A szobrok ideális elhelyezésének példája a névadó emlékműve a Szent István téren.

Székesfehérvár városszerkezetének jellegzetessége a belvárost északról és délről kiegészítő két háromszög alakú tér. Mindkettő a legszebb magyar terek közé tartozik, jó arányú, kellemesen parkosított. A déli "háromszögtér" a régebbi és kisebb, ezt barokk és klasszicista épületek övezik. Súlypontjában áll a névadó szobra, amit az 1938-as Szent István-év keretében állítottak fel. Az emlékmű elhelyezése nem véletlenül ilyen sikerült ilyen jól, annak idején 1:1-es makettel állították be (!) a végleges helyzetet.

 

A tér helyén a (ma is meglévő) karmelita kolostor és templom kertje húzódott. Ezt 1806-ban számolták fel, ekkor alakították ki a város kedvelt és elegáns sétaterét. 1807 és 1812 között épült fel a Megyeháza, majd vele szemben közgyűléseken résztvevő megyei nemesség palotái. Így lassan kialakult az ország egyik legszebb tere, amit a már említett emlékmű és egy hatalmas platánfa tett teljessé. Kép forrása.

A teret észak felől közelítve találjuk a Kossuth utcában a város főpostáját. Az épület nem tartozik a térhez, mégis azért érdemes megemlíteni, mert a teljesen lecsupaszított főhomlokzat egykori szecessziós díszeit a közelmúltban állították vissza.

A karmelita templomot elhagyva megérkezünk a térre, ahol a hatalmas platánfa (Platanus X hybrida) és az államalapító szobra fogad. A tér nyugati oldalán látható a Megyeháza.

A szobrász, Sidló Ferenc saját bevallása szerint Szent Istvánt, mint államalapítót ábrázolta, korabeli ruhában, varkocsba font hajjal. A talapzat szürke gránitja Svédországból érkezett. A szobor olyan népszerű lett, hogy a Herendi Porcelángyár ma is gyártja a kisméretű másolatait.

A szobor nyugat felől délben...

...és délután.

A szobor után érdemes szemügyre venni a teret határoló épületeket. A képen látható egykori zárdában a hetvenes évektől a Fejér Megyei Levéltár működik, a korábbi épületből származó bútorok és polcok között. 

A mai épületet több korábbi házból építették össze a XIX. század elején, így alakult ki ez az impozáns kettős-rizalitos forma. A háznak két kapuja is van, az egyik a (lovas)kocsik számára, a másik a gyalogosoknak. Ez látható a képen.

A tér keleti épületsora a levéltárral és a mellette álló klasszicista polgárházzal.

A következő épület olyan, mint egy véletlenül a városba került kastély. A későbarokk épület nem csak a közeli püspöki palotára hasonlít, hanem a (szintén nem túl távoli) váli Ürményi-kastélyra is.

A tér következő jelentős épülete a Bajzáth-ház. A Fejér megyében birtokos család 1800-ban építette fehérvári házát. Ma sajnos hihetetlenül rossz állapotban van. Itt is megfigyelhető a szocializmus "remek" gondolata, hogy a magyar belvárosok régi épületben alakították ki a szükséglakásokat (az egyik híres "szükséglakás-sor" annak idején a miskolci Széchenyi utca volt...).

A szobor mögötti platánfa a tavasz harmadik napján...

Ez a kép szinte minden magyar urbanisztikai műben szerepel. A térre érdekes módon a templom hátsó homlokzata néz, talán ez az egyetlen hibája a térnek. A templomban egyébként a híres osztrák barokk festő Franz Anton Maulbertsch freskói láthatók.

A "háromszög" körbejárása ezennel megtörtént, viszont érdemes átsétálni a szomszédos Vörösmarty térre, ami a tulajdonképpen a háromszög csúcsához kapcsolódó téglalap. Sajnos a téren áthalad a délről bevezető főút, és a térfal egy részét le is bontották. Viszont egy székesfehérvári építész három fiatalkori művét lehet megcsodálni:

a téren Ybl Miklós három korai épülete áll egymás mellett! 

A szakértők csupán az előző kép közepén álló, egyemeletes Say-házat tartják biztosan Ybl művének, a bal és jobb oldali kétemeletes szomszédról csak feltételezik, hogy az ő műve. Mindenesetre az épületek nagyon szép, már-már nagyvárosias hatásúak. A XIX. század ötvenes éveiben divatos romantikus stílusban épületek, amiben Ybl is alkotott, csak később váltott a "védjegyeként" ismert neoreneszánsz stílusra (harmincévesen még romantikus stílusban tervezte meg a fóti templomot).

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr194287229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Várjuk a folytatást!:)
Ezek az igazán jó szobrok. Körbe lehet őket járni közelről, le lehet a mellettük ülni. Részei a téren zajló életnek.

Így kellett volna megcsinálni például a Margit-híd budai hidfőjénél a Przemyśl-emlékmű környékét vagy a Rákóczi-szobrot a Kossuth-téren.
Otthon, édes otthon! Mint (jövőbeni) székesfehérvári lakos, nagy örömmel üdvözlöm a posztsorozatot! :) Remélem, legalább annyi lesz belőle, mint a pécsiből, elvégre egy szintén gyönyörű városról van szó.
Amúgy régebben elég sokat jártam a Megyeházán (rádiós munka), de ezt a teret nem igazán vettem szemügyre, lehet, hogy az akkor ott zajló építkezések/lezárások miatt. Mulasztásomat természetesen pótolom - csak menne már a "hőmi" 12 fok fölé... :D
Valóban nagyon szép ez a tér. Egyébként az a vicces, hogy a turisták szinte észre se veszik. Sajna Fehérvár elég nehezen tudja megmutatni értékeit. Ezen mindenképpen változtatni kell. Egy idelátogató megnézi a főutcát, aztán kész, pedig ez a tér, a Vörösmarty tér és a másik háromszög, a Zichy liget is tele van gyönyörű épületekkel.