belvtanucímlap.jpgA belváros az 1872-es Halácsy-féle térképen (rózsaszín), és a main (fekete vonalak). Azok az épületek, amik már 1872-ben is álltak, fekete színnel vannak kitöltve. A térképet Erő Zoltán készítette.

A belváros 1872 előtti épületeit bemutató "fekete térkép" megdöbbentően szemlélteti a közhelyet, miszerint Budapest a századfordulón épült. A városközpontban alig találni a városegyesítés (1873) előtti épületet, a nagyobb középületek és templomok kivételével szinte a teljes épületállomány lecserélődött; olyan elemei is, amik egyáltalán nem voltak kisvárosiasak. Így fordulhatott elő, hogy az újabban létrejött Lipótvárosban több a régebbi épület, mint a Belvárosban. Mi lehet ennek az oka?

belvtanu1.jpg

Pest legrégibb része, a Belvárosi templom környéke. Itt a századfordulón az Erzsébet-híd építése kapcsán olyan városrendezést hajtottak végre, amit Haussmann báró is megirigyelne (erről bővebben itt). A fedvényen jól látszik, hogy teljesen átszabták az utcahálózatot. Az akkor már dinamikusan fejlődő fővárosnak éppen a legközepe volt kisvárosias, rendezetlen (bár kétségtelenül romantikus hangulatú).

belvtanu2.jpg

A negyed szűk utcáiban többnyire egyemeletes épületek álltak, de már megjelentek a két-, sőt háromemeletes bérházak is. A városatyák ennek ellenére elégedetlenek voltak: a negyed rendezetlen, össze-vissza képet mutatott (kép forrása)

belvtanu4.pngAlig hihető, hogy ez a kép pár méterre készült az előzőtől (ennek a jobb oldalán ugyanaz a Kígyó utca látszik, mint az előző kép jobb oldalán). Ahogy a kivágaton is látszik tíz (!) háztömböt, köztük a régi városháza épületét bontották le, és kilenc új tömb épült (ebből egyik a háborúban elpusztult, a bal oldali Klotild-palota mögött). A koncepció szerint a mai Rákóczi út-Kossuth utca tengelyt végigvezették a Dunáig, az új Erzsébet hídig. Az ezek mentén húzódó utcákat is szabályozták (ami szélesítést-egyenesítést, vagyis az ott álló összes korábbi ház bontását jelentette). Az így kialakult szabályos tömbökbe nagyvonalú bérpalotákat emeltek, indokolt esetben ikerház formában is, mint a Klotild-paloták, amik kapuszerűen vezetnek fel a hídra. Az egyetlen hiba a rendszerben a Belvárosi templom. "Természetesen" ezt is le akarták bontani, de az már sok volt a városvédőknek: a román, gótikus, török kori, barokk idők jegyeit viselő épület megmaradt. De milyen épületek élték még túl ezt a "mészárlást"?

A Péterffy-palota a Pesti Barnabás utcában. Az 1755-ben épült palota az egyetlen barokk világi épület a pesti oldalon (!).

Belvtanu 041.jpgA másik "fekete" épület a környéken a Váci és a Kígyó utca sarkán álló négyemeletes bérház az északi Klotild-palota mellett. A város első négyemeletes épülete, ami az egykori Városház térre nézett, 1870-72 között épült, Diescher József tervei szerint.

belvtanu5.jpgA Ferenciek tere és az Astoria közötti részlet. Itt vezetett keresztül a Kossuth utca elődje, a Hatvani utca. Ezt két lépésben szélesítették, kapcsolódva az újrarendezett Ferenciek teréhez: 1889-ben először (jól látszik, hogy ez a szabályozási vonal sárgával van behúzva a térképre). 1893-ban azonban előírták a további szélesítést: 24,65 méterre. Ez azért volt gond, mert pár évvel korábban épült fel a Dreher-család palotája, aminek így le kellett bontani az utcai traktusát, majd az udvar felé "pótolni" az elvesztett négyzetmétereket. A kivágat tetején a Vármegyeháza és a Városháza (az egykori Invaliduspalota) nagy fekete tömbjei láthatók.

Az ikonná vált képen éppen a szélesítést végzik. Nem is akárhogy: az új ház (amit nemrég festettek rémisztő rózsaszínre) már felépült, bérbeadható. De a félig lebontott házban is működnek még az üzletek! Az utca másik oldalán három emeletes, igazán jó állapotú, szép, nagyvárosias épület áll. Mégis, ezt is lebontották 1913-ban, helyén épült fel a mai Astoria. Kép forrása.

Belvtanu 030.jpgAz utca ezzel a bővítéssel szimmetrikussá vált a Rákóczi úthoz képest, így a déli oldalt nem kellett lebontani. De ahogy az Astoria elődjét, a többi épületet is "lecserélték" a következő években. Az utcában a Ferences templom mellett csupán a Horváth-ház maradt meg. Ami nagy szerencse, mert az épületnek nem csupán a homlokzata és a lépcsőháza szép, hanem történelmi emlékhely is: itt működött a Landerer&Heckenast nyomda...

Belvtanu 022.jpgA Horváth-háztól alig pár lépésnyire, a Szép és a Reáltanoda utca sarkán áll az Almássy-palota, Pollack Mihály egyik remekműve 1817-ből. A következő szomszéd "felhőkarcoló" az egykori Nemzeti Kaszinó lebombázott székháza helyén épült.

Belvtanu 026.jpgA Reáltanoda utca végén álló, a Magyar utcát a Múzeum körúttal összekötő Unger-ház is "tanúépület": 1852-ben tervezte Ybl Miklós.

Belvtanu 040.jpgAz utcaszélesítés-egyenesítés a Petőfi Sándor (akkor Koronaherceg) utcát sem kerülte el. A szabályozás az egész utcában megvalósult, az újraformált telekre a felépültek a jobb oldali Hermész-udvarhoz hasonló, nagyméretű szecessziós bérpaloták. Csupán egy épület őrzi még az eredeti utcaszélességet: a klasszicista Trattner-ház. A kétudvaros átjáróházat (a Városház utca felé) nem sajátították ki, így megmaradt tanúként (tényleg kár lett volna egy ekkora házat alig egy méterért lebontani).

belvtanu6.jpgA városközpont után érdemes délebbre is szétnézni: itt már több a fekete épület, de jól látszik, hogy itt is hatalmas átépülés történt.

Belvtanu 016.jpgLegérdekesebb az Egyetem-tér sarkán álló Károlyi-palota, ami a térképkivágaton piros téglalappal van jelölve. A palota. A mellette induló Henszlmann Imre utcát csupán a századfordulón alakították ki, lebontva a szomszéd házat. Igen bölcsen az utcasarkot 45-fokban lemetszették, így jobb rálátás nyílik a klasszicista épületre. A palota egészen 1935-ig egy nagy tűzfallal nézett az Egyetem térre, ekkor "másolták át" szomszéd Ferenczy utcára néző homlokzatot Wälder Gyula tervei szerint.

belvtanuhenszlmann.jpgA szituáció nagyításban. A Henszlmann Imre utca egy "Central Park West" miniben: a Károlyi kertre néznek az elegáns bérházak. Látható, hogy nem csak az új utca, az egész Egyetem tér átépült.

A belváros egyik legjelentősebb "fekete háza" az egykori Pálos (ma Egyetemi-) templom és a hozzá tartozó egykori kolostor (ma Papnevelde) együttese (Mayerhoffer András, 1722-1742). A templom a kalocsai székesegyház "ikre", a Papnevelde hatalmas barokk könyvtárat rejt (ami sajnos elég korlátozottan látogatható).

Belvtanu 009.jpgA  Nyáry Pál utca épületei is nagyrészt átépültek. Egy-két kivétel azért akad, mint ez az egyemeletes ház, ami úgy néz ki, mint amit ottfelejtettek a nagy bérházépítés idején (ezt jelöli a kis kör a nagyításon).

Belvtanu 006.jpgAz egyik legnagyobb egybefüggő "fekete" házsor a Váci utca déli szakaszán látható. Az öt, kétemeletes bérház a XIX. század közepéről való (egy klasszicista, egy romantikus és három historizáló), vagyis ezek sem túl régiek. Szintén "fekete" ezen kívül az Angolkisasszonyok barokk temploma és rendháza.

belvtanukönyvtár_1.jpg

A Ferenciek terére visszatérve érdemes megfigyelni az Egyetemi Könyvtár-helyét. Ott a rend botanikus kertje, amellett pedig a kis egyemeletes rendház állt. A térkép készítésekor már építették az új könyvtárat (1876-ban adták át), a rendház helyére pedig passzázsrendszerű bérházat építtetettek a barátok.

A tér két jelentős épülete: jobb oldalt az Ybl-palota (eredetileg Pesti Hazai Takarékpénztár). Az palota 1860 és 1867 között épült, így méltán érdemelte ki a térképen a fekete színt. "Természetesen" a tér másik oldalán is lecserélték az épületeket, többek között az egyemeletes barokk palotában működő Kúriát is lebontották. Itteni működésére már csak a közeli utca neve emlékeztet.

budapest-v-kerulet-kossuth-lajos-hatvani-utca-bovitese-_2.jpgA régi belvárost (hasonlóan a Tabánhoz) sokan siratják. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy provinciális-szegényes városnegyed (a pesti belvárosban messze nem voltak olyan értékes épületek, mint Sopronban, Győrben vagy Egerben) nem maradhatott a századfordulós Budapest közepén. Az új belváros értékből sokat levon annak nagyon rossz állapota és a hatalmas gépkocsiforgalom (ami kétségtelenül az akkor létrejött úthálózat miatt megy arra). De ezek az elmúlt évtizedek hibái és mulasztásai, eredetileg a város új központja a képeslapon látható állapotban volt (kép forrása).

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr204675650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

"egy provinciális-szegényes városnegyed nem maradhatott a századfordulós Budapest közepén"

+1

Ma sem kéne tartani az értéktelen házak bontásától.
"Ma sem kéne tartani az értéktelen házak bontásától."

Mit tekintünk ma értéktelennek? ...
"és a hatalmas gépkocsiforgalom (ami kétségtelenül az akkor létrejött úthálózat miatt megy arra"

Ez csak az első lépése volt a gépkocsi forgalom megnövekedésének, a hatvanas évek nagyon is tudatos autós főutca koncepciójának az eredménye igazán a mai sivár Rákóczi út. Ennek a koncepciónak megfelelően alakították ki többek között a BAH csomópont felüljáróját is, amit eredetileg egyenes, észak-déli irányban akartak kiépíteni.
amúgy remek poszt, köszönjük!
@mestska: Ahol van egy 2x2+2x1 sávos híd, és nincs túl sok híd mellette, ott bizony van forgalom is.......
szerintem az a helyzet, hogy Budapest azóta is az akkoriban született épületeiből él. az akkori polgárosodás megszakadt az 1930-as évek végén.

ezen kívül vannak az irodaépületek, az újépítésű, maffia-kispórolt épületek és a félbehagyott, át nem adott hodályok.
Remek poszt, kicsit hiányolom a korábban megismert "időkapszula" kifejezést! Persze a tanuház is jó... :)

Kicsit vitatnám azt, hogy "a pesti belvárosban messze nem voltak olyan értékes épületek, mint Sopronban, Győrben vagy Egerben". Ezt nem tudjuk. Biztos ezekben is voltak középkori részletek - mint a Várban -, és őrizték a középkori utca- és telekhálózatot. A lebontott barokk nemesi paloták után pedig megnyalnánk mind a tíz ujjunkat.

A szemléletünk sokat változott, de éppen ez a pálda mutatja, hogy ki lehet békülni még a bontásokkal is, ha nyomukban érték születik...
@EZ1: ezen az "időkapszulán" lehet változtatni :)

Igen, erre nem is gondoltam. Lehet, hogy itt is volt akár egy-két ülőfülke is.
Azok a paloták tényleg nem voltak rosszak-sőt. Gondoltam is, hogy berakok képet a Grassalkovich-palotáról.

Igen, itt tényleg magas színvonalú építészet van, kár, hogy annyira nem lehet értékelni a borzasztó forgalom miatt.
A Károlyi palota déli oldala és a Péterffy palota Galamb utcája tökéletes illusztrációja a "nemesember ingatlant fejleszt" jelenségnek. Ilyen még a Veress Pálné u. 12. az Irányi sarkán, ahol az újpesti Károlyiak bontatták el barokk palotájukat, hogy sokemeletes-manzardos bérházat építsenek helyére, újpesti gyártású mészhomoktéglából.
Nagyon érdekes bejegyzés! Szerencsére Pesten is maradtak szép középkori emlékek, mint például a szűzmáriás freskó a Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban.

Le is veszem a Budapest Anno könyvet a polcról, ha hazaérek.
A Kígyó- és a Váci utcák sarkán álló épületről azt olvastam, hogy ez az ún. Várady-ház.

Ezen a képen a jobboldali az egykori PHETE (Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület) székháza. m.cdn.blog.hu/ta/taj-kert/image/Ferenciek%20034.jpg ;)
@orgyen: igen, köszi, este írtam a posztot :) Igen, én is ezt az infót kaptam tegnap, de nem tettem be végül.
@aesculus:
Kíváncsi vagyok, hogy a bemutatott Váci utcai egybefüggő házsorral szemközt álló, ugyancsak egyemeletes "időkapszula" végül milyen sorsra jut. A tetőszerkezetétől már megfosztották... Az V. kerületi önkormányzat adatbázisában ( fortemap.intermap.hu/map/show/otker) ugyanis mint országos védelem alatt álló épület szerepel. A mellette látható többszintes szecessziós házat pedig egy hosszas huzavona után engedélyezett szintráépítéssel sikerült elrontani.
@EZ1:
Ami pedig a bontásokat, és az eltüntetett házak "értékesebbel" történő kiváltását illeti, nem hinném, hogy a kerületben sok eltékozolható 1918 előtti épület lenne.
Az értékeket inkább gyarapítani érdemes, semmint nulla végösszegű játékot játszani, pláne, ha egy városrész TÖRTÉNETI egysége a tét.
Szuper poszt, bár egy kis webkettes tuningolás ráférne (néha nehéz követni, melyik házhoz melyik térképrészlet és melyik fekete kocka tartozik, ezt némi linkelgetéssel meg szövegtagolással meg lehetett volna könnyíteni).

Ezzel együtt remek egy belvárosi városnéző túra alapja is lehetne.
Ezen a képen ( m.cdn.blog.hu/ta/taj-kert/image/Temple/Belvtanu%20006.jpg ) a jobb oldali hézagban álló, mindössze 1 emelet magas homlokzat 262 éves. Éppen most akarták felújítani és beépíteni egy CBA-ba, de egy üzemi balaeset miatt ( www.blikk.hu/blikk_aktualis/autot-rongalt-a-leszakadt-allvany-2096809 ) most megint sokáig várni fog.
Nekem nagymamám mindig úgy mesélte, h a pesti plébániatemplomot odébbrakták pár méterrel a híd építésekor.
Az Unger ház udvarának fantasztikus (eredeti) fakockáit is meg lehetett volna említeni.
A Hotel Mariott mögött a tudomisénmilyen utcában is van 1 hatalmas klasszicista épület, német nyelvű 1838-as árvíztáblával.
Aztán ott van a nagy kedvencem, a szerb templom, imádok bemenni az udvarába, egyszerűen fantasztikus.
Meg van még az az irgalmatlan régi épület is a szerb utcában (a sarka az egyetem térre néz).
Bocsi ha már írta volna őket vki.
@MolnarErik: A templomeltolás urban legend, legalábbis az itt is linkelt varoskepp blog bejegyzés szerint:

"A leendő Erzsébet híd (amit akkor még csak Eskü téri hídként emlegettek) hídfőjével is gondok adódtak. A régi pesti városháza lebontását ugyan sikerült elérni, hiszen nem volt aki harcolt volna érte, pár írót, vagy lelkes újságírót kivéve, de a város egyik legrégebbi műemléke a Belvárosi Plébániatemplom megtartásához az egyház ragaszkodott. Itt is felmerült az épület eltolása (ez urbanlegendként máig él) illetve volt olyan terv is, hogy a híd fusson egyenesen a templomnak és a fel és lehajtók fogják közre azt. Végül egyik sem valósult meg, a templom maradt ahol volt"
És mi az oka, hogy a szupercuki Vitkovics Mihály utca kimaradt az összeállításból?
@chimie: tényleg ott lenne a helye, de nagyon hosszú lett volna a poszt :)
meg kellene szüntetni az erzsébet hidat !
milye hülye városvezetés az, amelyik ráküld egy autópályát a belvárosra ?