Templom-kertek Kalotaszegen

2010.07.12. 19:39

A magyarvalkói templom és kertje. A legtöbben ezt tartják a legszebb kalotaszegi templomnak, ráadásul ez volt az állatkerti Madárház tornyának előképe. Ezen kívül a templom és a kert regényhelyszín is: részben tt játszódik Jékely Zoltán misztikus műve, a Medárdus.

 

A fatornyos templomok annyira hozzátartoznak Kalotaszeg, hogy ezek nélkül egész más lenne a tájról, sőt egész Erdélyről alkotott képünk. Ezek az épületek ráadásul erősen hatottak a magyar szecesszióra is: Kós Károly és követőinek művészete sem lenne ugyanaz az itteni hatások nélkül. A többnyire gótikus templomokba korán "beköltözött" a reformáció: az itteni falvak (egy kivétellel) az 1580-as években, Kálvin halála után húsz évvel váltak tömegesen az új hit követőivé. A török időkben a templomokat falakkal vették körül, de nem alakultak ki olyan látványos erődtemplomok, mint Szászföldön (ott többen is éltek, és gazdagabbak is voltak). A XVII. század végén Habsburg-kézre jutott Erdélyben az ellenreformáció kevésbé volt sikeres, mint a Magyar Királyságban: a nem-székely magyar lakosság döntő többsége református, illetve unitárius maradt. A szocialista Romániában kettős elnyomás alatt voltak a magyar reformátusok, ennek ellenére az "erődök" kitartottak: több helyen minden istentisztelet után elénekelték a betiltott Himnuszt... A rendszerváltozás után rendkívül szoros kapcsolatok épültek ki (illetve épültek vissza) a holland testvéregyházzal, illetve testvérgyülekezetekkel, ami anyagi és szellemi támogatást is jelent.

A valkói templom belseje. A reformáció idején lemeszelték a freskókat és eltávolították a szobrokat. Ekkor kerültek a szentélybe a padok (és később a karzat), és került az úrasztala és a szószék a tér közepére. Mivel az első világháború után nem lehetett emlékműveket állítani, a templomokban helyezték el az emléktáblákat.

A hajó boltozata elpusztult, helyére síkfödém készült, ami alá kazettás mennyezet készült (a barokk kazettás mennyezet "álkazetta", nem ez a födém igazi szerkezete, az alá van csúsztatva tulajdonképpen). Ilyen mennyezetek megtalálhatók szinte minden magyar református vidéken az Dráva-menti Ormánságtól Erdélyig, de azt mondják, a kalotaszegiek a legszebbek. Ez pedig egy apának és fiának, idősebb és ifjabb Umling Lőrincnek köszönhető. A kolozsvári szász mesterek készítették az ittenieket, barokk stílusban. Általában biblia jeleneteket ábrázolnak (ezek szerint később enyhült az ábrázolási szigor), de itt növényi motívumokat láthatunk. De talán mégsem ez a legérdekesebb, hanem a keretet adó fekete-fehér minta. Mintha ma készült volna, olyan modern:)

Valkón kettős fal veszi körül a templomot (ezek csak portyázók ellen nyújtottak védelmet, igaz, itt komoly török támadás nem volt). A belső temető a "VIP-részleg" (rossz poén, tudom), itt vannak a lelkészek sírjai, körülvéve "elegáns" növényekkel: rózsákkal, puszpángokkal (Buxus sempervirens).

A kaputorony és a falu között helyezkedik el a külső temető, ahová a falusiakat temették (meg a lelkészeket, miután elfogyott a belsőben a hely). Ugyanakkor a temető egyfajta botanikai laboratórium is: a lelkészek minden konfirmáló gyereknek egy gyümölcsfát ültettek. A legtöbbet ők (mármint a lelkészek) nemesítették, így egy sor értékes gyülölcsfajta található itt. Kész génbank a falu:)

A kerti ház  a külső temető szélén, ahol Jékely Zoltán lakott nyaranta. Az író (aki Péterfy Bori nagyapja) az itteni lelkész unokaöccse volt, így került Valkóra. Regénye-ami álmok és látomások sorozata-jórészt ebben a kertben (ami egy temető...) játszódik. Több szereplőnek ma is élnek leszármazottai a faluban.

Nádasdaróc templomának kertje-temetője. Az együttes a falutól távolabb, a vasút mellett található. A gótikus templomban, mint sok más helyen középkori freskómardványt találtak. Ugyanis a reformátorok nem vésték le, csupán lemeszelték a műveket, a mész ráadásul konzerválta a festéket, így a megtalálás idején szinte szebbek voltak, mint új korukban:) Viszont a gyülekezetek (főleg az idősebbek) nem nagyon lelkesednek a "pápista képekért"...

A viseletéről híres Nádas-menti Magyarvista templomablaka a gyakori puszpángbokorral. Itt nem csak "maradványt", hanem egy egész falképegyüttest találtak, szentek egész sorával. Ráadásul nem valami provinciális színvonalúakat: Vista pár kilométerre fekszik Kolozsvártól, valószínüleg ottani mesterek az alkotók. A falképet restaurálták,  szinte teljes a középkori pompa, viszont (a támogatók publikálási joga miatt) nem lehet fotózni... (mondani sem kell, hogy az itteni gyülekezet sem repesett az örömtől, hogy "visszatértek a szentek")

A templomot Kós Károly tervei szerint újították fel. Ő tervezte a gótikus kaput védő előteret is.

A felszegi Magyargyerőmonostori temploma. Amint látszik, ennek tornya román stílusú, de a szentélye gótikus. A fából készült csúcs későbbi, valószínűleg a XVII. századból való. A templomot nem is ez teszi különlegessé, hanem...

...egy kígyókat szoptató lányt ábrázóló dombormű.  Jelentését és korát máig nem tudták megfejteni, egyesek szerint még pogány magyar alkotás, de olyat is lehet olvasni, hogy keresztény szimbólum: a bujaságot jelképezi... Állítólag a lány nem is kígyókat, hanem madarakat szoptat, ezért kalotaszegi madárlánynak nevezik.

A templom kertjében, az erődfal mentén sorakoznak a lelkészek és feleségeik síremlékei.

Gyerővásárhely gótikus templomát 1831-ben lebontják, de az új épületbe átviszik az Umling-féle, 82 táblából álló mennyezetet, a karzatokat, Erdély egyik legrégibb, barokk orgonáját, és a középkori faragványokat.

Mivel a Kolozsvár-Budapest főut mentén fekszik, Körősfő és temploma talán a legismertebb.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr532147174

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Erdély… 2010.07.13. 10:50:14

Székelykő (Wikipédia): Igazi kaland volt Torockó felett a Székelykő megmászása… de lejönni meg még nagyobb kaland volt . Aki arra jár esős napok után a “piros” utat felejtse el! (Még ha az “András” azt is mondja, hogy járh...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon érdekes poszt lett ismét!
állat jó érdekes blog/poszt!!
A kígyókat szoptató nő annyira nem ismeretlen kép, luxuria néven szerepelnek templomi ábrázolásai, valóban a bujaság egyik allegóriája, de nyilván az ábrázolás hagyománya, szimbolikája messze a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. Északabbra tőlünk nem szokatlan a megjelenése, itt egy pár kép:

www.beyond-the-pale.org.uk/zxLuxuria.htm
Hello!

Magyarvalkóhoz egy kis képi kiegészítés:

album.reality.hu/OLD/panos/erdely/magyarvalko/

album.reality.hu/OLD/panos/erdely/magyarvalko2/

még 2008-ban készültek.
@nemez: hú, nagyon köszönöm a linket! Mindegyik Kalotaszegről szóló könyv megemlíti a lányt, mint "egyedülálló, ismeretlen" motívumot.
@Takoca: köszi
süti beállítások módosítása