlet nagyon jó, csupán a fafajt felejtették el kiírni...

A sétány mögötti hortenziák (Hydrangea macrophylla) és varjúhájak (Sedum sp.) együttese. A hortenzia elég kényes jószág, neveléséhez külön adottság kell. Én eddig csak egyszer próbálkoztam vele, de van olyan kertészmérnök ismerősöm, akinek csodás kertje van, mégis mindig kihalnak, másoknál meg vígan éldegél.

A délnyugati rizalitnál még mevannak az egykori neobarokk kert nyomai, mint ez a hatalmas műkő váza a töménytelen mennyiségű varjúhájjal (Sedum sp.). Érdekes a kontraszt a szoci padokkal.

A Pecz Samu tervezte két műhelyépület egyike. Régen itt működött a mezőgazdasági gépek tanszék.

Az épület Bertalan Lajos utcai kapuja. Előtt az egész régi együttest körbefogó kerítés egyik szakasza. Innentől kezdődik a kampusz új része:

...mintha versenyeznének a nyárfák (Populus nigra) a "Z" épülettel...

Az "R" és a "D" épületek között épült lépcsőház.

A már említett "R" épület homlokzata (id. Rimanóczy Gyula, 1955). A szocrál egyik sikerült alkotásai közé tartozik, valóban úgy néz ki, mintha Skandináviából pottyantották volna ide. Viszont bent is körülnéztem, igazi, moszkvai hangulatot áraszt...

Az "R" és a "T" épületeket összekötő szocreál oszlopos folyosó. Nem tudom, mennyire volt előkép a Pecz-féle neogótikus folyosó a könyvtár és a főépültet között.

Mint egy James Bond - film díszlete, úgy tűnik elő a "TR" épület, vagyis a tanreaktor. A mögötte álló épületekkel igazán jól mutat.

Újabb későmodern gyöngyszem, az "E" épület előadójának (?) hátsó frontja.  A hozzáépített bódét, és rossz helyre ültetett fákat kéne eltávolítani, és teljes lenne a harmónia:)

Elérkeztünk az "építész-skanzen" végére, innen pár lépés csak a villamosmegálló. Amint látható volt, megfigyelhető a magyar építészet története a historizmustól a lightos-szocreálon át a későmodernig. Ráadásul nagyon magas színvonalú példákon. Közben azt is láthatjuk, hogy mennyire fontos a gondos kerttervezés: a régi együttest csodásan egészítik ki a lassan matuzsálemi korba érő fák, és a meglepően változatos cserjék.Nem tudom, mikor, de a kampusz-sorozat folytatódni fog, hiszen az állatorvosoknál, orvosoknál is van mit felfedezni...

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr42132029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gratulálok a cikkhez, nekem is nagyon érdekes volt, pedig sok éve járok ide!

Egyébként a hely tökéletesen működik mint közösségi hely: kismamák, idősebbek is járnak ide pihenni. Őrzik és időben bezárják a kertet. A kertészek nagyon lelkiismeretes munkát végeznek szerintem, az egészen látszik hogy szeretik a helyet.

Bár minden egyetemnek lenne ilyen kertje!

(bocs ha kétszer ment el, de nálam nem jelent meg a komment)
Hű, de jó poszt lett, én éppen egy éve jártam ott egy ilyen (de gyors) körülnézés alkalmával. A szintezési jegyről mesélnél egy kicsit, Svábhegyen egyet egyszer találtunk, de nagyon nem emlékszem mire való.
@rayk: köszi:) Igen, nagyon látszik, hogy gondozzák, és őrzik.
@retekblog: nem tudom, hogy ez a "vastányér" része-e az országos szintezési alapponthálózatnak, azokat asszem inkább épületek lábazatába építik be. Lehet, hogy korábban másképp volt. A rendszernek az a lényege, hogy bizonyos pontoknak meg van határozva a tengerszint feletti magassága (és a koordinátája), és a többi pontot a környéken ehhez képest mérik be a szintezővel.
@Navarot: ááá, köszi:) Debrecenben is van egy "sóhajok hídja": a városházát köti össze a volt harmincadhivatallal, vagyis akkori adóhivatallal:D
És mindkettő onnan kapta a nevét, hogy Velencében, az eredeti sóhajok hídja az, ahol utoljára látták a kivégzésre vitt emberek a világot, és utoljára sóhajtottak fel...
De rég jártam erre! Érdekes ilyen, főleg a kertre és az épületet külsejére koncentráló szemmel végignézni :)
Az E épületben tényleg három előadóterem van abban a fura alakú részben.
Amúgy miért nem mentél tovább? van még egy legmodernebb épület is, az I, bár hogy annál van-e bármi kísérlet a kert kialakításra, azt nem tudom, nagyon új volt még, amikor utoljára benne jártam.
süti beállítások módosítása