Ruhr100
2012.09.28. 00:20
A Ruhr-vidék 1830-ban (itt megtekinthető nagyban)...
Európa, de talán a világ egyik legérdekesebb (és nem éppen a legszebb) tája a Ruhr-vidék. Ezt így látták az 1930-as kiadású szász iskolai atlaszban is, ugyanis ezzel szemléltették az ipari forradalom városfejlődését. A térképképpár valóban tankönybe való:
...és 1930-ban, az atlasz kiadásának évében (itt megtekinthető nagyban)...
Bár a térképpár magáért beszél, érdemes megnézni, mi is történt:
Az egész folyamat középpontja az akkor ötezer lakosú Essen városa volt, ami mellett Friedrich Krupp egy kis acélhengerművet alapított mindössze tucatnyi munkással (ez a kis gyár látható is a bal oldali térképkivágaton). Száz év alatt a város lakossága 130-szorosára nőtt (bár az ipari forradalom produkált ennél jelentősebb növekedést is) 650 ezer főre, a Krupp acélművekben pedig 25 ezer ember dolgozott (az első világháború előtti konjuktúra idején 80 000!). A fűtőanyagot már 1850-ben háromszáz szénbányából nyerték. A nagyra nőtt város nem nyújtott túl szép látványt:
A fényképen az esseni óváros látható, a mellette felépült acélművekkel. Nem lehetett könnyű a helyi lakosságnak, hogy pár év alatt teljesen megváltozott a környezetük. Ráadásul a hatalmas népességnövekedés természetesen a bevándorlásból származott. Kevéssé ismert, de a századfordulós Németországban komoly "lengyelkérdés" volt: több Ruhr-vidéki városban, például az Essennel szomszédos Bottropban lengyel többség volt, ami nyilván okozott feszültségeket (a Ruhr-vidéki lengyelek azóta teljes mértékben asszimilálódtak, most a török bevándorlók vannak jelen nagy számban). Kép forrása.
Mint minden régi iparvárosban Ózdtól Liverpoolig, a Ruhr-vidéken is egymást érik a munkás-és tisztviselőtelepek. Ezek a századfordulót megelőző évektől kezdve épültek tömegesen, szigorú hierarchia szerint.
Ezek leghíresebbje Margarethenhöhe, ami (természetesen) az egyik Krupp-feleségről kapta nevét. Kép forrása.
A gyártalapító-ulajdonos Krupp-család az akkor világ leggazdagabbjai közé emelkedett. Lakhelyüket, a hatalmas Villa Hügelt a város feletti dombon építették (innen kapta nevét). Az 1873-ban átadott, 8100 négyzetméteres házban 269 szoba található. Kép forrása.
A világ legnagyobb folyami kikötőjének otthont adó Duisburg mindössze tíz kilométerre fekszik Essentől, mégis két, kétszázezres város van köztük (Mühlheim és Oberhausen), ráadásul a város közvetlenül határos a félmilliós Düsseldorffal. Duisburgban 1830-ban hétezren éltek, ez száz év alatt 450 ezerre nőtt. Ennek fő oka, hogy itt épült ki a Ruhr-vidék kikötője (ami a jobb térképen jól látható), ráadásul ide valósi a Thyssen-család is, akiknek híres műgyűjteményét a városban gyártott liftek, mozgólépcsők, és vasúti kerekek alapozták meg.
Bármilyen Ruhr-vidékről szóló írás elkerülhetetlen témája a régió mai nehéz sorsa: hiába volt az egész térség Európa Kulturális Fővárosa, épültek szabadidőparkok és kulturális intézmények az egykori gyárakban és kohókban, a nehézipar hanyatlásával megszűnt az ok, amiért tömegek költöztek ide. A Ruhr-vidék úgy járt, mint Manchester, Detroit, vagy éppen a borsodi iparvidék.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
(Amúgy meg Manchesterben sincsenek ma már gazdasági bajok, az ipar átalakult. Bár ha dönteni kéne, akkor inkább a németeknél élnék.)
De jó is lenne Magyarországnak, ha akkora xarban lenne gazdaságilag, mint a Ruhr vidék :D
Nyekenyóka · http://www.hir24.hu/elet-stilus/2014/02/19/itt-a-bizonyitek-a-netes-trollok-pszichopatak/ 2012.09.28. 12:50:34
Vannak problémák is, leginkább az oktatás területén belül, eme területen belül 30% körüli az iskoláosk között a funkcionális analfabéták száma, s a német nyelv ismeretével is vannak komoly gondok.
más népsűrűség, más terület. de amúgy ismered azt az általános fogalmat, hogy „iparvidék”?