Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Idrisz baba türbéje: muszlim zarándokhely és síremlék.

Pécs 1543. július 22-én került török kézre. Ezután a román-gótikus püspöki székhely hamisítatlan  keleti nagyvárossá vált: mecsetek, dzsámik (a dzsámi tulajdonképpen a nagyobb mecset), bazárok, fürdők és derviskolostorok épültek. A város 1686 október 14-i visszafoglalása után a legtöbb török épületet lebontották vagy átépítették. A korábban dzsámikká alakított templomok, mint a székesegyház, újra keresztény használatba kerültek. A huszadik század harmincas éveitől azonban a legjelentősebbeket török emlékeket visszaállították eredetihez hasonlító formájukba.

 

Gázi-kászim dzsámi (Belvárosi templom)

A Széchenyi tér képét meghatározó dzsámi helyén (pontosabban attól kissé északra) a város középkori gótikus főtemploma, a Szent Bertalan állt. Ennek köveiből építtette 1579-ben a róla elnevezett nagymecsetet   Gázi kászim pasa, miután egy keresztény rab kiváltásáért jelentős váltságdíjat kapott. A dzsámi (olyan nagymecset, ahol pénteki ima is tartható) a térhez képest elfordulva épült, mert Mekka felé tájolták. A bejárat a másik - az északkeleti - oldalon volt. A város török alóli felszabadulásakor itt tartották a hálaadó misét, azóta katolikus templom.

A visszafoglalás után a dzsámit a jezsuiták kapták meg, akik hozzáláttak az épület "áttemplomosításához": felépült a torony, az épületet szomszédos rendházzal fedett átjáró kötötte össze. Egy ilyen kényszerű átalakításnak ritkán lesz szép eredménye, ezen a XIX. századi metszeten is látszik, hogy elég furcsa kinézetű épület született. Kép forrása.

 

A templom-dzsámi felújítása és bővítése a XX. század harmincas éveire már sürgetővé vált. Az 1933-ban kiírt tervpályázat megosztott első helyezettje Körmendy Nándor (a Széchenyi tér átépítésének tervezője) és a Lux Géza-Csát Géza építészpáros lett. A kiviteli terveket végül Körmendy készítette, a két pályamű alapján. Az 1940-ig tartó munkák során mintegy kétszeresére bővítették az épületet, és visszaállították a törökkori állapotot: lebontották a tornyot és a barokk toldásokat, helyreállították a vakolatlan homlokzatot és a törökkori nyílászárókat. Érdekesség, hogy Körmendy két minaretet is tervezett a templom mellé, viszont azok a háború miatt nem készültek el (elég érdekesen nézne ki a pécsi belváros a minaretekkel. Teljesen rotterdami vagy párizsi lenne a hangulat :) A kupola mai formáját 1960 és '65 között alakították ki.

A templombelső. A kép a török kori részben készült, háttérben, a szarmárhátíves nyílások mögött látszik a harmincas évekbeli bővítmény.

Jakováli Hasszán dzsámija

A város másik jelentős török emléke a Belvároson kívül, "körúton", a Rákóczi úton áll. A XVI. század második felében építtette a névadó. Körülötte medresze (muszlim vallási főiskola), és derviskolostor is működött. Természetesen ez a dzsámi is Mekka felé tájolt. A visszafoglalás után a kolostorból átépített kórház kápolnájává alakították (a kórház ma is a szomszéd épületben működik. A minaretet harangtoronnyá alakították. Az épületet 1960-ban "törökösítették vissza", Gerő Győző és Ferenczi Károly tervei szerint. Az EKF-évre újra felújított dzsámi ma múzeumként működik, de időszakosan muszlim szertartásoknak is helyt ad.

 

A belső térben a Török Köztárság ajándékai: rituális bútorok és imaszőnyegek láthatók. Fölöttük az eredeti falfestés nyomai és a kupola.

Ágoston téri templom

A Belvárostól keletre elhelyezkedő Budai külváros temploma az Ágoston téri. A negyed érdekessége, hogy ez a középkori Pécs magja: az itt folyó patak mentén telepedtek le az iparosok és a kereskedők. A nem messze lévő Mindenszentek temploma a város egyik legrégibb épülete. A mai Ágoston téren is állt egy templom, de ezt a törökök mecsetté alakították. Ezt a tér névadói, az Ágoston-rendi szerzetesek 1712-ben (elvileg) lebontották és felépítették a mai templomot...

... a feltárt törökkori falmaradvány viszont azt mutatja, hogy ez inkább átépítés lehetett: egy 1912-es restauráláskor került elő a másfél szamárhátíves ablakot tartalmazó falszakasz.

Idrisz baba türbéje

A Belvárostól nyugatra, a Rókus dombon található ez a sírépítmény. A névadó egy XVI. században élt szent remete, Idrisz baba volt. 1591-ben épített sírja - a budai Gül babáéhoz hasonlóan - muszlim zarándokhellyé vált. A türbe Mekka felé tájolt, a holttest a szent város irányába feküdt. Az épületet  a XVII. század végén Rókus-kápolnává alakították (innen kapta a domb a nevét). Mai alakját 1961-ben kapta. Még ma is zarándokolnak ide muszlim hívek (érdekes, hogy a Pécsi Sörfőzde pont az épülettel szemben áll).

Pécsett a fent említetteken kívül több török kori épületmaradvány áll: Fehrád pasa dzsámijának romjai a Kazinczy utcában, a Szatmári György püspök reneszánsz palotájából kialakított derviskolostor romjai, és Memi pasa fürdőjének romjai a Ferences templom előtt.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr53396740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Az az érdekes a "Dzsámiban" (ami nálunk Pécsett inkább a Széchenyi-térit jelenti), hogy az oltár középen van, és legtöbbször csak az új részben tartanak misét, de ha telt ház van, akkor meg pont nekik van végig háttal a szertartás.
@Thresher: na, ezen én is gondolkodtam, mikor bent voltam, hogy valakiknek mindenféleképpen rosszul járnak ebből a szempontból. Talán ez a bővítés egyetlen negatívuma.
jó kis cikk, klassz képek,
gratula, katolnai
Idrisz Baba türbéjéhez meg nem tudom, hogyan lehet odajutni, mert a gyerekklinika területén van :(
Az Ágoston tér meg annyira azért nem külváros... Még igencsak bent van (Heh, a Komlói úthoz képest :D )

Amúgy a Kálvária-dombi kápolna is elég török jellegű a kupolájával, csak az asszem későbbi építmény.
A Kórház-tér közelében, a Ferencesek alján is van egy török emlék, egy fürdő maradványai.
@ColT: az a negyed hivatalos helye, hogy "Budai külváros". De tényleg beljebb van, mint a Komlói út :)

A türbét én is kerítésen át fényképeztem...

A Kálvária-kápolna későbbi, de tényleg van benne valami török hatás (egyébként majd lesz róla poszt).

@Thresher: az a Memi pasa fürdője, a ferences-templom előtt.
@aesculus: Tudom, csak lusta voltam rákeresni a tulajdonosra.
Budai külvárosnak ezt a részt akkor hívták, mikor még tényleg külváros volt. Ha megnézünk egy mai térképet, általában Budai város néven tüntetik fel ezt - illetve inkjább az Ágoston tértől keletre eső - területet. A tér környéke esetében szerintem maradjunk inkább a Zidina elnevezésnél (a név a bosnyák rom szóból ered, ami a templom melletti kolostorromra utal).
Szép poszt. Idrisz babának több türbéje volt? :)
@kaamir: kb:) valami szénporszagú panelproli lehet.
Kis kiegészítés :
A Belvárosi templom ( volt dzsámi) jelenleg Szt.Bertalan templom.
(mellette a "mozgó harangtorony". süllyeszthető) -és Szt.Bertalan szobra. (kevesen tudják,miétr oly' furcsa ?- lásd a történetét,- megnyúzás - stb.)
Természetesen a neten ezek megtalálhatók.
A templomban a freskók Gebauer Ernő munkái - róla máshol már tettem említést !
A sokat említett www.pecskep.hu/ oldalon az Ágoston tér jelenlegi állapota ( ásatások befejeztével) - megnézhető !
Nem tudom, lesz-e szó, a Tettyén lévő volt derviskolostorról ! (Szamári Gy. palotája)- mert azzal "gondok lettek..." L.d. a cikkeket a "vaskilátóról!" (természetesen minden relatív!- kinek mi tetszik, vagy ellenkezőleg.) vagy tipp : You Tube-ban is van video - elég beírni, hogy Szatmári Gy, vagy a Tettye (?)
(Kimaradt : gondolom szamárhátíves...) ( a blogban) :-)
** Az évszámot már elfelejtettem, de anno a minaretbe fel lehetett menni !- én még jártam ott. (is)ma már nem lehet.
Tipp: tavaly ?- több alkalommal a müezzin (!) a pécsi városháza tornyából adta elő az "imáját." ( You Tube-ban megtalálható)