A kertet bejáró sétánk a görög templomnál, a Monopterosznál ért véget. Ha lejövünk a dombról, erdősebb részhez érkezünk. A patak itt is követi utunkat, és annak egyik szigetén egy érdekes építményt, egy hatalmas kőpadot láthatunk. Elhelyezkedése csalóka, ugyanis jókora kerülőt kell tennünk, hogy a szigetre átjussunk (persze a patakon át is lehet):    

A pad felirata: "ahol állsz csupán erdő és bozót volt"

A padra leülve csodálatos látvány tárul elénk:

 Ha a visszatérünk és a középen lévő hídon megyünk tovább, elérkezünk a park "közétkeztetési" részéhez, vagyis egy igazi bajor Biergartenhez:

A kép hétköznap délelőtt készült, valószínüleg ezért volt zárva. De így is látszik, hogy elég kellemes kis hely. Pláne zenével, hatalmas söröskorsókkal énekelgető fiatalokkal-idősekkel, trachtenes pincérlányokkal...                                                                         A kis házzal szemben áll egy érdekes építmény, egy kínai torony:

Ezekről a kínai tornyokról azt kell tudni, hogy a XVIII.század második felében, mikor a park is létesült, a  "Chinoiserie" , vagyis a "kínai stílus" volt divatos. Hasonló tornyok épültek Kew-ban, Potsdamban, Esterházán, Csákváron. Ennek az az érdekessége, hogy kis rézharangok vannak rajta, amik a szélben csilingelnek. Miként az egész város, ez a torony is elpusztult a háborúban, eredeti formájában építették újjá. Érdemes megfigyelni a sörpadokat is-hétvégén, este nem üresek:-)

A torony után a következő látnivaló a Rumford-kastély. Az épületben a kertészet központja van.

 

A   kastélyt elhagyva  párszáz méter után aszfaltút  szeli át a parkot. Itt kell megemlíteni egy komoly parképítési-várostervezési problémát: egy ekkora park, főleg ha téglány alakú, kettévágja a várost. (Ugyanez a gond jelentkezett "kistestvérénél" a Central Parknál-ott lesüllyeszették az utakat). Ha viszont a városrészeket összekötik a parkon át, hiába a nagy terület, a forgalom teljesen tönkreteszi, szétszabdalja a zöldterületet. Itt meg tudták oldani, hogy a fogalom csupán három helyen keresztezze a parkot (így is óriási volt a felháborodás): egy a belső városrészekben, ami egy 2X1 sávos út és csak a buszok és a taxik haladhatnak át (azzal nem is volt gond). Nagyobb problémát jelentett volt a két autópálya-körgyűrű átvezetése: a tiltakozások nem sokat értek, a gyűrűk"kegyetlenül" átszelik a parkot, csupán felüljárókon lehet átjutni (igaz, a középső körgyűrűn belüli terület is hatalmas). Viszont a két körgyűrűnek (+ a belső körút) köszönhetően hatalmas sétálóutca-hálózatot tudtak kialakítani, a belvárosba gyakorlatilag nem mehet be átmenő forgalom.

A mellékszál után menjünk tovább: megérkeztünk az igazán nagy "nagyrétre"

 

A rét végén elérkezünk a tóhoz, hivatalos nevén a Kleinhesseloher See-hez:                  A  tó közepén látszik egy emlékmű egy nyárfákkal (Populus sp.) körbevett szigeten. Az ilyen szigetek a tájképi kertek egyik toposzai: amit látunk az egy Rousseau-sziget. Ugyanis amikor a filozófus 1778-ban meghalt, egy ilyen nyárfa-szigetre temették Ermenonville-ben. Így minden fejedelem vagy főúr, aki felvilágosult volt (vagy annak tartotta magát) ilyen szigetet terveztetett. Közelebb menve viszont látszik, hogy itt nem síremlék, henem emlékmű emelkedik, ami az egyik kertépítészt Ludwig von Sckellt dicsőíti (bizony, régen ilyen nagy becsben tartották a kerttervezőt:-). Tehát ez egy "Sckell-sziget".

A tóparton újabb Biergartent láthatunk:

 A tó partjától nem messze halad a már említett középső körgyűrű (a Mittleler Ring), így bejártuk a park felét. Sajnos a másik felében még nem jártam. A környező utcákon át gyorsan eljuthatunk a parkkal párhuzamosan haladó metróhoz. Talán nem meglepő, hogy ez a város egyik legelőkelőbb negyede:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr491157478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismét csak wow! Gyönyörű, és elnézve a képeket késő ősszel készülhettek, milyen gyönyörű lehet a tavaszi virágzáskor, vagy éppen az kora őszi falevélhulláskor! Ez a hely egy "muszáj-lesz-elmennem-oda!" hely. Nekem legalább is!
Tényleg csodás!
Hihetetlen, hogy amikor Münchenben voltam -úgy 10 éve-, nem mentünk el megnézni.....
A körgyűrűkről nem csináltál képet?

(Többet tanultam tőled, mint anno Fatsartól!!! -mármint a kerttel kapcs....) :)
@*Anna: hű, azért ezt a Fatsaros dolgot ne nagyon híreszteld:-D
Nyugi... sztem már azt se tudja, h tanított pár éve... :)
Nekem is sok meselnivalom lenne az E-Gartenröl. Ha pl. a Chinesischer Turmnal kicsit tovabbmesz a Tivoli fele, ott buvik meg az az epület, amelyböl jövö adasokra oly' sok ember tapasztotta titokban a fület: vagyis a Szabad Europa Radio. Ma az egyetem több kara es az egyetemi radio müködik benne, mivel a SZER Pragaba költözött.

Nagyon megy a parkban az FKK, azaz a naturista napozas. Ne lepödj meg, ha nyaron valaki ott fekszik vagy setal egy szal semmiben :)

kis kiigazitas: a közepsö körgyürü helyes neve: Mittlerer Ring.
@ako-ako: kösz, hogy mondtad! Mikor először jártam Münchenben még sok éve akkor láttam a SZER-studiót, de elfelejtettem, pontosan merre van. A környékre emlékeztem.

Igen, az FKK. "Felkészítettek" rá, mikor ott voltunk, tehát nem lepődtem meg, mikor mindenfelé mindenfélét láttam:)

Kösz, akkor ki is javítom Mittlerer-re.