A Zichy-liget zenepavilonja nyáron. Kép forrása.

Székesfehérvár lakóinak kedvelt pihenőhelye a Belváros északi peremén elhelyezkedő Zichy-liget. A háromszög alakú parkban a fák között emlékművek, díszvázák sorakoznak, és egy öntöttvas zenepavilon is várja a látogatókat. Utóbbiban nyáron térzene szól, télen egy korcsolyapálya "teraszaként" működik.

A várostól északra elhelyezkedő hatalmas vársárteret 1870-ben osztották ketté, és alakították ki nyugati részén a mai ligetet. A Zenepavilont az Oetl-öntöde állította ki az 1789-es Iparkiállításon (tulajdonképpen ez egy reklámdarabja a cégnek). Ezt vásárolta meg a névadó, és ajándékozta a városnak. A továbbiak a Zenepavilon tetején olvashatók.

A pavilon a  korcsolyapálya teraszaként szolgál a pavilon decembertől márciusig (a fénykép az egyik utolsó nyitvatartási napon készült). Tavaly nyílt meg először a pálya, hagyományteremtő szándékkal.

A park belváros felőli bejáratánál áll a város meglehetősen otromba Milleniumi emlékműve. A színpadszerű emelvényen az államalapítás időpontjában lévő bolygóállások vannak megjelenítve, amin átkel az országot jelképező hajó... Mindenesetre a háború előtt itt állt Szentháromság szobor. Mint az előző posztból már kiderült, Székesfehérvár a gondosan elhelyezett jó szobrok városa is lehetne, de ez az emlékmű sajnos nem tartozik ezek közé (talán szerencsésebb lett volna a régi szobrot visszahelyezni).

Maga a liget az év ezen szakában talán kevésbé nyújt attraktív látványt. A liget növényzetének nagy részét alkotó japánakácokat (Sophora japonica) egy vagy két éve visszavágták, de látható módon megindult a koronák megújulása (a "növényjogvédők" szemében ez lehet, hogy kegyetlenség, viszont a japánakác koronáját időről időre  vissza kell vágni, hogy az elöregedett korona megújuljon).

A ligetben két, díszes virágváza található. Ezek a "várépítő" Bory Jenő alkotásai.

A park sarkában egy másik Bory-mű, a 17. Honvéd Gyalogezred Emlékműve.

"Central Park West". A liget nyugati oldalán az akkori fehérvári elit építkezett. A háromszög ezen oldalán ma is többnyire egyemeletes, korai historizáló lakóházak sorakoznak.

Az építészek jól kihasználták, hogy a homlokzatok a parkra néznek: mindegyiknek nagy erkélye, vagy épp zárterkélye van. Egyik épület "kiugrik"...

...másik "beugrik". A képen látható Karl-ház tervezője visszaugrasztotta a homlokzatot az erkély mögött.

Szintén ebből a korszakból származik az egykori "tiszti pavilon", vagyis a laktanya parancsnoki épülete. Ma a városi levéltár működik itt.

Szintén az északi oldalon áll, de már a húszas évekből származik a Nemzeti Bank egykori épülete. A ház szinte ikertestvére a debreceni Déri téren álló bankszékháznak, mindkettő Hübner Jenő alkotása.

A "háromszög" keleti oldala később épült be, a századfordulóig itt működött a vásártér. Itt a húszas évekből származó egykori "paloták" sorakoznak, mint a megyei rendőrkapitányság mai épülete.

A tér végén, a belváros felé eső "sarokban" áll a törvényszék és az evangélikus templom épülete. Utóbbi Sándy Gyula, több templom és a Krisztina körúti posta tervezőjének alkotása.

A Zichy-liget háromszögének déli csúcsa egy másik térrel "ízesül" a belvároshoz. Ez a Színház tér, ahol a város régi szállodája, a Magyar Király áll. Az épületet (a feltételezések szerint) Pollack Mihály tervezte. A feltételezés valószínűleg igaz, hiszen az épület teljesen hasonlít a Sándor-palotára.

A Magyar Király mellett áll a tér névadója, a Vörösmarty Színház. Az 1872-ben épült színház tervezője Koch Henrik és Skalniczky Antal. Az épület a második világháborúban kiégett, belülről a hatvanas években és a közelmúltban is átépítették.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr484299963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fehérvárról érdekes lehet még, hogy tavaly jelent meg a Bory Jenő munkáit nagy alapossággal összegyűjtő könyv. Magony Imre kutatása páratlanul precíz és kivételesen a könyv tördelése is megelégedésre szolgál.
"Utóbbi Sándy Gyula, több templom és a Krisztina körúti posta tervezőjének alkotása."

Csak a pontosság kedvéért, a Krisztina körúti posta Budapesten van, mielőtt valaki, aki nem tudná, Fvárra képzelné. :)

Kár, hogy a belváros ilyen kicsi. Ezen kívűl sajnos nem sok szerethető rész van.
Tetszik! Egyetlen bajom van igazán a Ligettel - szerintem elég pici. De hát a beépítettség miatt nem is lehet már nagyobb.
Az a hajós emlékmű valóban elég randa. Egyszer néztük meg közelebbről - már nem szomjasan - jókat poénkodtunk rajta.
Sokszor mentem keresztül a Ligeten, nyáron valóban lenyűgöző. Az egyetlen gond csak az volt, hogy a Móri út 8-ból (végre lebontják a g...ibe! :) ) kirajzó erősen hiperpigmentált cékategóriák néha oda viszik szaratni a korcsaikat, meg vegzálják a buszra várakozókat, de ez nem nagyon jellemző, hálistennek.
A nyugati oldali házak nagyon szépek, bár némelyre ráférne egy kis felújítás. Azt az utcát úgy hívom, hogy az "ügyvédek utcája", a legtöbb épületben ugyanis ügyvédi iroda működik.

Még több Fehérvárt, még! :)))
süti beállítások módosítása