A "ház és a kert"...

Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal. Most következzen a kastélyépület, ami a szakirodalomban "szabadkőműves helyként" szerepel.

A kastély és a parkot az ország "leggazdagabb köznemese", a gabonaszállításból meggazdagodott Festetics Antal építtette 1810 és 1815 között. A megbízó az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal. A háború után a kastély sorsa tipikus fordulatot vett: árvaházként működött egészen 1996-ig.

 

A fiatal Pollack a lehető legjobb helyen tudott felkészülni hivatására: bátyja, Leopoldo Milánóban volt "sztárépítész". Ő tervezte többek között a Villa Realét, vagyis a királyi nyári palotát. Kép forrása.

A kerti homlokzat jól tükrözi az új szellemiséget: a reprezentatív terek a földszintre kerültek, az emeleten a vendég-és gyerekszobák kaptak helyet. Ráadásul itt nem lépcsősor, hanem széles rámpa vezet a kertbe. Ennek a jó kertkapcsolatnak minden bizonnyal az az oka, hogy az építtető és felesége, báró Splényi Amália is műkedvelő botanikusok és kertészek voltak, és igényelték, hogy a lehető legközelebb lehessenek a természethez.

A húszas években felhelyezett szabadkőműves szimbólumok egyike: a Nap.

A kastély bejárati portikusza a kocsifelhajtóval.

Pollack mindenre gondolt: a "kőkockák" arra valók, hogy a lovakra, illetve a kocsikra kényelmesen fel lehessen szállni.

Az főbejárat "verandája" az előcsarnokba vezet. A díszítések jórésze a húszas évekből származik.

A visszaállított földszinti teremsor részlete. Az árvaházi használat idején a tereket leválasztották, megszüntették az enfilade-ot, vagyis az egymásba nyíló teremsort. Ezt 2007-ben állították vissza, ekkor alakították ki a képen is látható kiállítást.

A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. "Csak" restaurálni kellene...

Szinte a napokban tárták fel az egyik szobából a grófné fürdőszobájába vezető "titkosajtót" (a szoba természetesen azelőtt is ismert volt). Eredetileg itt volt a szabadkőműves irattár, ezt alakították át Sándor gróf idején-nemes egyszerűséggel-fürdőszobává! A  szoba mennyezetét a pesti Kálvin téri templom boltozatmotívumairól mintázták.

Az egykori grófi szalon.

A szobából a teniszpályára lehet kilátni.

A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti. 

A teremsor másik végén található a "szabadkőműves" terem. Ez a megnevezés az ötvenes években terjedt el: furcsának találták, hogy az épület legnagyobb helyisége nem a középtengelyben, hanem oldalt helyezkedik el, erre pedig ráerősítettek a (húszas években elhelyezett) szabadkőműves motívumok. Később persze mindenre meglett a magyarázat: egy ilyen elrendezésű épület található Palladio könyveiben, és a szabadkőműves termeknek alapfeltétele a négy derékszögű sarok. A dégi terem pedig ovális... (viszont a sztorit jobban el lehet adni :).

Akárhogy is, a terem egyedülálló Magyarországon-ez épp olyan különlegessé teszi, mint kitalált múltja.

...ráadásul a kilátás sem utolsó

Az emeletről pedig még jobban feltárul a park. A jobb oldali-2007-ben kitisztított nyiladékon épp rá lehet látni a dégi katolikus templomra (és a mögé emelt hidroglóbuszra).

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr653053873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nem rossz reklámcikk,de azért a keszthelyi Festetics-kastély szebb!
De azért a szebbnél is van szebb és annál is van mindig egy szebb, vagyis mindig van valami, ami olyan izé...szóval olyan semmi, de jó, ha látjuk, meg megtudjuk azt is, hogy milyen a nem rossz reklámcikk egy marketing szakember szerint...meg, hogy egy országjáróval van egyben dolgunk itt... :)
Nos továbbá... élmény volt megint és jó látni, hogy a belsők a lepusztult lét után megújulnak... emlékeim szerint a "szabadkőműves" terem volt a gyerekotthon korban az étkezde.
Tényleg szép, de érdemes lenne észben tartani, hogy a "titokzatos mozgalom" tőlünk nyugatra (egyre nyugatabbra egyre inkább) olyasmi mint a cserkészet, vagy az ökör-körhöz tartozni a Frédi és Béniben. Egész alacsony társadalmi állás felett teljesen magától értetődő, és többek közt ezért van, hogy minden ismert ember tag is, ahogy kell.
De ettől még Festeticsék érdeme múlhatatlan, csak ma tényleg nem ez fogja eladni a cuccot.
Csodálkozom. Elvileg táj-kert a blog, ehhez képest épp a kastély körüli parkról alig olvasni.

"A Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19), ahol az Etelkai víz a Bozót-patakkal találkozik, az un. Dégi süllyedékben, a Mezőföldön. Ez volt a Nemzeti Múzeum előtanulmánya. A kastélyt körülvevő angolpark – az építész-kertépítész érdeme – a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található úgynevezett Holland-házzal (Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).

Birtokosai a nagy múltú tolnai Festetich család tagjai voltak – oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták –, később pedig a Degenfeld család.

A kastélynak a természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angolkerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Mindkettő a tájképi kert látványának része.

A kertben a kastély közelében sziklakert épült, amely hűtőzőt rejt magában. A lapályon átfolyó Etelka-víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk. Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a portikusz díszlik kocsifelhajtóval. A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyében lévő tó felé. Partján fehér, fekete nyár és hársmatuzsálemek, jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A tó szigetén "hollandi" kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). Sajnálatos módon a területet árvíz tette tönkre, így a tájmúzeumi kiállítást megszüntették. A néhol 4-5 méter mély tavon tavirózsák és tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt.

A tavon túli erdős dombon (Magyar-domb) vadaskert volt karámba zárt szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. Mellette öreg japánakác árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet.

A kastélytól délkeletre neogótikus kerti házat találunk vadgesztenyék, platánok, [bukszusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni a településre. Műemlékileg védett, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van a 28 hektár." (hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9g)
@OkoskaTo:rp: Mondjuk elég lett volna csak a poszt első mondatát elolvasni:
"Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal."
Jobb, mint a VV-villa.
Esküszöm a frankóra, hogy most nyáron akartam ide elmenni...de csak kimaradt.De majd jövőre.
"az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal"

A huszas években is illegális volt.
@csillámpóni: Gondolom te annyi idős vagy haver, mint a nickednek megfelelő TV-műsorok célközönsége, vagy legalábbis annyira hiszékeny. Javaslom, hogy mielőtt legközelebb ex catedra nyilatkozol egy témában, nézz egy kicsit utána, akár itt is: szabadkomuves.hu/.
A Masontól függetlenül a kastély szép, bár nem kedvencem ez az ortodox neoklasszikus stílus. Biztos eretnek gondolat, de szerintem egy kultúrának nem az az igazi halála, amikor az építészet remekeiből árvaházat csinálnak. Onnan még van visszaút, vagy legalábbis újjászületés. Az igazi halál, amikor múzeummá merevedik.
Ráadásul, ha jól látom, ez az a fajta múzeum lett, ami nyugaton már szinte kihalt, és nálunk is a csőd legbiztosabb receptje: lezárt, formaldehid szagú terek, rémunalmas, szürke, olvashatatlan és emészthetetlen tablók.
Pedig a falfestményeket már "csak" restaurálni kéne???!!! Kedves blogger! Láttál hallottál-e már freskórestaurálást? Ez a "csak" azért egy kicsit odab*szott!
@Filhipposz: Magyarországon klasszicistának hívják, Angliában neoklasszikus a neve. Igen, láttam már falfestmény-restaurálást. A "csak" szó azért kapott idézőjelet!
@aesculus: "A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. Csak restaurálni kellene..."

Hol is található ez a bizonyos idézőjel?
Pont kedden jártam ott!

Ti hogyan jutottatok fel az emeletre? "Sajtóigazolvánnyal"?

"A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti." -- Mint az egyik tablóról megtudjuk, az utolsó dégi gróf, Sándorunk, a magyar nemzeti szocialista párt alapítója volt.

Hogy illik ez össze a szabadkőművességével? S azzal, hogy a grófi focicsapat minden tagja, egy kivételével (ugyancsak a kiállítás képei alapján), csillagot viselt?
Ja, még valami: a múzeummal én is így éreztem: ez az épület -- végleg meghalt.

Igazából nagyon szomorú látvány, élmény volt, pedig a tárlatvezető hölgynek minden elismerésem kijár.
@teemur: nem, most a mágnál dolgozom, akik a vagyonkezelők :)
Ezeket a fordulatokat a "nyilas gróf" életében én sem tudtam hova tenni... ezt hívják keresőnek?
A későbbi tulajoknak volt annyi ízlésük, hogy a Pollack féle dísztelenséget megszüntették, ahogy már az előző kastélyról szóló posztban is írtam, ennél unalmasabb főúri kastély-t keresve se találhatnánk. Nem tudom miért futtaták ennyire ezt a Pollack-ot. Mint építész, mert magam is az vagyok nem tartom sokra a munkáit, de lehet, hogy csak én vagyok ilyen. A kert azért gyönyörű
Kicsit fáj az, ahogyan a biztonsági őr figyelmeztetett szombaton, hogy ne álljak a fűre. Igen azért álltam félre, hogy egy mikróbusz elférjen mellettem. Fájdalmat éreztem, mert évente két-három alkalommal jövök el a dégi kastélyparkba sétálni, mert itt vannak a gyökereim, emlékeim, gyermekkorom egy darabja. Igen ez kivülről nem látszik. Tudom időről időre vesznek el egy - egy darbakát az autósoktól. Korábban a tópartig le lehetett menni, majd csak a kastélyig, ma már csak a hozzá vezető út mentén lehet megállni. Ezt is megértem, óvjuk a parkot amíg lehet, mert bizony nagyon sok értékes fát kivágtak az elmúlt néhány évben. Kérem, akkor a tulajdonos, vagy üzemeltető gondoskodjon a kultúrált parkolási lehetőségről, ha kell szedjen parkolási díjat, de ne fusztráljon.
Nem tudom mikor megyek legközelebb - jó szívvel.