Ilmpark1.jpgGoethe híres kerti háza a parkban.

Herder, Schiller, Liszt, Nietzsche, Walter Gropius és a Bauhaus tagjai. Ők mind Weimarhoz, ehhez a lakosságában kicsi, de kulturálisan óriási türingiai városhoz kötődnek. Weimar elsősorban mégis Goethe városa, már csak azért is, mert utóbbiak részben az ő idején kialakult "Weimar-legenda" hatására telepedtek itt le. A város mellett húzódik az ő kezdeményezésére létesített Park an der Ilm, Németország egyik legkorábbi tájképi kertje.

ilmpark2_1.jpg

A park kiépítését 1776-ban kezdte meg Károly Ágost fejedelem, Goethe szorgalmazására.  Az akkor mindössze 19 éves uralkodó egy évvel korábban, Frankfurtban ismerkedett össze a polihisztorral, majd udvarába hívta, ahol miniszterré, majd később miniszterelnökké nevezte ki.  Károly Ágost ezen kívül ismerte a dassaui Ferenc fejedelmet, aki Németország első angolkertjét létesítette Wörlitzben (ma mindkét park a világörökség része), így Goethe javaslata fogékony fülekre talált. A parkot részben a korábbi barokk kert helyére, részben a város mellett folyó Ilm vadregényes völgyébe telepítették. A korra jellemzően kerti építmények egész sorát emelték: római házat, műromot, és szentimentális emlékműveket. A kiépítés évében költözött Goethe a mára szinte zarándokhellyé vált kerti házába, ahol 1782-ig élt és dolgozott. Kép forrása.

Ilmpark3.jpgAz Óvárostól és a fejedelmi kastélytól induló, délkeleti irányban elnyúló 48 hektáros park műholdképe.

Ilmpark5.jpgA park bejárását a város sarkában álló Kastélytól (Stadtschloss) érdemes kezdeni. A középkori kisebb rezidenciát klasszicista stílusban bővítették 1837/38-ban, majd hasonló stílusban fejezték be 1913-ban. A folyó felé néző homlokzat tengelyében vezet a régi híd.

Ilmpark6.jpgA hídról már jól látható a park vége, és az egykori barokk kert oldalában álló, de a tájképi kertbe is beillesztett lovarda épülete.

Ilmpark4.jpgItt, az egykori díszkert helyén ma természetes hatású gyep terül el. Az innen a kastélyra nyíló látkép a város ikonikus látványainak egyike.

Ilmpark7.jpgA felvilágosodás korának kerttervezői egyetlen barokk elemnek: a hársfasornak (Tilia cordata) kegyelmeztek meg.

Ilmpark8.jpgA fasor végén álló hatalmas platánfa (Platanus X hybrida) mellől jó kilátás nyílik az Anna-Amália Könyvtárra. Németország egyik leghíresebb könyvgyűjteményének a parképítő fejedelem édesanyja volt legjelentősebb fejlesztője. Az épület a rokokó stílusú könyvtárteremmel együtt 2004 szeptemberében leégett, de nagy nehézségek árán mára helyreállították.

Ilmpark9.jpgA platánfa, a lovarda és a kastély a könyvtár melletti dombról.

Ilmpark10.jpgAz Ilm-folyó feletti domb a "Templomos lovagok csarnoka" (Tempelherrenhaus) felé. Érdemes megfigyelni, hogy a facsoport hiányzó tagját nemrég új csemetével pótolták.

Ilmpark11.jpgA Tempelherrenhaus 1786 és 1787 között létesült, egy régi narancsház átépítésével, a neogót stílus egyik korai képviselőjeként. Nevét a benne elhelyezett templomos lovag-szobrokról kapta. Mai állapotában műromnak tűnik, de nem az: a várost sújtó 1945 márciusi légitámadásban pusztult el az épület, a főhomlokzat kivételével.

Ilmpark12.jpgAz épület elől nagyszerű kilátás nyílik a völgy és a kastély tornya felé. A kilátást jobbról vérbükkök (Fagus sylvatica 'Atropunicea') szegélyezik.

Ilmpark13.jpgA csarnok alatti dombon 1787-ben helyeztette el a fejedelem a híres kígyókövet (Schlangenstein), mely felirata szerint (Genio huius loci) a hely szellemének állít emléket. A kígyó a tudás szimbólumaként szerepel. Kép forrása.

Ilmpark14.jpgA folyó másik oldalán, a park szélén áll a legendás kerti ház. Az egykori vincellérházat (régebben Weimarban termeltek bort) 1776-ban vette meg Goethe, hogy a Rousseau-i elveket követve, a "természethez visszatérve" dolgozzon és vezette az apró állam ügyeit. Az apró ház már a XIX. század végétől múzeumként szolgál. Németországban jelképpé vált, annyira, hogy a hannoveri világkiállításon is felállították másolatát.

Ilmpark15.jpg

A házhoz tartozó kertben állíttatta fel Goethe a "Jó szerencse kövét" (Stein des guten Glücks), az egyik első nonfiguratív szobrászati alkotást német földön (amit télre gondosan betakarnak). Az emlékmű jelentése máig rejtélyes, a legelterjedtebb értelmezés szerint a kocka a stabilitást, a gömb a változást jelenti, ami itt egyensúlyban van. Kép forrása.

Ilmpark16.jpgTölgycsoportok (Quercus robur) a kerti házhoz közel.

Ilmpark17.jpgA völgy kerti lakkal szemközti oldalán áll a római ház (Römisches Haus), a felvilágosodás korának jellegzetes emléke. 1791 és 1798 között építette a fejedelem, röviddel azután, hogy Goethe hazatért itáliai útjáról (ami jól mutatja befolyását az uralkodóra). A korai klasszicista épület alkotója Johann August Arens volt.

Ilmpark18.jpgAz épület telepítésénél kihasználták az erősen lejtő domboldalt, így alakították ki a ház alatt a "római fürdőt", csodás kilátással a parkra...

Ilmpark19.jpg...és a kerti házra.

Ilmpark20.jpgA Römisches Haus a völgy másik oldaláról.

Ilmpark21.jpgA római házzal szemben, a völgy túloldalán áll a Villa Haar. A neoreneszánsz épületet a város jegyzője, és a jelentős műgyűjtő Georg Haar építtette 1885-ben. Vagyona nem ebből származott, apja volt a város leggazdagabb textilkereskedője. Miután mindkét fia elesett a háborúban, alapítványt létesített a hadiárvák javára. Feleségével a szovjet hadsereg zaklatásai miatt öngyilkosok lettek. Az alapítvány ma is működik, gyermek-és anyaotthonokat tart fenn, működését a város főutcáján lévő egykori (1990-ben visszakapott) egykori textiláruház bérbeadásából fedezi.

Ilmpark22.jpgA villa csodálatos teraszkertje közvetlenül a parkra nyílik.

Ilmpark23.jpgA hatalmas bükkfa (Fagus sylvatica) mellől éppen a római házra látni.

800px-Haus_am_Horn,_Weimar_(Westansicht).jpgWeimar különleges hangulatát jól szemlélteti, hogy a villától alig pár méterre, szintén az Ilmpark mellett áll a Haus am Horn, a Bauhaus iskola bemutatóháza. 1923. augusztus 15-e és szeptember 30-a között építették fel az iskola két hallgatója, Walter March és Adolf Meyer tervei szerint. Az NDK-s időkben szükséglakások működtek itt, de ma újra eredeti állapotában látható a világ első "bauhaus" épülete. Kép forrása.

A bejegyzés trackback címe:

http://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr1004927209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nagyon kellemes kis parknak tűnik :-)
A Bauhaus ékszer jó kis meglepetés volt a végére :-)