A Leopoldina-templom a tóval.

Az ezeréves határ nyugati szakaszánál fekszik Kismarton (Eisenstadt). Az (önmagában is nagyon szép) kisváros nevezetessége az Esterházy-kastély és a hozzá tartozó hatalmas park. A korábbi barokk kertet 1797-től kezdték átalakítani, tehát ez az egyik első magyar tájképi kert.

 

A középkori eredetű várkastélyt 1663 és 1672 között építették át barokk stílusban, Carlo Martino Carlone tervei szerint. A tulajdonos Esterházy családnak és a városnak igen sok konfliktusa volt. Ugyanis Kismarton 1648-ban szabad királyi városi rangot kapott, amiben tulajdonképpen "sima telekként" helyezkedett el az Esterházy-birtok: jól látható, hogy a kastély és a mögötte lévő kert és a gyümölcsös volt a családé (természetesen ez a "telek" nem esett a város joghatósága alá). Így a család a kastély előterének kialakításához, vagy a kert bővítéséhez később kénytelen volt megvásárolni a telkeket a büszke polgároktól. Kép forrása.

Az említett kertbővítésre 1797-től került sor. II. Esterházy Miklós ekkor kezdte el kiépíttetni az "angolkertet" Matthias Pölt, majd Charles Moreau tervei szerint. Utóbbi tervezte a kastély átalakítását és a dobai kastélyegyüttest is. Terveik szerint alakították át és bővítették ki a kertet, felépítve a megbízó elhunyt lányáról elnevezett Leopoldina-templomot, ami a címlapképen is látható. Albert Christoph Dies képének forrása.

A műholdképen jól látszódik az egykori királyi város sarkában lévő várkastély és a fölötte lévő angolkert. Közepén szigetszerűen a narancsház és teraszkertje látszik, valamint a város által "jó érzékkel" elhelyezett sportpálya.

A négyszögletű kastély három homlokzata még ma is a barokk formát őrzi. A város felé néző oldalon az első és második emelet között a magyar fejedelmek és királyok szobrai sorakoznak. 

A negyedik, kertre néző homlokzat egész más stílusú: Moreau klasszicista stílusban alakította át. Ezt tervezték az egész kastéllyal, de ez még az Esterházyaknak is sok lett volna anyagilag, így ott megmaradtak az eredeti homlokzatok. A kép a Leopoldina-templomtól készült.

A kastély mögött kialakított rét végén áll a sokat emlegetett építmény. Számos hasonló körtemplom áll Európa tájképi kertjeiben, mindegyik mintája a tivoli Sybilla-templom volt. Ráadásul a mesterséges sziklákkal még az eredeti hegyes táj illúzióját is sikerült a Fertő-vidék dombjai közé csempészni.

A Leopoldina-templom fölött induló utak "igazi" tájakon vezetnek keresztül. Az egyik nyiladékon még a közeli Soproni-hegység felé is ellátni...

...mígnem a dombtetőre felérve meglepetésként egy ovális medencénél találhatjuk magunkat. A víz felvezetése a valószínűtlen helyre technikatörténeti újítással történt...

A medencétől tovább sétálva újabb és újabb nyiladékok indulnak a környező táj felé. Az utókor még "látnivalóról" is gondoskodott egy gyártelep képében.

Az egyik nyiladék végpontján, a park egyik legmagasabb helyén áll ez az obeliszk. 1871-ben emeltette III. Esterházy Miklós, fiatalon elhunyt felesége, Lady Sarah Child-Villiers emlékére.

A domb aljára sétálva megérkezünk a barokk kert egyetlen, szigetszerűen megmaradt eleméhez, a narancsházhoz. Az épület jelenleg üres, és nagy árnyékoló leplek takarták el a belátást.

A narancsház előtti teraszkerten maradt meg egyedül a "franciakert", a cukorsüveg-alakúra nyírt tiszafákkal (Taxus baccata) és az évszakonként változó virágkiültetéssel. A park harmadik tava a "romantikus" nevű Gépház-tó. Nevét a már említett technikatörténeti érdekességről kapta: a tavak táplálását az amúgy elég száraz vidéken Angliából hozott gőzgéppel oldották meg. Ezt 1804-ben helyezték üzembe és ez volt nem csak Magyarország, hanem az egész Habsburg-birodalom első ilyen szerkezete. Természetesen egy ilyen nagy gépezet nem illett volna a képbe, ezért a képen látható "templomot" építették számára. A kémény a templom tornya. Kép forrása.

A látvány szinte ma is ugyanolyan, igaz, a gépházból a park szélén épült városi strand bejárata lett.

A strandról (vagyis a parkból) visszajuthatunk a városba. Kismarton az egyik legkisebb szabad királyi város volt, ma, tartományi fővárossá fejlesztve is csupán 12 000 lakosa van.  Ebben az utcában az Esterházyak néhány házat annak idején megvettek, itt laktak a kastély tisztviselői, többek között Joseph Haydn is.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr663275623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A gépház kéményének "álcázását" ugyanígy oldotta meg Ybl Miklós is a Budai Várpalota kazánházánál:
www.szoborlap.hu/szobrok/fotok_17/8617_(cs8ni)_varkert_kioszk_diszitmenyei_budapest_ybl_miklos_1875_2.jpg

Sajátos, hogy az ipari forradalom korában még "szégyellték" a kor lendületét adó ipar "esztétikai következményeit" és az ún. reprezentatív épületeknél igyekeztek eltüntetni a gépies látványelemeket. Az esztétikai felfogás, a "szépérzék" ebben az esteben is jóval konzervatívabbnak bizonyult, mint maga a világ.
"ez volt nem csak Magyarország, hanem az egész Habsburg-birodalom ilyen szerkezete."

Gondolom, ELSŐ ilyen...
Tisztelt aesculus!
A martonvásári Brunszvik kastély angolparkját is figyelmedbe ajánlom, "szegényebb" ember építette, de a kora hasonló, hiszen 1770-ben kaptám meg a kastélyt a Brunszvikok. Addig csak bérlők voltak.
www.vendegvaro.hu/brunszvik-kastely-parkja-martonvasar
@piefke: dehát mégis, hogy mutatna egy parkban egy gőzgép? Az irodaházakban sem az átriumba teszik az épületgépészetet :)

@hantaboly:
igen, köszönöm. Ismerem, vannak is képeim róla, csak eddig még nem került rá sor. De csak a birtokba kerülés éve 1770, az angolparkot később, 1810 körül alakították ki, a Városligetet is jegyző Heinrich Nebbien tervei szerint.
Ilyen jól fogalmazott, és szép képekkel illusztrált posztot rég olvastam...
@aesculus:
Kiváló a poszt, bár talán egy kissé rövidre fogtad az eddigiekhez képest, pláne, ha a kert jelentőségét vesszük alapul. Elvégre ez nem csupán az első tájképi kertek egyike, hanem különböző korábbi állapotai révén a magyarországi kertépítészet élő történelemkönyve is.
Kár, hogy nem mutattál képet az ún. gloriette épületéről, amely ugyan a parkon kívül helyezkedik el, de csodálatos kilátást nyújtó fekvésével és építészeti kvalitásával a legkiválóbb ilyen alkotás a történelmi Magyarországon.
Érdemes lenne egy pár mondatot szentelni a park mai állapotának is, figyelembe véve, hogy a bezzeg-országként ismert Ausztriában található. A Sportpálya elhelyezése és a gépház mai környezete, hát nem is tudom...
@Lakásfelújító Feri: köszönöm! :)
@BatPet: igen, mikor visszaolvastam, szerintem is rövid lett... Pécsnél viszont általában attól félek, hogy túl hosszú lesz, és ezért igyekszem visszafogni magam :)
A park története tényleg nagyon érdekes, egy barokk kertet alakítottak át tájképi kertté. Lehet, hogy kiegészítem.
Lassan egyébként rájövök, hogy nincsenek bezzeg-országok! Épp most olvastam egy német szakcikket, hogy a svéd kertekben micsoda szakbarbárok dolgoznak. Kivágtak pl. egy barokk boszkét, mert a főkertész "természetellenesnek" tartotta a metszett fákat... Ja, és a kerten egy gyorsvasutat is átvezettek! :P
@aesculus:
Dilettánsok sajnos mindenütt vannak. Bennünk pedig még él az a naiv elképzelés, hogy nyugatabbra mindent jól csinálnak, vagy legalábbis nálunk jobban.
Ami az osztrákokat illeti, náluk látom feltűnni azokat a riasztó jeleket, amelyek műemlék- és kertvédelmi szempontból mindannyiunkat fenyegetnek. Egyfajta kiégettséget vélek felfedezni bennük. 1955 után hellyel- közzel rendbe rakták az országukat, ráadásul azóta kissé ráuntak a Wiener Schnitzelre és Strauss keringőinek romantikájára, vagyis a velük kapcsolatos kulturális sztereotípiákra. Mindezek eredményeként egyszerre jelentkezik a múlt emlékei és a jelenkori "posztmodern" ízlésvilág kényszeres elegyítésére irányuló egyfajta törekvés, illetve az igénytelenség bizonyos formája. Az előbbire jó példa az, amit a kismartoni kastélyt kezelő magánalapítvány tervelt ki a nevezett épület bővítésére pár évvel ezelőtt, az utóbbira pedig a vörösvári (Rotenturm) kastély jelenleg is zajló, részleteiben néhol dobrudzsai színvonalú felújítása.
Félreértés ne essék, még így is rengeteget lehet tanulni tőlük, csak tudni kell, mi a követendő példa és mi az elrettentő.
süti beállítások módosítása