Sok magyar tájképi kertben (konyhanyelven: "angolkertben") volt már szerencsém járni, de a dégi nyűgözött le leginkább. Talán azért, mert itt egyáltalán maradt kert, ugyanis a szocializmusban ennek a "kertbirodalomnak" "csak" egy részét parcellázták fel, a kastély is funkciót kapott (árvaház működött itt), így az ottlakók ahogy tudták gondozták, használták (és persze lehasználták). Az utóbbi évtizedben viszont pozitív folyamatok indultak el: megkezdődött a kert tudományos kutatása, kitisztították a gondosan megtervezett nyiladékokat, látogathatóvá tették a parkot a kastéllyal együtt (egy ilyen épület valóban alkalmatlan árvaháznak).

 

Maga a kastély 1810 és 1815 között épült Festetics Antal és felesége, Báró Spényi Amália számára Pollack Mihály tervei szerint. Az épület szinte hasonmása az építész főművének, a Nemzeti Múzeumnak. A megbízó házaspár mindkét tagja "műkedvelő" botanikus volt, így nem csoda, hogy nagy gonddal alakították ki a parkot. Jól jellemzi szemléletüket, hogy az épületből nem lépcső, hanem rámpa vezet le a kertbe, így a kapcsolat sokkal elevenebb:

 

 

A park ismeretlen tervezője (egyes feltételezések szerint Pollack) zseniálisan használta ki a terepadottságokat: a Mezőföld síkja Dégtől északra kissé megtörik, a süllyedékben patak folyik. Ezt duzzasztották fel tóvá. A terület legmagasabb pontján áll a kastély, ennek portikuszának pontosan a közepéből be lehet látni az összes nyiladékot, aminek végén "meglepetések", vagyis építmények vannak (szakszóval: eye-catcherek):

 A két középső nyiladék: kilátás a református templomra és a hollandi házra. További nyiladékok nyílnak a katolikus templom és a grófi sírdomb felé is.

  A "hollandi házban" istálló is található, mert úgy tartották, annak szaga jót tesz a tüdőbeteg grófi rokonnak, akinek a házat építették.

 

A kastélyt és a kertet az 1920-as években Festetics Sándor átalakítatta. Ekkor építették a fenti forrásfoglalatot, és a mögötte lévő teniszpályát és rózsakertet.

 Az előtérben kavics- márványdarabokból kirakott parter volt, ami elpusztult, de a lugas és a teniszpálya teljesen ép.

A kastély főhomlokzatával szemben is kialakítottak egy nyiladékot, ami a Fehérvárról jövő postaútra nézett. Így már kilométerekről lehetett látni az épületet. Ma sajnos bozót takarja el a látványt, de így is jó a kilátás:

 A régi utazó Fehérvár felől így látta meg épületet. De ezután kis kerülőt kellett tennie, mert a kert főkapuja kissé messzebb állt. Végül oldalról érkezett meg a kastélyhoz.

A birtokhoz természetesen kiskastély is tartozott (a nagy épületet télen nem lehetett kifűteni), valamint narancsház és konyhakert. Ezeket a helyi TSZ használta, ma lepusztultan állnak. De legalább állnak.

Nem volt ilyen szerencsés a növényállomány: az államosítás után a legtöbb kastélykerthez hasonlóan erdészeti terület lett, így a csodás fákat "vágáséretté" minősítették, és tervszerűen letermelték. Helyükre sokszor akácost telepítettek. Azért vannak szerncsés túlélők, mint pl. a fenti képen látható kocsányos tölgy (Quercus robur).

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr281122612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Helló! Miért nem láthatók a képek? Igaz, így jobban felcsigáztál... :-)
Így már mindjárt más! Szép nagyon!

Egyébként, ha ide, a te kommentjeid közé írsz nekem választ azt is nyomon követem, látom azonnal ha írsz!
Nagyon szép hely! :)
Nagyon régen, mintha jártam volna itt.
Rengeteg kastély áll valahol fél romosan,romosan, volt amelyik nevelő intézet volt 30-40 évvel ezelőtt, sőt előbb is, sok funkciókat töltött be.
Mindegyik történet egy történelem. Szeretem a kastélyok történetét hallgatni. :)
azt hiszem, hogy a Műemlékvédelem c. folyóirat legutóbbi, vagy az eggyel azelőtti száma csak a dégi kastély rekonstrukciójával foglalkozik, és írnak benne a kert felújításáról is.
Látom már, ez lesz a legújabb kedvenc blogom :)
@smalladam: kösz, azt a számot nem láttam. A 4D című (asszem' csupán a Kertészeti Egyetemen kapható, amúgy nagyon jó) tájépes folyóiratban is írt róla Alföldi Gábor.
@StopSzmog:hű, kösz:-)
Hááát, nagyon jó. És jók a képek is (de lesz majd, aki megírja, ha lehet még esetleg javítani :o)

A múltkor egy antikváriumban épp olyan könyvet lapozgattam, ami az ország arborétumait, nyilvános kertjeit, stb. ilyenek listázza és mutatja be - azt hiszem '84. Nem vettem meg, már bánom. Most ez blog pótolni látszik.
plus.google.com/u/0/photos/109592851179276142923/albums/5254036677929802097

ezek meg az én képeim a dégi kastélyról,
jó a blog, most kezdem felfedezni!