Ablonczy Balázsnak, a kiváló történésznek és bloggernek.

Az egyik legszebb pécsi modern épület: az Ügyvédek Nyugdíjpénztárnak bérháza, 1937-ből. Tervezője Forbát Alfréd, a dessaui Bauhaus egyik tagja.

Art deco, Bauhaus, késői historizmus: a két világháború közötti Magyarországon megfért egymás mellett a  bélletes kapu és a legmodernebb elvek szerinti bérház (a "bélletes kapu" és a "modern körablak" hívei között természetesen komoly viták voltak). Így volt ez Pécsett is, ami ekkor élte egyik virágkorát. Trianon után különös hangsúlyt fektettek a vidéki nagyvárosok, elsősorban Szeged, Debrecen és Pécs fejlesztésére. A Pozsonyból elmenekült egyetem 1921-ben  költözött a városba, vele együtt jöttek professzorok, tanárok. A városban rengeteg építkezés kezdődött, nagy igény mutatkozott a korszerű lakásra és az új, nagyvárosi életstílus olyan épülettípusokat teremtett, mint a mozi, üdülőszálló, strandfürdő.

 

Historizmus

Bélletes kapu, 1930-ból. A Pécsi Egyetem új épületeinek tervezőire és megbízóira erősen hatott a középkori magyar egyetemi város eszményképe (az első magyar egyetemet 1367-ben alapították a városban). Így a Szent Mór kollégiumot is neoromán stílusban tervezte Varga Damján Sándor. Ma frissen felújítva az egyetem központi épületeként szolgál. Érdekes megfigyelni, hogy az ekkori historizáló épületek követik az adott város hangulatát: Pécsett neoromán épületeket emeltek, Egerben és Dél-Budán "tombolt" Wälder Gyula-féle neobarokk, míg Debrecenben klasszicizáló művek készültek.

A századfordulón kezdték el kiépíteni a Jezsuiták oktatási központjukat és rendházukat a belvárostól nyugatra fekvő domboldalon (ma egyetemi épületek). A templomot 1927 és 1930 között építették, Fábián Gáspár tervei szerint. Jól látszik, hogy Bauhaus ide, art deco oda, jelentős épületek születtek historizáló stílusban ("mintha mi sem történt volna"). Elsősorban állami és egyházi épületek, viszont a harmincas években a Katolikus Egyház szinte  teljesen a modern építészet elkötelezettjévé vált.

Art deco

Az egyik első magyar mozi, az Apolló. A poszt "időkeretébe" alig fér bele, mert 1913-ban épült (Sigfrid és Engelt építészek tervezték). Érdekes átmenet a szecesszió és az art deco között...

... különösen érdekesek az APOLLO felirat vidám, egymásba fonódó betűi. A legutóbbi felújításkor állították vissza. Annak ellenére, hogy ez egy korai art deco épület, ugyanaz a vidámság és a stílusnak nevet adó dekorativitás jellemzi, mint Miami Beachen lévő híres társait, amik a húszas évekből valók.

A Tímár utcai Izraelita Szeretetotthon épülete (1941, Hegedűs Ármin). Az skandináv és német expresszionista építészet hatása figyelhető meg az épületen (aminek leghíresebb példája a hamburgi Chilehaus). Magyarországon számos hasonló épület található, a szegedi Dóm tértől a pesti Madách-házakig, de tudtommal Pécsett ez a kis épület az egyetlen képviselője az irányzatnak. A képen a jobb oldali erkélyajtó az új, a bal oldali az eredeti.

 A képen látható épület (a Szent Mór Kollégium szomszédja) a magyar art deco egyik kevésbé ismert, de jelentős alkotása. A homlokzatán lévő emléktábla szerint a város építette az egyetem tanárai számára. Noha a "célközönség" teljesen más, az udvar és a homlokzatok kialakítása erősen emlékeztet a bécsi Karl-Marx-Hofra. Kép forrása.

A bejárat feletti világítótest valóban dekoratív megoldása. Kép forrása.

Modern ("Bauhaus")

Pécs különleges város a magyar modern építészet szempontjából, ugyanis a dessaui Bauhaus iskola két tagja, Forbát Alfréd és Molnár Farkas is pécsi származású volt. Talán emiatt is, minden más magyar vidéki nagyvárosnál több modern (Bauhausnak is nevezett) épület található a városban. Legtöbb ezek közül társasház, mint ez a szép formálású épület az Alkotmány és Sánc utcák sarkán.

... egyszerű, mégis igényes kialakítás, körablakok, erkélyek és zárterkélyek, mögöttük modern és napfényes lakások: a Bauhaus szinte minden "előírása" megfigyelhető ezen a bérházon.

A két világháború közötti Magyarország talán legnagyobb építészeti projektjei az új egyetemi kampuszok kialakításai voltak. Szegeden és Pécsett ekkor egész negyedek épültek, klinikákkal, kollégiumokkal, oktatási épületekkel (Debrecen híresen szép egyetemi negyedének kialakítása már az első világháború alatt (!) megtörtént). A pécsi bölcsész-és jogi kart az egykori főreáliskola kibővített épületében helyezték el. A bővítés nagyon szerencsésen sikerült, a képen a régi és az új épületszárnyat összekötő átjáró látható. Az épület részben modernista, részben art deco-s.

Ez a méltatlanul rossz állapotú épület sokkal jelentősebb, mint amilyennek látszik. Tervezője, Forbát Alfréd volt az egyik alkotója a berlini Siemensstadtnak, ami a világörökség része. Pécsre visszaköltözve nagyszabású tervezetet készített a városközpontot délről határoló Rákóczi út átépítésére. Az eredeti beépítési tervnél kevésbé innovatívabb megoldás jött létre, de az elkészült ház is szép. Nem teljesen "bauhaus", az erkélyek mellvédjei érdekes, dekoratív kialakításúak.

Annak ellenére, hogy Forbát nagyszabású terve nem valósult meg, a Rákóczi út még így is Pécs "Bauhaus főutcája". Ez a címlapképen is szereplő nyugdíjintézeti bérház. Itt is megfigyelhető az ötletes sarokkialakítás. Az egyszerű kialakítású, mégis elegáns bérház nagyon szép lépcsőházat rejt. A földszinti bolt nem éppen visszafogott cégére elég nagy felháborodást okozott a városlakók között...

Az egyetem épületével szemben áll ez a háromemeletes bérház. Ezen is megfigyelhetők a körablakok, és egy másik modern jellegzetesség: az utcára néző, világos lépcsőházból egy félemelet eltolással nyílnak a lakások az egyik és a másik oldalon. Sajnos ez a ház is eléggé koszos lett az út forgalmától.

A szomszédos ikerház is érdekes: nem csupán azért, mert a kettő közé beépítettek a hatvanas években egy későmodern irodaházat, hanem...

... mert az épület 1941-es elkészülte után Sinkó András szobrász megmintázta a megbízó, Marsay Andor feleségét, illetve az építészt, Nendtvich Andort. Sajnos ezek a szép domborművek is eléggé elkoszolódtak, alig lehet kivenni a részleteket: a feleség körüli őzeket, illetve az építész kezében lévő tervlapot.

A harmincas évekre már újabb mozit nyitottak a városban: ez volt az Uránia (Weichinger Károly, ifj. Nedtvich Andor és Visy Zoltán, 1936). Az épület a keskeny Hungária utcában visszaugrasztva áll. Műemléki védelem alatt áll, viszont a "kiadó" nem az új film, amit játszanak: az épület ma üres... (a városban még egy mozi épült ekkor, a Park).

A modern város nem csupán az épületeket jelentette: utakat aszfaltoztak, megindult a villamos mellett a buszközlekedés, és nem utolsó sorban rendezték a város főbb tereit. Nem csupán a Széchenyi teret, hanem az egyetem építésekor létrejött mai Negyvennyolcas teret is, a korra jellemző historizáló-modern kertművészeti elvek alapján. Itt kapott helyet a trianoni döntésre emlékeztető, állandóan félárbócra engedett Országzászló is. A kép bal oldalán a Szent Mór Kollégium, jobb oldalán az új egyetemi épület áll. Kép forrása.

Szintén ebben az időszakban kezdődött meg a város fölötti domboldal intenzívebb kihasználása. Számos villa épült ekkor, többek között Kallivoda Olga és családja számára, 1940-ben. Ennek alkotója a Bauhaus másik munkatársa, Molnár Farkas. Az épület különlegessége a lehajtható hullámlemez-tető, illetve a megbízó monogramja egy violinkulcsba komponálva. A környéken számos hasonló korban épült villa található. Kép forrása.

Ezen a képen a modern pécsi építészet három jelentős alkotása szerepel: a legfeltűnőbb a Pálos templom. A rend úgy döntött, hogy nem historizáló, hanem modern templomot épített, Weichinger Károly tervei szerint. Az épület a modern magyar templomépítészet egyik legszebb alkotása lett, nem csak stílusa, hanem elhelyezkedése is emlékeztet a Pasaréti templomra. A tetőgerinc felett áll Forbát Alfréd saját villája, végül a hegytetőn a Kikelet szálló (Nendtvich Andor, Nyíri István, Lauber László, 1936) látszódik. Kép forrása.

Ebben az időszakban terjedt el széles körben a strandolás és a sportolás. Mint minden nagyobb város, Pécs is kialakította a maga igényes strandfürdőit. Ebből az egyik a híres Balokány-ligeti strand, aminek részben art deco-s, részben modernista épületeit Gosztonyi Gyula és Dulánszky Jenő tervezte 1934-ben. A szép környezetben elhelyezkedő strandot a szomszédos Zsolnay-gyár vázái díszítették. Ahogy a képen látszik, a hatvanas években még nyüzsgő élet volt itt, ma a strand viszont érthetetlen módon teljesen elhagyatott. Kép forrása.

A korszaknak, különösen a modern építészetnek jellemzője a gyakran radikális újítás. Ugyanakkor ekkor kezdődött a város műemlékeinek, különösen török kori műemlékeinek felmérése, felújítása. A teljesen átépített Gázi kászim dzsámit ekkor, 1933-ban állították vissza eredeti, "török" formájára. Az épületet ki is bővítették a képen látható félköríves, szép templomtérrel, Körmendy Nándor tervei alapján.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr573503149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

(Kedvelt témám a Bauhaus ! )
Majdnem azt kell mondanom, hogy alapos az összeállítás ! Sajnos a PécsTv készített egy filmet a pécsi épületekről,- amit kb. 2 alkalommal bemutatott, többet azóta sem !
Nem kritika !- de pl. a (volt üdülőszálló) Hotel Kikelet kifelejtődött. Igaz, van egy kép a Pálosok templomról,- "felette" egy kis fehér ház (!) az is bauhaus (Molnár farkas ?) - pontosítandó - és még feljebb a H.Kikelet.
A témához : Molnár farkas szülőháza (emléktáblával) - Rákóczi u. - kissé K-i irányban - a Minaret oldalán. ( Kb. volt tűzoltósággal szemben )
Bauhausról igen sok minden itt
www.pecskep.hu/ keresőjébe írva.
Uránia (volt Petőfi) és az Apollo (volt Kossuth) mozikhoz : bent Gebauer Ernő freskók (vagy seccok) idén "ünnepeljük" születésének (és halálának) évfordulóját.- lásd a felhívást /kérést (Google) mert lesz kiállítás is. (stb.)
Bocs' sietve írtam/írok Természetesen Molnár Farkas (F)
@futótűz: jajj, a pécsi két vh közötti építészetből külön blog lehetne :) Kimaradt még a temetőkápolna, csomó villa, bérház. Sajnos csak két napot voltam Pécsett, és a blogba igyekszem mindig saját képeket berakni. Ezért is maradtak ki.

Én úgy tudom, hogy a templom feletti kis ház Forbát Alfréd saját villája. Azt is írtam a szövegbe.
itt minden poszt felüdülés.
mindemellett a www.tajkep.blog.hu régi posztjaira emlékeztet.
üdvözlet. vero
süti beállítások módosítása