Zsolnaycímlap.jpgIndiai és "klasszikus" kút a Zsolnay-negyed egyik udvarán.

Griffszobrok, porcelánmanufaktúra, egyetemi épületek, dizájnboltok, az egész világon egyedülálló kiállítások: a pécsi EKF-év alkalmából (igaz, kissé megkésve, de) megújult az egykori Zsolnay-gyárnegyed; amivel egy kisebb város született a nagyváros szélén. Ez az összetettség nem idegen a területtől, hiszen  ez a gyár mindig is több volt, mint a többi "üzem": az alapító szellemiségének megfelelően az ipar, a művészet, a dizájn és az állandó termékfejlesztés színtere volt.

Zsolnaynegyed1.jpgZsolnay Vilmos 1865-ben vette át a kis kőedénygyár vezetését bátyjától, Ignáctól. A magát mindig is fazekasnak tartó Zsolnay hihetetlen kitartással fejlesztette kis üzemét hatalmas céggé: gyártottak itt a háztartási edénytől a csempétől át az építési kerámiáig mindent, amit az "agyag elbírt". A legkiválóbb építészekkel működtek együtt, a legjobb vegyészeket és művészeket hívták dolgozni (az eozinmázat Zsolnay Wartha Vince kémikussal együtt fejlesztette ki). A századfordulón már szinte minden háztartásban volt Zsolnay, és a kerámiaelemek megtalálhatók voltak az Országháztól kezdve a a bécsi Stadtparkon át Detroit báltermeiig. Zsolnay Vilmos halála után a gyárat fia, Miklós és lányai, Teréz és Júlia illetve férjeik vezették. A család a gyár területén lakott, a gyár mellé temetkezett. Az államosítás után Zsolnay nem léphetett az üzem területére. A gyár átállt az ipari porcelán termelésére (pl. elektromos szigetelőelemek) és "díszműárú" termelésére. Az innováció, ami mindig is jelen volt, teljesen eltűnt, csak az 1982-es önállóság hozott némi fellendülést. A rendszerváltás után a lezüllő gyár szinte mindenkihez került, csak egy csoporthoz nem: a Zsolnay-örökösökhöz. Ugyanakkor vannak biztató jelek: a gyár együttműködik az ikeával, tervezett ékszert Zoób Kati és étkészletet Patrizia Gucci is (bár az utóbbi döntést többen kritizálták). A felvétel a "Rózsaszín Zsolnay" kiállításon készült.

zsolnaynegyed2.jpgA cég sorsa magán a gyáron is tükröződött: 2009-re már semmiben nem különbözött a többi magyar kísértetgyártól, a kép akár Ózdon vagy Almásfüzitőn is készülhetett volna (az meg a másik kérdés, hogy a kép fél évvel az EKF-évad kezdete előtt készült...). Kép forrása.

zsolnaynegyed3.jpgSzerencsére azóta sokat változott a helyzet. A jelentős bontási munkák (a negyedet szinte megfojtották a "sufnituning" épületek), a felújítások, az új építések és a környezetrendezés után a területre szinte rá sem lehet ismerni. A munka építész-generáltervezője az MCXVI építészműterem (Csaba Katalin, Herczeg László, Pintér Tamás János), a tájépítész-tervező az S73 és az ÚjIrány Csoport volt.

zsolnaynegyed8.jpg

A negyed térképe. A későbbi számok erre az ábrára utalnak. Térkép forrása.

zsolnaynegyed4.jpgA negyedet a városközpont felől a Balokány-ligeten át lehet megközelíteni. A negyedet kettéosztja a Zsolnay-Vilmos út, ami az autópálya megépüléséig a város fő bevezető útja volt.

zsolnaynegyed5.jpgA klasszikus gyárépület mutatja, hogy milyen igényes kialakításra nyílik lehetőség egy egyszerű téglaburkolat esetén is. Ma az PTE Művészeti Karának Könyvtára működik itt, az oktatótermek és a Janus Egyetemi Színpad (JESZ) található a déli részen (12-15. épületek).

zsolnaynegyed6.jpgA Zsolnay Vilmos út felett utcahíd teremt összeköttetést.

zsolnaynegyed7.jpgAz utcahíd a negyed szívéhez vezet. A szocializmusban létesült egységeket nem minden esetben bontották le, ahol lehetett felújítva meghagyták (ez az épület és jobb sarokban kezdődő híd szerepel a harmadik képen). A korten acél elemekkel "megbolondított" épület a PTE Zeneművészeti Intézetének székhelye, a második emeleten egy tágas hangversenyteremmel (10. épület)

zsolnaynegyed9.jpgAz intézettel szemben áll a Sikorski-ház (7. épület), a család egykori lakhelye (Zsolnay Júlia férje volt Sikorski Tádé lengyel építész). Az épület előtt egy óriási ginkgófa (Ginkgo biloba) áll.

zsolnaynegyed10.jpgAz épületet "maradékok" díszítik: a bejárat feletti szobrok másodpéldányai az ELTE Múzeum körúti épületén (a régi műegyetemen) láthatók.

zsolnaynegyed11.jpgAz épületben kapott helyet a Gyugyi-gyűjtemény Zsolnay-aranykora kiállítása. Gyugyi László, Egyesült Államokban élő elektromérnök hosszú évekig gyűjtötte kinti árveréseken a gyár fénykorából, a historizmus és a szecesszió időszakából származó alkotásokat. 2009-ben került a 600 darabos gyűjtemény "születési helyére", letétként.

zsolnaynegyed12.jpgAz épület egyik sarkában meghúzódó kertben újabb "maradék", a bécsi Stadtpark híres kék vázáinak másodpéldánya látható (ilyen vázák vannak a Szabadka melletti Palics fürdőhelyén is).

zsolnaynegyed13.jpgA Zeneművészeti Intézet oldalában lépcső vezet fel a negyed leghangulatosabb részébe.

zsolnaynegyed14.jpgA gyár egykori díszudvarában egymás mellett sorakoznak a különféle technikával készült tárgyak. Ez a kert volt a gyár "bemutatóterme" (a háttérben a 17. és a 20. épületek).

zsolnaynegyed15.jpgLátható itt különleges indiai díszkút...

zsolnaynegyed16_1.jpg...pirogránit griffinek griffek...

zsolnaynegyed17.jpg...pirogránit szfinxek, díszkutak és díszvázák (egy félig kiszáradt szilvafával)...

zsolnaynegyed18.jpg...mázas...

zsolnaynegyed19.jpg...és mázatlan díszvázák.

 zsolnaynegyed20.jpgA díszudvarból neoreneszánsz, griffekkel őrzött átjáró vezet a további gyárrészleg felé (22 és 23. épületek).

 zsolnaynegyed21.jpgA gyár ezen részére illik leginkább a "város a városban" kifejezés. Az utcának neve is van, Klein Árminról, századfordulón élt nagytehetségű, de fiatalon meghalt festőről-dizájnerről nevezték el. Itt találhatók a kézműves és dizájnboltok (Pécsi kesztyű, ékszerészek, kézműves édesség, divatszalon, stb.). A háttérben lévő fehér épület már a Zsolnay Manufaktúra területe (a képen balra a 24. épület).

zsolnaynegyed22.jpgAz utca folytatásában hirtelen elénkbukkan a Mátyás templom teteje-egy kerti pihenőn.

zsolnaynegyed23.jpgA pihenő lentről. Egy támfal tetején létesítették egy üvegház fölött.

zsolnaynegyed24.jpgJól láthatóan a pihenő belsejét is "maradékokból" csempézték ki. Micsoda maradék!, mondhatnánk.

zsolnaynegyed25.jpgA kilátó alatt kezdődik a "gyermek és családi negyed": itt található a Bóbita Bábszínház, a planeárium planetárium, több játszótér és sportpálya.

zsolnaynegyed26.jpgA játszóterek támfalainak korlátja sem mindennapi: Zsolnay padlócsempék fedik. Néhányat ki is fordítottak, hogy látni lehessen, hogy tényleg azok.

zsolnaynegyed27.jpgA gyár másik egykori lakóházába, a Mattyasovszky-villába (Zsolnay Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab geológus, aki több jó agyaglelőhelyet talált a gyárnak) költözött a Bóbita Bábszínház (1. épület). A ház tetejét természetesen Zsolnay cserepek díszítették (innen kapta a kék ház nevet), sőt az ablakkeretek is pirogránitból vannak.

 zsolnaynegyed28.jpgA pihenő alá visszatérve megérkezünk a negyed talán legszebb épületéhez: a család régi villájához (23. épület). A díszudvarból a felső utcára vezető átjáróból nyílik az épület bejárata.

zsolnaynegyed29.jpg            Az épület szépségét a csempeborítás és a türkizkék díszítések adják.

zsolnaynegyed30.jpg Az eggyel alsóbb szinten lévő udvaron áll az egykori jégverem. A szellőzője (ha nem kémény, bár egy jégveremnek nincs kéménye). A szellőző eredeti példányait a bécsi Zacherl-gyáron láthatuk viszont.

zsolnaynegyed31.jpgA gyár város felőli végében álló, újonnan kialakított Pirogránit udvarán (5. szám) áll a jellegzetes cifra-kémény. Az udvarban oda nem illő, utólagos beépítések voltak, amiket "eltávolítottak". A város így egy különleges hangulatú szabadtérhez jutott, amellett, hogy egy új "város" is született a városban.

Szerző: aesculus

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr774563453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nagyon tetszett a poszt, köszi!
Ha már abszurd módon nem képes az állami tulajdonos életet lehelni a gyárba, a termelésbe (miért is nem kerülhettek a család még élő tagjai gyáruk közelébe??? - kisujjukban lenne még a mai leszármazottaknak is a termék fejlesztése, a kultúra, a jó gazda szemlélet!!!), akkor legalább a régi gyárudvart és épületeket elfogadhatóan próbálják megőrizni. Az építkezés jól sikerült, a fiatal építészek jól bántak a tradíció és a modern közötti egyensúlyozással, bár az udvar veszített abból a vadregényes hangulatból, ami a korábbi változatban még megvolt.

A nagyobb kérdés az, hogy az új igazgató képes-e valamire ebben a közegben. Eddigi ténykedése inkább csak a pénzzel való ügyeskedésből állt, igazán tartalmat, kultúrát teremteni nem tudott. Nagy kérdés, hogy ebben a nem fővárosi, tisztes iparos világban mit tud majd "összefesztiválozni" egy ilyen flaszteros kombinátor?

Látva a gyár mai formájában az eddig megnyílt kiállítást az is elszomorító. Állítólag a Zsolnay múzeum vezetője készítette - hát nem erőltette meg magát. Nagy üres tér néhány tárggyal és monitorral. Ez utóbbiakat állva nyomkodni nem lehet sokáig, az olvasnivaló is csak felszínes. Jó ötlet lett volna a gyárban bemutatni a családot, de nem így. Ez a mostani hideg és érzéketlen előadás méltatlan a neves iparos és művész családhoz. Ha a család értékeit őrző múzeum vezetőjének ennyit jelent a Zsolnay, akkor ott baj van. Nem hiszem, hogy ne lenne ennél jobb!

Minden vidéki városba kellene egy ilyen kulturális centrum, talán más településekben is van hasonló - sajnos már nem termelő - épület együttes. Csak arra kellene figyelni, hogy nem csak építeni kellene tudni, hanem utána tartalmat adni az embereknek megfizethető áron. A kultúrára is kellene költeni legalább olyan bő kézzel, mint az építkezésre.
Ez valami eszméletlen jó felújítás lett!
Szép! Tetszik.
Köszönöm a postot.

(Kár, hogy nem készült el időben, de ezzel együtt követendő példa!)
Ez a kis negyed bármelyik európai városban megállná a helyét, mint a belváros maga. Pécsett meg ez csak a város egy eldugott, bár gyönyörű szeglete.
Érdekes lenne megtudni, hogy a Zsolnay-negyed mennyire önfenntartó? Ki a Kulturális negyed gazdája? Az EKF utáni látogatószámok hogy alakulnak? A központi helyre átköltöztetéssel mennyire lehetett csökkenteni az intézmények fenntartási költségeit?
"A Zeneművészeti Intézet oldalában lépcső vezet fel a negyed leghangulatosabb részébe."

képen látható Leonardo de Vinci és társai is megtalálhatóak az ELTE BTK Múzeum krt. Főépületének udvarán! ;)
Köszönet - (pécsi lakosként -) a X.részhez is !Én mindig nagy érdeklődéssel nézem/olvasom mindazt, amit "mások" (nem pécsiek) tapasztalnak !
Bocs',ha időm rövidsége miatt nem áll módomba beírni "linkeket" Re : Measurer és mások. A "kérdéseikre" a választ a többféle pécsi online oldalon meg lehet tudni/ismerni. [bama.hu / pecsma.hu /pecsiujsag.hu/ pecsinapilap.hu/ baranyanet.hu/ - és bocs' akiket kifelejtettem most.]
Nem reklám ! Javasolnám a facebookozóknak pl. a Pécs-Története és a Pécs-Képalbum "oldalakat"
megtekinteni ( "ismerősnek jelölést" )- mert több száz régi fotó és sok érdekes adat van még ott is !
Várva a "posztsorozat" folytatását ! Üdvözlettel !- Pécsről.
A poszt alapján jártam be most júliusban én is a Zsolnay negyedet. Tényleg isteni, és ez a fenti beszámoló nagyon jó a felkészüléshez: jó tudni,hogy éppen mit is látunk.
A közelben van a Balokány tó és a Kodály központ is, aki pedig tömegközlekedéssel jár annak megáll a negyed bejáratánál a helyi járatú busz is a hatos úton.
Van kedvező árú "menza" is a negyeden belül a híd tövében, de több helyen lehet enni-inni a negyedben.
Ami tényleg olyan szép minta képeken.