Kecsszeccímlap2.jpgA Cifra-palota homlokzatának részlete.

Európa legjelentősebb szecessziós városai közé tartozik Kecskemét. A város századfordulós építészete abból a szempontból is jelentős, hogy a stílus különböző irányzatai találhatók meg a városközpontban, elsősorban a főtereken és az ahhoz kapcsolódó Rákóczi út mentén. Másik érdekesség, hogy a nagyarányú építkezések anyagi fedezetét legnagyobb részben a környező tájon termő gyümölcsökből készült konzervek biztosították.

kecsszec19.jpgA XIX. századtól kezdett Kecskemét hatalmas munka árán meggazdagodni: a már elviselhetetlenné vált futóhomokot nagy nehézségek árán sikerült megkötni-szőlővel és gyümölcsfákkal. Innen már csak egy lépést jelentett a konzervipar, ami a városfejlődés katalizátora lett. Két egymást követő polgármester-Lestár Péter és Kada Elek-vezetésével a város teljesen átalakult: nem csak a új főteret és sugárutat építettek, de azt a legszínvonalasabb épületekkel szegélyezték, historizáló majd szecessziós stílusban.

A városban az alábbi jelentősebb szecessziós épületek állnak:

Városháza (Lechner Ödön, 1894)

A város székházát a Millenium tiszteletére emeleték, az akkor kialakított főterek egyikén. A Lechner Ödön-Pártos Gyula párosnak egy különleges épülete ez, átmenetet képez a korábbi historizáló formanyelv (aminek egyik szép példája a szegedi városháza), és az "igazi" szecesszió között. A házon francia neoreneszánsz elemek is van, amik hasonlóvá teszik a pesti Drechser-palotához (ahol a Balettintézet működött).

kecsszec2_1.jpgA főhomlokzaton lévő kék hátterű kerámiavirágok ugyanúgy tekinthetők szecessziós elemnek, mint népművészetinek. Az országra és a városra utalnak a címerek, illetve az épületet díszítő kecskefejek.

kecsszec3.jpgA díszteremben is vegyülnek a historizáló és a szecessziós elemek. A helyiséget Székely Bertalan freskói díszítik, amelyek a város "kurucos" hagyományaihoz illő személyeket ábrázolnak: többek között Bethlen Gábort, Zrínyi Miklóst, Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost. Az egyik oldalfalon a vérszerződés ábrázolásával tisztelegtek a Millenium előtt. Helyreállítását nem tervezik, mert stílusában eltért a többi freskótól). Kép forrása.

A városháza dendrológiai érdekessége az az udvarban álló két császárfa (Paulownia imerialis), amit a kínai császár adományozott a városnak szintén a millenium tiszteletére (azt nem tudni, miért épp Kecskemétnek).

Cifra-palota (Márkus Géza, 1902)

A főterek és a pályaudvartól a városközpontba bevezető Rákóczi út sarkán álló Cifra-palota az ország egyik legkülönlegesebb épülete. A város építtette az igazi multifunkcionális házat: a földszinten üzletek, az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó kapott helyet, míg a második emeletre nagyméretű bérlakások kerültek. Tervezője (akinek ez az egyetlen jelentős műve) Lechner követőjének számított, de kétségtelenül egyéniek a két emelet között elhelyezett díszek, amik nem mások, mint felnagyított, és szinte bizarrá átformált népi motívumok. A szintén érdekes nyílászárók és az egyéb díszítések Spiegel Frigyes hatását tükrözik, aki Márkus munkatársa volt. Ő viszont a szecesszió belga irányát képviselte.

Az épület keleti végén található a két emeletet átfogó nagyterem (másnéven pávás terem). A palotában ma a Kecskeméti Képtár működik, felújítását 2006-ban Europa Nostra díjjal ismerték el.

Városi Kaszinó és Gazdasági Egylet és a hozzá kapcsolódó lakóház (Jánszky Béla, Szivessy Tibor, 1909)

A város "Andrássy útján", a Rákóczi úton építette a Gazdasági egylet a Cifra-palotához hasonlóan multifunkcionális székházát, ahol az egyesületi helyiségek mellett (és alatt és felett) helyet kaptak a bevételt jelentő üzletek és elegáns bérlakások. A homlokzat most üres falmezein a kecskeméti művésztelep tagjának, Ivanyi Grünwald Bélának sgrafittoi voltak láthatók.

kecsszec5.jpgAz együttes csupán néhány méterre áll a Cifra-palotától, mégis egész más irányzatot képvisel, annak ellenére, hogy itt is megfigyelhető a magyaros hatás (bár az épület sajnos nincs a legjobb állapotban). Tervezői Kós Károly követőihez tartoztak, így itt a magyar motívumokat egészen másképp alkalmazták, mint a szomszédos palotán. Itt minden "szögletességig" stilizált, sosem voltak harsány színek. Az épület hangsúlyozottan aszimmetrikus, külön hangsúlyt kapott, és így az utcáról is jól látható, hol helyezkedik el a nagyterem. Az épület díszítményeivel, tömegével, főleg erőteljes oromzataival már a modernebb építészet, azon belül is az art deco felé mutat. Kós Károly és köre (bár ez nem köztudott, épületeiket mindenki "100% magyarnak" érzi) sokat merített az angol Arts&Crafts mozgalom eszméiből, és a finn nemzeti szecesszió példáiból (bár utóbbi inkább kölcsönös volt).

Az épület nagytermében ma táncterem működik. Az, hogy két egymás melletti épületben is ilyen nagy termet alakítottak ki, mutatja a századfordulós város élénk társasági életét.

kecsszec6.jpgA termet igazán jó karban tartják használói (ahogy ez látszik is az előző képen). A viszonylag friss meszelés alatt azonban ott van a vidám szecessziós díszítés, amit aminek részletét meg lehet csodálni, keretezve-üvegezve. Egyszer érdemes lenne felújítani az egész felületet.

A nagyterem üvegablakai is többnyire sértetlenül megcsodálhatók...

kecsszec7.jpg...ahogy a főbejárat stilizált tulipánjai is.

kecsszec14.jpgA szomszédos-a székházzal egybeépített-bérház fantaszikus kiugró ablakai és fából készült zárterkélyei-télikertjei sejtetnek szép, világos lakásokat.

A Rákóczi útra néző erkély korlátjait pedig egyenesen a kopjafák mintájára alkották (ami elég fura, mivel a kopjafa sírt jelöl...)

Kecskeméti Hitelintézet és Népbank (Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1909)

kecsszec8.jpg
A város főterén álló bankpalota építészei, a Klotild-paloták vagy a Debreceni Egyetem alkotói itt sem hazudtolták meg magukat: tulajdonképpen egy neobarokk házat terveztek a város közepére, csupán a részletekben engedtek valamennyit a korízlésnek, és "öltöztették fel" szecessziós dekorációkkal az épületet. De a magyaros divatnak így sem adták meg magukat, a Népbank teljesen elvegyülne München vagy Bécs szecessziós utcasoraiban.

Református újkollégium (Mende Valér, 1912)

Kós Károly egyik legtehetségesebb követőjének tartott (de első világháborúban fiatalon meghalt) Mende Valér ezzel szemben egy igazi "magyar" épületbe költöztette a Református Kollégiumot kinőtt klasszicista székházából. A palota mint egy sejtelmes vár, úgy magasodik a főtér ostorfái fölé.

kecsszec10.jpgKözelebből szemlélve láthatjuk, hogy a magyaros részletek ellenére, az épület milyen egyszerű, merész vonalú (és hangsúlyozottan aszimmetrikus).

kecsszec9.jpgTulajdonképpen csak néhány míves részlet a kiemelt helyeken jelenti a díszítést. A masszív terméskőfalak, a bejárat zeg-zugos elrendezése a csoport által annyira szeretett erdélyi templomokat idézi.

kecsszec11.jpgA hármas főbejárat fölött láthatók még-a protestáns hagyományokhoz híven-növényi díszítmények, barna kerámiából. A három ív felett a magyar, a gyülekezeti (a kicsinyeit vérével tápláló pelikán) és a kecskeméti (ágaskodó kecskebak) címerek láthatók.

kecsszec12.jpgA hatalmas épület többi része visszafogott, már-már modern. Az impozáns, de mégsem rideg homlokzaton vakolt és téglafelületek váltják egymást, a hatalmas osztott ablakokon árad be az alföldi napfény a tantermekbe.

Luther-palota (Mende Valér, 1913)

Az Újkollégiummal szemben, a főtér másik oldalán áll a másik protestáns egyház bérháza, a Luther-palota. Mende azért kapta a felkérést, mert a közvélemény nagyon elégedett volt a kollégiummal.

kecsszec13.jpgA palota sajnos elég rossz állapotban van, de még így is szembetűnő a zárterkély szürke kerámia díszítése, a stilizált népművészeti motívumokkal.

A ház kapuja hangulatos tömbbelsőbe (a Luther-udvarba) vezet, ami utcaszerűen lett kialakítva. Ezen juthatunk el az Ybl Miklós tervezte evangélikus templomig, ami eredetileg a tömb belsejében volt, de ma már "kibontották".

Víztorony terve (Lechner Ödön, 1914)

A kecskeméti szecesszió utolsó nagy "dobása" sajnos az első világháború miatt papíron maradt. Lechner Ödön a Rákóczi út végébe, a pályaudvar elé tervezte a Rákóczi-emlékművel egybeépített víztornyot. Kép forrása.

Nyári kaszinó

kecsszec16.jpgBár a szecesszió korszaka az első világháborúval hivatalosan véget ért, a formanyelv azonban tovább élt, hiszen a mesterek követői ezekben az években dolgoztak, és stílus népszerű volt. Ilyen szecessziós hatású épület volt a Nyári Kaszinó a Rákóczi út végén álló Vasútkertben. Sajnos minden tiltakozás ellenére, 2008-ban az épületet lebontották, hogy helyére és a parkban kialakított sportpályák helyére (!) plázát építsenek. A tervből szerencsére nem lett semmi, viszont az épület már nem áll. Talán érdemes volna visszaépíteni.

Villa (Baranyi István, 1920)

kecsszec17.jpgA Máriahegyi villanegyedben álló szép épület szerencsére ma is álló bizonyítéka a szecesszió továbbélésének Kecskeméten. Baranyi István tervezte, aki Mende Valér stílusában alkotott. Nem jegyzet építész, a ház mégis nagyon szép és barátságos.

Kecskeméti művésztelep

kecsszec18.jpgA "kecskeméti szecesszió" nem teljes a művésztelep nélkül. 1909-ben alapította Kada Elek polgármester, és a Jánszky és Szivessy párossal építtetett egy műteremházat és több villát a várostól keletre fekvő, ma Műkertvárosnak nevezett tölgyesben. Az épületek ma rossz állapotú bérlakások, de az itt festett képek ma is népszerűek, mint Perlrott Csaba Vilmos képe, ami a várost mutatja a Piarista templom kertjéből. Kép forrása.

A város további jelentősebb szecessziós épületei: az Iparos otthon (Komor Marcell, Jakab Dezső 1907), a Zsidó hitközségi bérház a Széchenyi téren, a sajnos lebontott katolikus bérház a "lordok háza" helyén és a Katona József Gimnázium.

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr514687683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.