Nagyvárosi lépték: Győr

2009.08.25. 01:31

Az előző győri posztban volt szó arról, hogy a Széchenyi tér és környéke akkor kezdte régi jelentőségét elveszteni, mikor a város térszerkezete és igényei megváltoztak.

Nézzük, mi is történt: már a török 1598-as kiűzése után hatalmas feljődésnek indult a város, az alföldről a marhákat (és később a búzát és egyéb terményeket) a városon keresztül hajtották Bécsbe, majd onnan Nyugat-Európába (ennek a korszaknak a jólétét mutatja a Széchényi tér és a régi belváros)  A jólét a reformkor végéig töretlenül tartott, 1820-ban lebontották városfalakat, továbbvezették a derékszögű utcahálózatot.

 

A "baj" akkor kezdődött (volna), mikor 1850-ben megnyitották a Vác-Pozsony vasútvonalat, így a magyar és az osztrák főváros közötti összeköttetés a Duna túloldalán jött létre. Marhacsordák, sertésvásárok, lókereskedem, gabona, ipar, Isten veletek, félő volt, hogy a város vasút hiányában megreked a fejlődésben. A város bevetette minden lobbierejét. A siker nem maradt el: 1855-ben megnyilt a Bécs-Győr vasút, majd Komárommal, Szombathellyel (és így Trieszttel és Grazzal), Fehérvárral, Sopronnal, Budapesttel, és végül Veszpémmel létesült kapcsolat.

A vasút, mint ma az autópálya (sőt még jobban) mágnesként vonzotta a tőkét: a kereskedőváros a monarchia egyik legnagyobb iparvárosává vált (Rába-gépgyár, Ágyúgyár, Pilótakeksz, stb). A város lakossága az első világháborúig majdnem megduplázódik, eléri a hatvanezer főt (ez ekkor elég soknak számít. Pl. Prágának ekkor 200 000 lakosa volt.) A város vagyona így önbizalma is megnő, már szűkös a régi főtér, elhatározzák egy új városközpont kiépítését!

Nem kisebb építészt bíztak meg a tervezéssel, mint Alpár Ignácot, aki először a Dunaparton akarta kiépíteni a "repihelyet", de a városatyák ragaszkodtak a vasút és a város közötti területhez, ahol korábban az állatvásárokat tartották, mellette pedig két külváros(ka) a Ferenc-és a Ferdinándváros szerénykedett. Így épült ki az új városközpont, de most már beszéljenek a képek! Indulás a terület Bécs felöli végétől!

Az első park az Eötvös tér, háttérben a Kazinczy Gimnázium szecessziós épülete. Amint a képen látszik, a győri parkok elég gondozottak (és nagyon sok van belőlük).    Az Alpár-féle elképzelés lényege, hogy a tengelyt egy új főút adja, ami a vasúttal párhuzamosan fut. Ehhez csatlakoznak a parkok. A középületek többnyire ezekre néznek, a főútra élükkel fordulnak. Az út másik oldala zárt, itt is elegáns épületek sorakoztak (a várost szinte teljesen lebombázták a szövetségesek). 

 A "második park", a Honvéd-liget. A fák mögött a Révai Gimnázium (a Révai és a Kazinczy nemes versengésben van már kb. száz éve). A honvédemlékmű (Markup Béla, 1902) mögött van a város pályaudvara. Egy régi szép épület állt a helyén, hasonló a szegedihez, vagy a miskolciakhoz (ugyanaz volt az építész), de lebombázták és az ötvenes években egy olyat építettek a helyére, amit inkább nem mutatok...lebontása már régen napirenden van.

Az egykori Kereskedelmi és Iparkamara érdekes épülete a másik oldalon. Ma MTESZ-székház, de látszik, hogy nincs a legjobb állapotban. Komoly gond az is, hogy az egykori elegáns sugárút ma az 1-es út városi szakasza-az összes kamion, aminek nincs matricája, itt dübörög keresztül. A város közlekedése egyébként is majdnem olyan, mint Pesté. Időről-időre szóba kerül villamoshálózat kiépítése (amit igazán nem bánnék:).

A Megyei Bíróság felújított és az egykori városi bérház lepusztult épülete. Utóbbi egyébként iker: a bíróság oldala a Honvéd-ligetre néz. A liget másik oldalán a Révai gimi mellett pedig ott a másik ikertestvér.

Az ikerház utáni téren áll az attrakció, a városháza (Hübner Jenő, 1896). A fiatal építész Alpárt legyőzve nyerte meg a pályázatot. Jól mutatja a város gazdagságát. Nagytermében hatalmas orgona is van, koncerteket is szoktak tartani benne (az épületet látva minden pesti elszégyelheti magát: mi már mióta képtelenek vagyunk "kiizzadni" egy rendes városházát, erre a lesajnált "vidéki városok"...  A városháza  nagyrészt egy győri üveggyáros hagyatékából épült a Millenium tiszteletére). Jellemző a régi korok hozzállására, hogy a torony a lebontott Fehérvári kapu mása, így utaltak a múltra.

A városházával szemben áll a Megyeháza (1971, Cserhalmy József). Helyén bérpaloták álltak, amiket lebombáztak. Most biztos mindenki küldeni fogja a felháborodott kommenteket, de szerintem ez az épület nem rossz. Nem ártana már felújítani persze, de érdekes felelet a régi épületre. És nagyon jópofa szökőkútrendszer van előtte, ami vízesésszerűen ereszkedik le -1. szintre. És a két épület együtt nagyon nagyvárosias.

Az egykori koncepció szerint kiszélesítették a megyeháza két oldalán futó utcákat: egyik, az Aradi vértanúk útja a Bécsi kapu térre visz (az is megérne egy külön posztot, egy nagyon szép barokk tér), a másik a fő sétálóutca, a Baross utca, ez a Széchényi tér melletti utcába torkollik. Mindkét utcában nagyméretű, sarokkupolás historizáló és szecessziós házak állnak, földszintjükön üzletekkel, kávéházakkal. Így nyúlik be a nagyváros a korábbi kisebb településbe (sajnos a háború megbontotta mindkét uca egységét).

Érdemes megállni a Városháza parkban (ahol nem sátrak vannak, mint Pesten), nemrég újították fel:

A városháza előtt korábban töredezett aszfalt és túlnőtt faállomány volt. Most barokkos díszteret alakítottak ki rózsákból (Rosa sp.), puszpángból (Buxus sempervirens), tollas celóziából (Celosia argentea ssp.). A téren egy-egy szürkeluc-ezüstfenyő (Picea pungens 'Glauca') és különféle fák: kőrisek (Fraxinus excelsilor), korai juharok (Acer platanoides) is állnak.

Itt vannak a különféle celóziák, buxusok, és persze a gyep. A háttérben a régi Táblabírósági épülete sárgállik.

Most jut eszembe: a téren magnóliák (Magnolia soulangiana) is vannak. A burkolat gránit.

A városháza után keresztezni kell a Baross-hidat, ami szerintem Magyarország egyik legforgalmasabb helye: Győr egyik legnagyobb városszerkezeti gondja, hogy a vasút a közepén megy keresztül. Azon túl még villa-és családiházas negyedek, régi bérházak, kórház, lakótelepek vannak, a 150 ezres város legalább harmada ott lakik... Olyan elképzeléseket is olvasni, hogy a vasutat lesüllyesztik.

Ha a híd alatt átmentünk (zebra nincs) elérkezünk a Bisinger-sétányhoz, ami a városházára adakozó üveggyárosról kapta nevét.

Itt található az országzászló, amit tavaly állítottak vissza.

A sétány a Szent István út mellett nyúlik el, azzal párhuzamosan. Többé-kevésbé jó állapotú. Háttérben a városháza tornya látszik.

A sétány és a vasút között elegáns házsor húzódik. Ez is kissé lepusztult volt, most kezd újra divatba jönni (hiszen park mellett lakni a belvárosban biztos jó). Látszik, hogy a két szélső házat már felújították.

Szerző: aesculus

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr771336323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon tetszik, látogatása betervezve. Viszont szegény Győrt csak kisbetűvel írtad...
@retekblog: kösz, javítva. Az éjjeli blogolás hátárnyai... Győr nagy kedvenc, és most amúgyis szakdolga-téma után kajtatok. Van a városnak régi zsidónegyede, sőt Wekerle-féle telepe is. De majd a következő posztokban...
"az épületet látva minden pesti elszégyelheti magát: mi már mióta képtelenek vagyunk "kiizzadni" egy rendes városházát, erre a lesajnált "vidéki városok""

Egyrészt itt hiányzik egy állitmány. Másrészt szerintem tök jó, hogy nem mindenből Pesten van a legnagyobb/legszebb. Nehogy már ezért szégyeljük magunkat. Akkor mégis mire csodálkoznánk rá a vidéki városokban?
@Gallion: elfelejtettem beletenni három pontot:) Amolyan befejezetlen mondatnak szántam. De kösz, jó, hogy szóltál.
Az a bizonyos befejezetlen mondat a pesti városháza körüli (évszázados) mizériára vonatkozott. Ami most újabb fejezethez érkezett a tervezőiroda csődjével:( Tényleg nem lenne jó, ha mindenből Budapesten lenne a legszebb és legnagyobb, de ez a helyzet több, mint szánalmas. A magyar városoknak egyébként gyönyörű városházáik vannak. Sopron, Székesfehérvár, Pécs,stb.
Nekem mindig is tetszett, hogy kijövök az állomásról (nem a főkapun) és ott van velem szemben ez a nagyon szép városháza..... szóval örülök, hogy itt oda építették, úgyis már van egy hatalmas házikó a Duna partján,ami az egész országé. Legalább a győriek nem utánzó majmok.:)
Amúgy a Megyeházáról eddig én azt hittem, hogy az a Vízügy (és csak a Vízügy). Legalábbis nekem sose mondták nagyszüléim, hogy más... Meg ha jól tudom a lépcsős szökőkút is erre utal. (?)

Ja és ugye a városmagról és a szép sétálóutcákról is írsz posztot????
@*Anna: igen, tényleg jó, hogy azt látja meg először az utas (mármint az állomás után...). Igen, a megyeház, az ugye a régi megyeház a belvárosban, de most itt működik a megyei önk. (bár ez mér a tanácsnak épült) A vízügyi igazgatóság mellett. (Az egyik hasábban).
Holnap (vagyis ma) az Ágyúgyári lakótelepről lesz (van) poszt. A végén még az hiszik, hogy ez egy győri blog:) (A pesti főutcát is be kéne fejezni...)