Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Fasor, bérpaloták, villamosok: a Rákóczi út a harmincas években... Forrás.

A legtöbb nagyvárosban az élet leginkább a belvárosi főútvonalak mentén zajlik: az "örökzöld" Champs-Elysées-n kívül elég belegondolni a berlini KuDamm, a frankfurti Kaiserstrasse vagy a New York-i sugárutak példájába. Egyik sem sétálóutca, mégis sikerült megtalálni az egyensúlyt a gépkocsiközlekedés és a kellemes nagyvárosi lét között. Funkciójuktól függően nagyáruházak, üzletek, kávéházi teraszok és jól megközelíthető kulturális intézmények találhatók ezeken az útvonalakon, ahol a járdák tele vannak sétálókkal, vásárlókkal.

A budapesti sugárutak "sorsa" a hetvenes-nyolcvanas években pecsételődött meg: a metróépítkezésekkel párhuzamosan ekkor szüntették meg a villamosközlekedést a Bajcsy-, Rákóczi- és Üllői utakon, hogy kialakíthassák a mai "városi autópályákat": 2X2 vagy 2X3 sáv, a lehető legkevesebb zebra, árkádosítás, keskeny járda... nem csoda, hogy ezeken az útvonalakon szabad akaratukból nem sokan sétálnak, az ott lévő üzletek az időközben megnyílt plázák miatt is bezártak. Miközben az egyes kerületekben pozitív folyamatok indultak el (Ráday utca, Liszt Ferenc tér), azalatt itt nem változott semmi. Pedig lehet, hogy a teraszoknak jobb helye lenne a Rákóczi úton, vagy a körúton, mint a szűk utcákban, amik eddig csendesebb lakóövezetek voltak.

A sorozat negyedik részében a  Rákóczi út belső szakaszát járjuk be.

 

... és ma.

A mai Rákóczi út már a római kortól fogva jelentős útvonal: a mai Március 15-e téren álló Contra Aquincumból vezetett innen útvonal kelet felé. Kevesen tudják, de a Rákóczi úton római kori épület(maradvány) is található! A későbbiekben innen indult a Kerepesre-Hatvanba-Kassára vezető országút. Mivel az út szinte pontosan kelet-nyugati irányban halad a városon, a Közmunkatanács terveiben kiemelt szerepet kapott: a mai Kossuth utcával tulajdonképpen a város főútjává vált, a Dunát kötötte össze a Ferenciek terén át az akkor még Központinak nevezett Keleti pályaudvarral. Persze sosem vált olyan elegáns útvonallá, mint az Andrássy út, de azért nem volt oka az akkori Pestieknek panaszra az út miatt.


Az út elején, az Astoriánál áll a város egyik legszebb modern épületegyüttese: bal oldalon az MTA bérház, jobb oldalon a Georgia-palota (szemben pedig az első Nemzeti Színház állt, de ez a poszt tényleg nem az Astoriáról szól).

A két épületet nehéz elkülöníteni: ha jól megnézzük a rácsokat, akkor látszik a különbség. Pedig tényleg két ház, a jobb oldali 1935-ben, a másik négy évvel később épült.

Az egykori tulajdonosra utaló szobor: a Tudományos Akadémia jelképe, a Turult tápláló Hébé (a festmény kicsit jobban sikerült...).

Kordokumentum: a Kiskörúton már készül az új burkolat, többek között a szimbolikus tartalmú "K" kövekkel (a kövek a Kiskörútra és a pesti belvárosra utalnak).

Az első ház az út józsefvárosi oldalán az egykori Pannónia szálló. Az új használója, az ELTE szépen felújíttatta, a földszintjén is elegáns étterem működik. De ez az aszfalt és autótömeg az előtérben... na, az elég durva. Nem tudom, hol van még Európában olyan nagyváros, ahol a két autópálya között a belvároson hajtanak át...

A szomszédos épület is csodálatos: Schmahl Henrik tervezte, aki rajta hagyta keze nyomát a városon: a Párisi udvar, az Uránia és több nagykörúti épület került ki műterméből, mindegyik jellegzetes stílusú. Az építész Hamburgból jött Budapestre "szerencsét próbálni" (igen, voltak olyan idők, mikor "mi szívtuk el a német agyakat" és nem fordítva...).

A hetes busz fölött pár méterrel...

Az udvar elég szűk, viszont nagyon szép. Velencei gótikus stílusú, Schmahl ebben (is) "utazott". Az épületben ma a Volksbank székháza van (ez reklám, de ha már így felújították az épületet...).

Az út másik oldala sem érdektelen: egy hatalmas korai historizáló ház indítja az utat. Érdekes, hogy a lakásfelújításoknál még véletlenül sem sikerült egyforma osztású és színű nyílászárókat betenni. Ez egyébként nem csak ronda, hanem jogszabályellenes is (mintha az bármit jelentene ilyen esetekben...).

Az épület átjáróház, a Dohány utcába vezet. Persze elismerem, hogy adottságai alapján nem egy Saint-Hubert, de azért lehetne jobbat is kihozni belőle...

A Síp utca torkolatánál van a "hírhedt" zebra: mindössze 12 másodpercig mehetnek át a gyalogosok. Nem tudom mennyi az öregnénik átlagsebessége (húzós kocsival pláne), de elég kockázatos dolog lehet itt az átkelés (külön érdemes megnézni a háttérben látható "csodálatos" portálokat).

A "halálzebra" mellett két klasszicista épület áll. Mikor ezek épültek, még különleges dolog volt a Kerepesi úton a kétemeletes ház, ma azonban szinte vidékiesnek hatnak a századfordulós Rákóczi úti szomszédok mellett...

A másik oldalon, a Síp utca torkolatánál állt a Marczibányi-ház, ahol Petőfi is lakott egy ideig. Ennek helyére épült 1937-ben a Guttmann-ház. Tervezője Wälder Gyula, aki a Madách téri téglaházak alkotója is. Ez a ház pont azok "testvére".

A Síp és Dohány utcák sarkán áll az Árkád-bazár. Korábban itt a Metro Klub működött, ennek portálja rejtette a feliratot. A bazárt játékáruháznak épült a századfordulón, ezért van tele a homlokzat hintalovakkal, játékkatonákkal és babákkal.

A Szentkirályi utca sarkán álló épület nevezetessége a Mátyás király szobor (a képen épp szétsüti a nap). A földszinten lévő Spart éppen felújítják. Korábban az Erzsébet körúton újítottak fel egyet, az nagyon szép lett. Ezen az épületen is látszik, hogy az üzlet eredetileg két szintes volt. Most az emeleti rész jól láthatóan üres.

A városban nagyon sok háznak van (és sajnos még többnek volt) sarokkupolája, de szerintem ez a legjobb: a nemrég felújított épületdísz ritka darab. Olyan, mint valami sci-fi díszlete.

Az Urániát igazán nem kell "bemutatni". Az építtető-névadó egy tudományos ismeretterjesztő társulat volt. Két székházuk volt, a másik a bécsi Ring végén áll, a Duna-csatorna partján.

A mozit 2002-ben újították fel. Kívül-belül csodálatos, itt Schmahl már "mór korszakban" volt, ekkor tervezte a Párisi udvart is.

A szemközti ház földszintjét takaró portálokat nemrég távolították el. Hogy mit terveznek, nem tudni, viszont előbukkantak az eredeti épületdíszek-nyomai. A félemelet egykor szintén az földszinti üzletek része volt.

A Grünwald-ház, ami a "Budapest legátalakítottabb háza" cím fő esélyese.

Az épület ugyanis eredetileg így nézett ki! Forrás: FSZEK

Végezetül a város egyik legrégibb épülete: a barokk Rókus-kápolna alatt egy római háromkarélyos kápolna, egy Cella trichora maradványait tárták fel.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr692722466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Remek cikk! Én szoktam fölemelt fejjel járni, de még így is tudtál mutatni újdonságot.

A zebrával viszont nem igazán értem, mi a gond. 12 másodpercig zöld - és akkor mi van? Nem 12 másodperc van az átkelésre, hanem 12 másodperc van az átkelés _megkezdésére_. Utána addig poroszkál át a néni/bácsi/gyerekes család, ameddig akar.
@Benbe: Hát, csak ha nem ijedősek... Mert ha nem érsz át időre (= autóknak zöld kezdete), akkor nemcsak dudálnak és mutogatnak, de rád is húznak, a sarkad mögött húznak el fél centire.

A cikk remek! Egyetlen problémám vele: "Pedig lehet, hogy a teraszoknak jobb helye lenne a Rákóczi úton, vagy a körúton, mint a szűk utcákban, amik eddig csendesebb lakóövezetek voltak."
Sose értettem, miért jó valakinek mondjuk a Nagykörút zajában és bűzében kávézni/sörözni/pláne enni! Mire egy sütemény végére érsz, teliehetted magad szmogos porral is.
És ha sétáltál volna már (akár kényszerűségből, mert ott volt dolgod) a Kossuth Lajos utcában vagy a Rákóczi úton, tudnád, hogy esőben vagy eső után annyira összegyűlik az úttest és a járda találkozásánál a sáros lé, hogy az autóbuszok a falig fröcskölik! Hiába széles a járda, ha a falhoz lapulsz, akkor is beterítenek. Na ott ülj ki egy teraszra a kávéddal, egy kisebb eső után, örvendezve, hogy kisütött a nap!
Remek post! Sokat jártam arra! Érdekesség hogy a Rókus Kápolnán van egy kőtábla, amely az 1839(?) -nem vagyok teljesen biztos a dátumban - évi árvíz szintjét jelzi. A tábla és az egykori vízszintet jelző vonal kb. vállmagasságban van. Csúnya világ lehetett ott. Elképzelni sem tudom.
@Benbe: ebben nem is az a szomorú, hogy 12 másodperc, hanem hogy azt is úgy kellett kikönyörögni, gerillaakciókkal, zebra lezárással kikényszeríteni, hogy 7 másodpercről (ami tényleg nonszensz) 12-re emeljék.

amúgy fasza az írás, tényleg botrány, ami a rákóczi úton van. illetve az a botrány, hogy még mindig nem sikerül megszabadulni ettől az "autóforgalom az első" koncepciótól, ami miatt szar a levegő, értéktelenek az ingatlanok, a felújított homlokzatok rovid időn belül újra beszürkülnek, és a várost tényleg csak arra lehet használni, hogy gyorsan egyik helyről a másikra érj.
Itt lakom a kápolnával szemben nagyjából. Ha rajtam múlna a négyes metro menne a levesbe, helyette újra járna itt a villamos. A fák is hiányoznak. Kit érdekel, ha folyton dugó lenne, legalább leszoknának az itt autózásról. Nincs olyan tökös városvezetés, aki be merné vállalni. De úgy látszik odafönn minden fontos csak épp azon lakók érdeke nem, akiket képviselni kellene.
"a Tudományos Akadémia jelképe, a Turult tápláló Hébé"

Nono, az bizony Zeusz sasmadara - ha már a lányka valóban Hébé.
"Végezetül a város egyik legrégibb épülete: a barokk Rókus-kápolna alatt egy római háromkarélyos kápolna, egy Cella trichora maradványait tárták fel."

Bocs, attól a kápolna még nem a legrégibb épülete a városnak... Akkor lenne az, hogy azon a helyen folyamatosan állt volna valamilyen templom...
A Grünwald-háztól konkrétan leesett az állam. Kár érte... Köszi, már csak ezért is megérte ma is elnézni ide. A Volksbank-székház meg egyik kedvenc budapesti épületem.
@Terézágyú: Pest legrégibb épültete a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom az Erzsébet hídnál. Tavaly ősszel találtak benne csodálatos XIV. századi freskókat. Érdemes megnézni.
Nagyon érdekes, sok ujjat tudtam meg, pedig azon a környéken nőttem fel.
A kapuk még nappal nyitva voltak, a Georgia palotából az udvaron keresztül 5 felé lehetett kijutni, még a Filmmúzeum épületénél is.
Bejártuk a pincét, padlást, még a tetőre is kimásztunk a nagy óra mellé.
A többi ház is mind átjáróház volt.
Az egykori szálló épületében az 50-es években a Tudomány és Technika háza volt, ott mutatták be Magyarországon az első magnót egy kiállítás keretében.
A Szentkirályi utca sarkán nagyon jó kis Mézes Mackó büfé működött.
Csak halkan jegyzem meg, hogy AZ ELSŐ METRO KLUB a mai Centrum kávéház épületében volt /ténylegesen a Metro épitőinek klubja, ott léptek fel először Zoránék/.
Bizony régen villamos is járt, de nem voltak árkádok, csak a forradalom után alakították ki azokat.
Azt hiszem, hogy nem állt a Rókus kápolna előtt az oszlop, viszont állt még a Nemzeti!
A Keleti előtti tér is emberibb volt,
ugyanúgy, mint az egész Rákóczi út.:)
@majomkutya: és még vedd hozzá azt is hogy akkor az föld szintje jóval lejjebb volt (ezért kell lépcsőkön menni lefelé a kápolnába).

Szóval nem vállig ért a víz hanem fej fölé...
@Németh András: És ha hozzávesszük, hogy annak idején dombra építették a kápolnát, és csak az 1838-as árvíz után töltötték föl a környező területeket...
Ráadásul a nagykörút helyén a középkorban hajózható Duna-meder húzódott:

dunaiszigetek.blogspot.com/2010/10/egykori-duna-meder-nagykorut-alatt.html
@Mocoria: A szerző arra akart utalni, hogy vissza kéne nyesni a forgalmat, 2x1 sávon, forgalomcsillapítással már kisebb lenne a szmog, és a zaj. Ezek tényleg autópályák, amelyek az átmenő forgalmat bonyolítják, és valóban nincs helyük a belvárosban. Így már tényleg kellemesebb lenne a teraszokon ücsörögni, nem? :)
Egy időben nap mint nap arra jártam, de az itt leírtak nagyrészéről soha nem is hallottam. Ezek után el kell mennem még egyszer céltudatosan sétálni arrafelé, és mindent jól megnézni. Köszönöm!
nagyon szép gyűjtés lett.

az is nagy igazság, hogy a villamos meg úgy általában a kötöttpályás felszíni közlekedés nagyon felhúzza az útvonal városi életminőségét.

a Kossuth (és Rákóczi) út az egyik legszebb, legpezsgőbb kereskedelmi-közéleti "tér" volt.

lazábban kapcsolódik, de hátha valakit érdekel a építészeti régi és modern kapcsolatáról:

paralelart.wordpress.com/2011/03/02/miert-etalon-meg-mindig-a-nagykorut/

természetesen a Rákóczira is igaz, sőt talán sőt. :)
Sziasztok!

Előre is elnézést kérek mindenkitől az OFF miatt, egy kis segítséget szeretnék kérni a barátnőm szakdolgozatához.

A téma ADVERGAMING (termékelhelyezés a játékokban), egy pár perces kérdőív kitöltésében kérném a segítségeteket.

goo.gl/0q1L3 (nem reklám, nem MLM, csak a Google Docs-os link baromi hosszú :DDD)

Hálásan köszönöm minden kitöltőnek és még egyszer elnézést az OFF-ért!
A Rákóczi út 19., a Mátyás király szobros ház a Szentkirályi sarkán a Mátyás Király Kávéház volt, egy a sok közül a Rákóczi úton. A szerencsére felújítás alatt álló Sparba benézve látszanak még az álmennyezettől eddig eltakart ívek, díszítések. Őszintén remélem, hogy a közért felújítással a személyzetet is felújítják majd és a nyolcvanas évek eleji ÁFÉSZ hangulatot, vagyis a kifolyt és megsavanyodott zacskós tej szagot és az idő szaturálta előre szeletelt párizsit, felváltja valami sokkal jobb .

Emellett már apróságnak tűnik a villamosvonal visszaállítása. Rengeteg európai példát lehetne mondani, ahol a villamos vonal megszűnése nem okozott az adott utcának, útnak vagy városrésznek kereskedelmi hanyatlást. A cikkben említett Kurfürstendamm, vagy az ugyancsak berlini Friedrichsstrasse, vagy a Rákóczi úthoz szándékában legközelebb álló Mariahilfer Strasse. A Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út volt Pest Mariahilfer Strasse-ja. Mindkettő a belvárost köti össze a legnagyobb fejpályaudvarral. Szélességük hasonló (25-3x méter). A Mariahilferen van autóforgalom, ha jól emlékszem kétszer egy sáv, van metró és nincs villamos, mégis tökéletesen működik. Hossza kábé két kilométer, vagyis a Ferenciektől a Blaháig, vagy az Astoriától a Keletiig távolságnak felel meg. A körúton van villamos, mégse működik igazán jól.
@Mocoria: Nyilván nem úgy értette, hogy a mostani állapot szerint - hanem az elképzelt (pl. az első fotón látható) viszonyok között. Akkor se bömbölő forgalom, se tócsa...
@Terézágyú: www.arthist.mta.hu/kep.html
Minden leírás, amit olvastam, ilyen "turulos". Ami extra vicc, hogy a pajzs amit tart, Attila és a pápa találkozását ábrázolja :D
Igen, nem volt ott folyamatosan épület, de ennyire csak lehetek bulváros :) Mert szerintem nagyon jól hangzik!
@Mocoria: erre csak ezt tudom mutatni:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Mk_Frankfurt_Kaiserstra%C3%9Fe_2.jpg
...ja, és ezzel csak azt akartam mondani, hogy ebben az esetben (két metróvonal és a a két körút villamosforgalma csatlakozik hozzá) a felszíni közlekedés nem a legfontosabb tényező ahhoz, hogy (újra) élhetővé váljon egy utca, köztér vagy bármilyen épített környezet.
@sd m: persze, sok mindentől függ. A Mariahilferen jó széles a járda, rendezettek a közterületek, nincs átmenő forgalom. A városban meg van asszem két pláza...
@sd m: ez jogos. nem a legfontosabb tényező.

egyébként a budapest szíve pályázaton elég jó megoldások születtek erre a szakaszra.

gépjárműforgalom föld alá az astoria előtt és csak a blaha után fel, egy-egy sáv megszűnik, helyére járda, brigaút, középre 1-1 sáv helyére villamos, vagy buszsáv.

tulajdonképpen villamos nélkül is nagyon jó átalakítás lenne, csak brutál drága, pedig nagy szüksége lenne a városnak egy ilyen sugárútra.

parkolni is lehetne a föld alatti részen, megugrana a felszíni kisker forgalom, lenne pénz rendberakni a homlokzatokat.

eh, utópia.
A Rákóci út hazavágása az új Erzsébet-híd megépítésével kezdődött.

Pedig a régi Erzsébet-hídat újjá lehetett volba építeni, mert nem volt romosabb a többinél, de szándék nem volt rá. Még Duna alatti alagút terve is felmerült, de végül az új szörny(széles)híd épült meg, majd ehhez még az M7-es autópályát is csatlakoztatták, naná, hogy ilyen lett a Rákóczi Avenue! :-(

(A régi Erzsébet-híd elsikkasztása is a kommunizmus bűne!)
@vén betyár: mármint a Centrál Kávéházban. ;)
@Maisie MacKenzie: nem tudom, nem vagyok egy nagy komcsi (hogy így mondjam), de szerintem az a legszebb pesti híd...
Az M7-es még most is lehet máshova csatlakoztatni, és ha visszaállítanák a hídra a villamost, csak 2X2 sáv maradna, az nem vészes.
A "városi autópályák" borzasztó károkat okoztak a város képének és élhetőségének. :(
@proletar: A Belváros utcáit nem autókra tervezték, főleg nem ennyire. Úgy is néz ki, mint amikor az óvodás kalapáccsal veri bele a kőrbe a négyszöget...
@orgyen:
Mármint pontosan.Köszi!:)
@vén betyár: a Rókus előtti oszlop eredetileg ott állt, csak a háború után lebontották. 90 után került vissza.
@aesculus:
Köszi, akkor nem csoda, hogy addig nem láttam.:)
De a régi Erzsébet hd pesti pilonjára még emlékszem, hiába volt körülkeritve, úttörőként onnan /is/ "gyüjtöttük" a vasat.:)
"Nem tudom, hol van még Európában olyan nagyváros, ahol a két autópálya között a belvároson hajtanak át..."

Prága, Varsó, Maastricht, valamint bizonyos irányokból Hamburg, Zürich és Genf is ilyen, bár kétségtelen, hogy egyik helyen sem a belváros kellős közepén megy keresztül a forgalom.
Ezek szerint régen rövidebb villamosok jártak, de gyakrabban.
Jó koncepció - az utasnak így kényelmesebb, mert kevesebbet kell várnia.
Jó lenne újra bevezetni...
@Terézágyú:
Az MTA jelmondata Borúra derű egyben annak a festménynek is a címe, amelyet Johann Ender, a neves osztrák festő alkotott 1834-ben. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Allegóriája címen is ismert festmény vált az MTA jelképévé.
A kép közepén méltóságteljes nőalak áll, amely a nektárt osztó Hébével azonosítható. Hébé volt az ifjúság istennője a görög mitológiában, Zeusz és Héra gyermeke. Eredetileg az ő feladata volt a fiatalságot és örök életet biztosító nektár őrzése és annak felszolgálása az Olümposzon. A festményen a nőalak felemelt jobb kezében a tudás nektárjával telt kelyhét tartja, és a magyar nemzetet szimbolizáló sas éppen inni készül a tudás kelyhéből. Hébé balkezét egy pajzson nyugtatja, amelynek közepén az ország címere látható. A pajzs peremén körbefutó dísz Attila és I. Leó pápa híres találkozását ábrázolja. A Róma falai előtt megtorpanó hun sereg szintén egy közvetett utalás a kultúra megbecsülésére.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy
a Puskin (volt Eszterházy)utca 1. szám alatti patinás épületben a lent működő mai postahivatalban milyen üzlet vagy intézmény működött akkor, amikor még Eszterházy utca volt ?
Itt, ha valaki körülnéz, fantasztikus hatalmas régi fa ajtókat és ablakokat láthat beépítve, valamikor az 1900-as évek elején készülhettek, amikor még tudtak ilyen míves darabokat készíteni.