A 10-es huszárok emlékműve a Városháza előtt.

Székesfehérvár nevezetességei közé tartoznak a mesterien elhelyezett szobrok. Ezek nagy része a harmincas évekből származik, amikor programszerűen helyeztek el emlékműveket a koronázóvárosban. Ezzel nem csak a város történelmi múltjára utaltak, hanem  gazdagították is a városképet. Így városfejlesztés történt - szobrászokkal.

 

Kálmáncsai Domonkos szobra. Ohmann Béla, 1935

A város egyetlen megmaradt középkori épülete (!), a Szent Anna (eredetileg Hentel)-kápolna előtt állították fel a XV. században élt humanista főpap, Kálmáncsai (más írásmóddal Kálmáncsehi) Domonkos szobrát szobrát. A szobor alkotója Ohmann Béla, a tér kialakításának és a szobor elhelyezésének tervezője Kotsis Iván, aki több "városképjavító beavatkozást" tervezett Fehérváron. A zseniális elhelyezésű szobor a gótikus kápolnával a város egyik közismert együttese lett. A szobor egyébként a székesegyházat "nézi".

Szent István szobra. Sidló Ferenc, 1938

 A jubileumi Szent István-év alkalmával (1938-ban volt halálának kilencszázadik évfordulója) állították fel a király szobrát a róla elnevezett közterületen, az ország egyik legszebb későbarokk terén. A szobrász, Sidló Ferenc saját bevallása szerint Szent Istvánt, mint államalapítót ábrázolta, korabeli ruhában, varkocsba font hajjal. A talapzat szürke gránitja Svédországból érkezett. A szobor olyan népszerű lett, hogy a Herendi Porcelángyár ma is gyártja a kisméretű másolatait. Az emlékmű szintén kiválóan elhelyezett, ami nem véletlen: annak idején 1:1-es makett segítségével állították be a mostani helyét.

Ludovicus Magnus. Moiret Ödön, 1938

szkfvszobor12.jpg

A királyok városában természetesen nem csak az Árpádok szobrai kaphattak helyet. 1938-ban avatták fel Nagy Lajos szobrát, a karmelita templom oldalában, a főpostával szemben. Kép forrása.

Törökkút. Medgyessy Ferenc, 1938

szkfvszobor8.jpgA korszakban nem csupán Szent István-i időkre emlékeztek. Az 1938-ban volt a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulója is, ekkor állították fel főtéren, a ferences templom oldalában a keleties hangulatú kutat. A kút feletti dombormű (természetesen) azt ábrázolja, hogy a magyar huszárok győzedelmes rohamot vezényelnek a törökök ellen. Az dombormű alatti felirat kapcsolja Szent Istvánhoz az alkotást.

10-es huszárok emlékműve. Pátzay Pál, 1939

Székesfehérvár (egyik) első világháborús emlékművét tartják az ország egyik legjobb elhelyezésű szobrának. Alkotója Pátzay Pál, az elhelyezés tervezője ebben az esetben is Kotsis Iván volt. Ő tervezte a városháza átalakítását és bővítését 1936-ban. Ekkor alakították ki az épület előtti teraszt, aminek sarkába pilisborosjenői mészkővel borított modern talapzat, illetve a szobor került (az emlékmű látható a címlapképen is).

A fehérvári jog (közismert nevén Országalma). Ohmann Béla, 1943

A város főterén álló, különleges, egyszerre modern és klasszikus kútszobor 1943-ban készült el. A királyságot szimbolizáló országalma latin felirata: "Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessa", "Fehérvár szabadságjogait Szt. István király adományozta". A három oroszlán az ország, a város és II. András címerét tartja. Az alattuk lévő három dátum: 1001 (Szt. István koronázása, a város alapítása), 1688 (a város török alóli felszabadítása), 1938 (Szt. István halálának 900. évfordulója). 1945-ben az országalma keresztje helyére sarló-kalapács került, az oroszlánokat vászonnal takarták el (elég furán nézhetett ki így). 1956-ban a sarló-kalapácsot vésték le, majd a hatvanas években az évszámokat. Az így "semlegesített" emlékmű állt a főtéren 1985-ig, amikor visszaállították az eredeti állapotot, ami ma is látható.

Prohászka-emlékmű. Ohmann Béla, Weichninger Károly, 1943

A ma is ellentmondásos megítélésű püspök modern emlékműve nagyon jól illik a várfalsétány környéki bauhaus házakhoz. Az emlékmű építészeti részét Weichninger Károly tervezte, aki a várfal kiegészítésének végén egy magas pilont tervezett. Ennek tetején áll maga a szobor, egy igazán "progresszív" kidolgozású angyalszobor. A névadó püspök domborműve a pilon alján látható. A szobor egy szintén ekkor kialakított parkban áll, amit elegáns bauhaus házak öveznek.

Megyei Könyvtár (régi kultúrház) mozaikos zárterkélye. Metky Ödön, 1944

A város kultúrháza háborús években, 1941 és 1944 között épült (ma Csók István Képtár és Vörösmarty Megyei Könyvtár). A ház az olasz Novocento hatását tükrözi, klasszicizáló modern stílusával. Az első emeleti nagytermet Aba Novák Vilmos freskója díszítette.

szkfvszobor11.jpgA modern kubus szinte egyetlen dísze a mozaikdíszes zárterkély. Metky Ödön alkotásán a Szent István kori Fehérvár kulturális életéből vett jelenetek láthatók, de alul (a képen) feltűnik a város két modern intézménye: az akkori Szent István Iskola modern épülete és maga a kultúrház is.

A Kultúrházat a magyar "Annus horribilisek" egyikén, 1944-ben adták át. A következő években az ideológiailag korántsem mentes alkotások nagy részének a "feledés", vagyis az elbontás, átalakítás, lemeszelés volt a sorsa. Mégis jó, hogy újra láthatók, főleg, mert elsősorban nem az ellentmondásos harmincas éveket idézik fel bennünk, hanem Székesfehérvár "elveszett középkorát". Abban a városban, ahol csupán egy kis gótikus kápolna és néhány lakóházrész maradt a magyar történelem első századaiból, ezek a szobrok, mozaikok jelenítik meg a dicső múltat.

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr824317340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Még korrigálható a hiba, hogy a Mátyás-szobor kimaradt!:)
@felucca: vagy a Nato-csillag az Országalma mellől, esetleg a hajóroncs a Zichy-ligetből...
@felucca: Most nézem, hogy a hajóról a posztsorozat II. részében már megemlékeztek. Köszönöm a nálam alaposabb posztolónak :)
@felucca: informális úton már mások is reklamáltak Mátyás miatt. De nem lesz benne. Nem azért, mert korban nem illik, hanem, mert nem szeretem azt a szobrot :) Képem sincs róla.

@Magyarnaba: az a hajóroncs durva... megérne egy külön posztot.
Megértem, hogy a Melocco Mátyás szobor kimaradt... fájt az a szobor együttes mikor huszon éve oda tették (és azóta is folyamatosan).
Viszont Ferenczy Béni szobra, a Játszó fiúk nagyon kedves nekem, és az elhelyezése is telitalálat. (De gondolom ez az elhelyezés ideje miatt maradt ki, mert ez a 60' évek végén került oda.)
A (Wattay) Wathay Ferenc szobor viszont beleillik a sorba: 1937-ben állították. Nagyon szépen komponált szobor ez is. Ugyancsak ezekben az években állították a Varkocs szobrot is, ami ugyancsak szépen illeszkedik a térbe.
Köszönöm a bejegyzést, jó volt így össze szedve olvasni!
Nagyszerű összeállítás, nagyszerű város.
Csak ennyit tennék hozzá: az 1001-es dátum nem a város alapítása, Fehérvárt Géza nagyfejedelem alapította 972-ben, így a legrégebbi magyar város.