szocdeco1.jpgAz olaszos hatású Prohászka-emléktemplom.

Szocreál és art deco. A két stílust nem tartják könnyen összekeverhetőnek (noha a szocreálon legtöbben tévesen a panelt és a hatvanas évekbeli modernt értik), mégsem állnak olyan távol egymástól, mint az elsőre látszik. A két korszak épületei pedig gyakran a megtévesztésig hasonlítanak egymásra, főleg akkor, ha egymás közelében állnak. Székesfehérvár déli városnegyede, a Vasútvidék ilyen: a két háború közötti kiépítését az ötvenes években folytatták, alkalmazkodva a korábbi épületekhez. Így a pályaudvartól a belvárosig tartó séta során a "dekoratív szocreáltól", az art deco-n át az olaszos novocento-n át a "reakciós" neobarokkig számos stílust megfigyelhetünk. Pedig csupán alig harminc év építészetéről van szó...

szocdeco22.jpgA város pályaudvarát mintha egyenesen Moszkvából hozták volna a Dunántúlra. Pedig az amerikai nagyvárosok Union Stationjai is hasonlóan robusztusak. 1951-ben (tehát a szocreál "fénykorában") épült, Kelemen László tervei alapján, a háborúban lebombázott elődje helyén.

szocdeco3.jpgA zord külső tágasabb várócsarnokot rejt.

szocdeco4.jpgA részletek kidolgozottak, és van bennük valami az art deco játékosságából.

szocdeco5.jpgA csarnok két freskója viszont igazán nem hazudtolja meg a korát: a gőzös egy hatalmas vasmű elé érkezik, míg a másik oldalon egy árnyas sétányt láthatnánk-hamisítatlan ötvenes évekbeli hangulatban.

szocdeco6.jpgA bejáratok mellett elhelyezett, fáklyát imitáló lámpatestek is igen míves alkotások. Noha lehetnének egy húszas évekbeli villán is, ezek kétségtelenül az ötvenes évekből származnak.

szocdeco7.jpgA pályaudvarral szemben lévő zeneiskola is "kortalan" épület, az árkádja olaszos hatású, de az épület akár származhatna az ötvenes évekből is (a szomszédos Dunaújvárosban több, ránézésre hasonló épület áll).

szocdeco8.jpgA sajnos nem túl jó állapotú épület homlokzata sem segít többet. Hasonló arányú ablakok elterjedtek voltak a szocreál idején is. Igaz, homorú homlokzatot nem igen alkalmaztak a "kockafejű" ötvenes években...

szocdeco9.jpgDe nem úgy a harmincas években! Szerencsére az épület korára utaló egyértelmű jelként megmaradtak a ház eredeti rácsai, a város címereivel, és a városkapu fölé illesztett kereszttel.

szocdeco11.jpgA Zeneiskola mellett álló ház minden egyszerűsége és az állapota ellenére is igazán szép, stílusában a belvárosban álló jellegzetes, későbarokk sarokerkélyes épületeket imitálja. Pedig néhány részlete (főleg a kapu íve és a felette lévő lévő füzérek) jellegzetesen szocreál! Ez az épület az ötvenes évekből származó máv-ház, amit a kapu melletti, a pályaudvaréval megegyező formájú kandeláber is tanúsít.

szocdeco10.jpgÉrdemes megfigyelni a sarokerkélyt is. Ez a kialakítás két magyar városban: Győrben és Fehérváron fordul elő nagyobb számban. Az ötvenes években jó érzékkel úgy gondolták, hogy folytatják ezt az építészeti hagyományt.

szocdeco12.jpgA pályaudvart a városközponttal az elegánsan ívelő Prohászka út köti össze (az úton ma nagy foghíj tátong...). Itt a névadó temploma mellett több figyelemre méltó épület is látható:

szocdeco13.jpgAz út elején álló egykori katolikus iskola valódi art deco - hatású rácsai és korlátjai szerencsére épen megmaradtak. Az építés ideje is kétségtelen, hiszen kanyargós vonalú "1938" szerepel a védőkorláton, a biciklinél.

szocdeco14.jpgNoha ez egy átlagos iskola tornaterem végfala, mégis érdekes, hiszen erős Heimatschutzstil-es hatásról árulkodik. Ez a stílus a tulajdonképpen a német népi építészet alapján álló modern stílus, ami a harmadik birodalomban élte virágkorát, de az ötvenes években is nagyrészt ebben a stílusban épültek újjá a nyugatnémet városok.

cs1929-29-06-04-a.jpgA vasútvidéki (Prohászka emlék-) templom pályázatát 1929-ben írták ki. A korra jellemző módon a versenyző építészek egész stíluskavalkádot alkottak, a neobarokktól az expresszionizmusig. Végül Fábián Gáspár terve valósult meg (és vált a város egyik jellegzetességévé), igaz kissé módosítva és a tervezett harangtorony nélkül (kép forrása).

szocdeco15.jpgMás oszloprend (a bal oldali templomé toszkán, a jobb oldali pályaudvaré stilizált dór),  más magasság, de kétségtelen, hogy a szocreál pályaudvar tervezőjére hatással volt a környéken álló, Horthy-korszakbeli épület, mikor megalkotta az állomáshoz két oldalt csatlakozó hosszú árkádsort.

szocdeco16.jpgA szépen szabályozott Prohászka út kiépítése csupán a hatvanas években fejeződött be. Korábban, még a szocreál idején épült fel egy sorházegyüttes, aminek részletei mutatják a stílus mívességét (bár maguk a házak eléggé igénytelenek).

szocdeco17.jpgA bejáratok kialakítása viszont hangulatosra sikeredett, a házcsoport mindegyik kapuja felett hasonló falikarok függnek.

szocdeco18.jpgNéhány méterrel arrébb már egészen más az építészeti irány: a magyar építészet 1955 után visszatért a modernhez (a köznyelv mégis inkább ezeket nevezi szocreálnak). Az épület követi ötletesen követi a háború előtt meghatározott szabályozási vonalat: az út a városközpont felé összeszűkül.

szocdeco19.jpgA szomszédos épület a harmincas évek modernizmusának "terméke". Érdekes, hogy a fehérvári építészek (és nyilván a megrendelők) stílustól függetlenül alkalmazkodtak a sarokerkély helyi hagyományához: a bauhaus hatású épület sarokerkélye erősen historizáló.

szocdeco20.jpgPár száz méter után az út elérkezik a belváros sarkához. Itt egy kisebb teret alakítottak ki a várostervezők, aminek egyik sarkára szintén sarokerkélyes ház épült a húszas években - egy jellegzetesen magyar, barokkos art deco díszítéssel.

szocdeco21.jpgAz art deco épülettel szemben igazi "Horthybarokk" együttes látható: a mai Teleki Blanka Gimnázium (balra) és a Szent Imre Általános Iskola épületei. Mindkettő neobarokk alkotás, újabb színfolt a pályaudvartól bevezető úton, ami alig harminc év alatt épült ki, mégis ideológiailag és építészeti felfogásban teljesen eltérő épületekből áll, a "moszkvai" pályaudvartól a "római" templomon át a "Habsburg" neobarokk iskolákig.

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr574896160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

"...hiszen erős Heimatsutzstil-es hatásról árulkodik.!"

Heimatschutztil
@szakáll:
Bocsi, most meg én hagytam ki egy -s- t!
Tehát:Heimatschutzstil
Felismertem pár helyet a képeken, ahol heti rendszerességgel elmegyek, és mégsem látom meg a rohanó tempóban a szépségüket.

Kell egy hétvége Fehérvárra! Nádasladány is ott van, amiről már szintén volt itt szó.
Javasolom a blog szerzőinek, hogy jöjjenek el Dunaújvárosba, - ahol van egy szocreál építészeti tanösvény is -, biztos sok érdekességet találnának.
Igen érdekes és tanulságos összeállítás, gratulálok!

A felsorolt stílusok formai hasonlóságának alapja, hogy mindegyik többé-kevésbé "neoklasszicista" gyökerekkel bírt (még az art deco is!).

A fehérvári pályaudvarhoz:
Az épület műemlék (a kevés „szocreál”-korszakbeli ilyen közül az egyik). Eredetileg a homlokzatán a rákosista magyar címer állt, itt lehet képeket látni erről: egykor.hu/szekesfehervar/szekesfehervari-vasutallomas/1977#
Amint a poszthoz mellékelt fotón látom, ezt a címert lecserélték egy „politikasemleges” MÁV-emblémára. Talán nem köveznek meg engem, amiért leírom, hogy szerintem a(z ismétlem: műemlék, tehát kívül-belül védett) épület eredetiségéhez az a bizonyos Rákosi-címer is hozzátartozott-tartozna. Ezért annak eltüntetése a szememben valami ahhoz hasonló dolog, mint amikor a reformáció idején a templomokban lemeszelték a freskókat. Ideológiailag és érzelmileg persze értem, de talán lehetnénk nagyvonalúbbak… Hiszen a római katolikus egyház szimbólumait, a kereszteket sem cseréljük a templomtornyokon (mondjuk) békegalambra, csupán azért, mert az egyház egy időben eretnekeket égetett.:-)
@piefke: Na ja, ilyen alapon megmaradhatna jó pár helyen a horogkereszt is. A rákosi címer akkor is, gáz, ha elhelyezése "művészi".
@Anti Anyag:

..Mint ahogy meg is maradt! Pl. Kielben, a Laboeben található tengerészeti emlékmű és múzeumnál, ld. az alábbi, éppen a horogkeresztek ottlétét vitató, a schleswig-holsteini Zöldek honlapjáról származó linket:

www.sh.gruene-fraktion.de/cms/default/dok/348/348164.marineehrenmal_laboe.html

Természetesen nem támogatom a horogkeresztet, mint szimbólumot, de tény, hogy egy bizonyos történelmi korszakot nem lehet nélküle bemutatni. (Képzeld csak el, milyen furcsa lenne, ha pl. a korról szóló dokumentum-, vagy játékfilmekben "kitakarnák" azt!)

Egyébként a horogkereszt és a Rákosi-címer között van egy nagy különbség: míg az előbbi tiltott szimbólum, az utóbbi nem az. De ismétlem: ez - szerintem, egy műemlék esetében - nem lenne szabad, hogy politikai, vagy ideológiai kérdés legyen.
A pályaudvart egész jól megcsinálták.

Vagy 13 éve jártam rendszeresen arra, eléggé lepusztult volt, amire egy csapat ott lejmolgató cigány még rá is tett egy lapáttal.
@aesculus:
köszönöm az újabb székesfehérvári időutazást, számomra tömény nosztalgia :)

a zeneiskola árkádsoros képe különösen tetszik - forrásmegjelöléssel felhasználhatom (csak önmagában a képet) a blogomon?
Kedvenc város, még mindig. :)
Az állomást nemsokára (?) átépítik - a vágányhálózatot biztosan - remélem az 1-es váltóállító tornyot (Budapest-felőli végpont, a "lábas") nem bontják el, mert nagyon morci leszek! Azt hiszem, ipari műemlékké van nyilvánítva, csak sajnos, a vágányrendezési tervekben éppen útban van. :(