Magyar növények? II. rész

2009.06.18. 15:26

Folytassuk Magyarország növényi szimbólumának keresését! Ezuttal nézzük az egyszikűek osztályába (Monocotyledonopsida) tartozó versenyzőket és egy igazi-kétszikű- növényföldrajzi különlegességet!

1. Magyar kikerics (Colchicum hungaricum Janka)

A növények latin neveinél csak ritkán szokott szerepelni a harmadik tag, vagyis a leíró botanikus neve, vagy annak rövidítése (legtöbbször az L., ami Linnét jelenti). Most azért tettem kivételt, mert a névadó-felfedező botanikus is magyar volt: Janka Viktor írta le először ezt a Szársomlyón élő virágot 1867-ben.

Előnyei:

Röviden: nagyon szép növény. Bővebben: képzeljük el, hogy egy enyhébb tél januárján, mikor még a hóvirágok (Galanthus nivalis) sem bújtak ki, a Szársomlyó hegye tele van a fehér, hatszirmú virágokkal. Bizony, komoly esélyes...

     

        forrás: flickr.com         

Még a forgalomból kivont kétforintosra is a magyar kikerics került.

Hátrányok:

Nevével ellentétben őshazája a Balkánon van, hazánkban csak a Szársomlyón él.

2. Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica)

Újabb "pénzes" virág: a magyar nőszirom a húszorintos érme hátoldalát díszíti.

Előnyök:

A nőszirmok (íriszek) sem tartoznak a csúnya növények közé, szép virágaik gyönyörű lila szinűek. Természetes élőhelyeik a száraz rétek, síkságok. Én az egyetem Soroksári Botanikus Kertbjében láttam nagyobb tömegben magyar nőszirmot-nem volt semmi látvány a "pusztában" lévő sok lila virág.

forrás: tankonyvtar.hu

Hátrányok:

A magyarkőrishez hasonlóan szintén csak alfaj.

3. Árvalányhaj (Stipa sp.)

".....
S kikölt az árvalányhaj,
Mint a szellőcske szólt;

S azóta; hol tenyészik:
A rét vidékinél,
Lágyan ringatja anyja,
A csendes esti szél.

..."

Tompa Mihály: Az árvalányhajról című elbeszélő költeménye is mutatja, hogy a növényhez legendák kötődnek (itt az árva lány haját megaláztatásból testvérei lenyírják, aki a szégyenbe belehalt).

Előnyök:

Az egyik leginkább Magyarországhoz kötődő növények. Jellegzetes fajai: Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), a harangvirággal alkot társulást (Campunulo-Stipetum tirsae), a Délvidéki á. (Stipa eriocaulis Borb.)-amit szintén Borbás Vince írt le-alkotja az Árvalányhajas dolomitsziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis) nevű jellegzetesen Kárpát-medencei társulást. Harmadik elterjedt faja a Homoki á. (Stipa borysthenica). Közös jellemzőjük a hosszú toklász (a fajoknál eltérő) amit az alföldi férfiak, legények, majd Trianon után a cserkészek és a csendőrök hordtak kalapjukra tűzve.

 

Hátrányok: 

Nem találtam (tényleg)

4. Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

Előnyei:

Az eddigi növények közül talán a legkülönlegesebb. Nevét sakktáblaszerűen mintázott virágáról kapta. Zala, Somogy nedves, mocsaras területein él, de az egész Kárpát-medencében megtalálható.

            

    forrás: tomtit.blog.hu          

Hátrányok:

Észak-Amerikából és Ázsiából származik.

5. Pilisi len (Linum dolomiticum Borb.)

Az öt versenyző közül az egyetlen kétszikű. De nem csak ebben tér el.

A név harmadik tagját itt is azért írtam le, mert magyar volt a leíró botaniks: Borbás Vince 1897-ben fedezte fel és nevezte el (mondjuk egy olyan növényt, ami csak nálunk él nagy eséllyel magyar botanikus ír le).

Előnyei:

Igazi növényföldrajzi különlegesség (mondhatnánk hungarikum): reliktum faj, vagyis maradványnövény. A jégkorszakban előhelye leszűkült a Pilisszentiván feletti Nagyszénás hegy csúcsára (ami egyébként a Budai-hegység része), és azóta is csak ott található. Próbálkoztak más helyeken is megtelepíteni, de nem jártak sikerrel. A növényt annyira védett, élőhelye csak engedéllyel látogatható-mikor kirándulni voltunk, kénytelenek voltunk beérni a tájékozató táblákkal.

forrás: flickr.com

Hátrányai:

A szigorú védelem miatt szinte még senki sem látta. A képek alapján "kedves, aranyos"  növénynek tűnik, de csupán ennyi. Elég kis méretű, látszik is, hogy akkora, mint egy-egy nagyobb kavics-10-20 cm-re nő meg. Értékét tehát ritkasága adja.

Szerző: aesculus

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr971193479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Először is, az szerintem nem árvalányhaj a fotón! azaz én még vadon növő árvalányhajat sose láttam ilyennek :)
Másodszor pedig, Budapesten is találsz, menj fel aug.-ban a Sas-hegyre!!!!!!!!! tele van árvalányhajjal! De például a Bakonyban is rengeteg helyen megtalálható... és ahogy írtad a dolomitsziklagyepek jó részében képviselteti magát, csak jókor kell keresni! ;)
Voksolok most is, jó?
1. kockásliliom - mert olyan különleges
2. árvalányhaj - mert olyan szép
3. magyar kikerics és pilisi len fej-fej mellett -mert olyan ritka
A képen a Pusztai á. (S. pennata) van. De igazad van: lecserélem egyértelműbbre. Ez olyan, mint valami fura nád.
Sejtettem, hogy a kockásliliom jó helyezéseket ér el:-)
Kösz a tippet! A Sas-hegyről lehet, hogy lesz majd poszt!
Azt hiszem sejtheted, hogy kinek adom a pontot, habár a kockásliliom meglepően szép! Az árvalányhajat azért is szeretem, mert van nekünk itthon... :-)
Nagyon jó a posztsorozat egyébként, ez is egy szuper téma!
Ez a kép tényleg árvalányhajasabb! :) nagyon szép...
@retekblog: sajna én még nem láttam árudában... :(
@retekblog: Ez szerintem természetvédelmi területről, és onnan nem szép dolog növénykéket elhozni... :)
@*Anna: Biztosan nem onnan van. De ha mégis, akkor nincs is, csak vicceltem... :-)