Kígyók közt, szabadon: Szabadkígyós, Wenckheim-kastély és parkja
2009.09.01. 17:37
Alföld: puszta, gémeskút, paprika. A (szerintem) igen érdekes és izgalmas tájnak sajnos elég rossz a "marketingje". Pedig az Alföld: jellegzetes, szép városok, gazdag termőföldek, kertkultúra, kastélyok... mint például itt, Békés megye közepén, Szabadkígyóson is. (a képek 2007 tavaszán készültek)
összhang... magnolia (Magnolia X soulangiana) a kastélykápolna előtt
Hogyan kerül egy grazi gyógyszerészcsalád Békés megyébe? Pélául úgy, hogy beházasodik egy linzi számvevőtiszt családjába. A polgárcsaládból származó Wenckheim József, aki alsó-ausztriai kancellárként lett nemes, feleségül vette Harruckern Ceciliát. Az ő edesapja, Harruckern János György a linzi számvevőszéktől került át a katonai élelmezési hivatalba. Valódi reformokat hajtott végre, teljesen átszervezte a hadsereg élelmiszerellátását, aminek köszönhetően a kincstár hatalmas összegeket takarított meg, annak ellenére, hogy akkor zajlottak a török elleni felszabadító háborúk. A hála nem maradt el: III. Károly báróvá tett, birodalmi lovaggá ütötte, és-Harruckern saját kérésére!-neki adta szinte egész Békés vármegyét. Látszólag Harruckern nem járt jól: ura lett egy hatalmas, háború sújtotta, néptelen mocsárnak-pusztának. De ugyanolyan zsenialitással látott neki "birodalma" kiépítésének, mint a hadiszállítás korszerűsítésének: tót és német telepesek, folyószabályozás, sakktábla-alaprajzú falvak és városok, kastélyok...
Ebbe a szép kis hozományba házasodott be Wenckheim József, akinek fia ifj. József kezdte kiépíteni a kígyósi majorságot, és ő alapította a dohánytermesztéssel foglalkozó Ó-és Újkígyós falvakat (Ókígyós ma Szabadkígyós község), és építette a régi kastélyt. Az ő lánya volt gróf Wenckheim Krisztina, aki férjével és első unokatestvérével (!!!), Wenckheim Frigyessel felépítette a kastélyt és a ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvárnak otthont adó pesti palotát. Hét gyerekükkel télen pesten, nyáron Kígyóson laktak.
A kastély és a kert légifelvételen (forrás) A kert (a képen nem látszik) úgy helyezkedik el a szántók között, mint egy sziget. Jobbra látható a "pleasure ground". Hogy mi az, mindjárt kiderül:)
A megrendelők nem kispályáztak: a kastély tervezője Ybl Miklós volt, az építkezés 1875 és 1879 között zajlott. Az épület francia-német neoreneszánsz stílusú. Most nézzük meg a területet!
a kert bejáratától vezető kocsiút a kastélyt a kiszolgálóépülettel összekötő árkád alatt halad át. Itt van a főbejárat is.
ha átmegyünk a kastélyon (ami éppen zárva volt) ezt a képet láthatjuk nyáron a terszról (forrás). Ez az a bizonyos pleasure ground. A mai állapota is elég jó (a kastélybam működő mezőgazadági iskola tanulói gondozzák a kertet), de régen nagyobb és szebb volt:
kép forrása. A pleasure ground eredeti pompájában. Ez a historizáló kertek jellegzetes eleme. A ezekben a kertekben a tájképi elemek mellé visszatértek az architektonikus formák, de nem olyan kötötten, mint egy régi kertben. Színpompásak, díszesek voltak, innen a forma neve. Ilyen "grundok" többnyire a kiemelt homlokzatok előtt voltak, és a nappali helyiségekből lehetett rájuk látni. A képen jobbra látható üvegház már nincs meg.
Fontos, hogy minden épületre legyen kilátás. Itt ezt elég szépen megvlósították, széles nyiladék végja ketté a parkot. A jobb oldali hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) még az eredeti flóra maradványa.
szélesebb látószög... igy még impozánsabb a látvány, és még jobban látszik, hogy vágták bele a nyílást az erdőbe. Leírások szerint lovaspoló-meccseket tartottak itt. Ma mögöttem már "susnyás" zárja el a kilátást, eredetileg viszont szabad kilátás nyilt a szántóföldekre, ami a család gazdagságát biztosította.
Visszatérve a kastélyhoz, a toronytól barla egy izgalmas részét járhatjuk be a kertnek:
vajon miért kapta a falu a Kígyós nevet..? Az ismeretlen kertépítész meghagyta az egykori mocsári vegetációt, és a mesterséges tóba terelte a vizeket.
A tó szűkületén átvezető öntöttvas híd, háttérben az árkád. A tóparton mocsárciprusok (Taxodium distichum) serege szegélyezi. Ennek a fának vannak a jellegzetes légzőgyökerei.
vízivilág...a másik híd, ami a szigetre vezet. A tóparton túl volt a "babaház", vagyis a hét gyerek magyar parasztházat utánzó "gyerekszobája", tornáccal, búbos kemencével (a Wenckheim grófok időközben buzgó magyar hazafiak lettek).
A kastélyegyüttes és a park minden kényelemmel fel volt szerelve: az épületben gázzal, majd villannyal világítottak, és később természetesen telefont is bevezettek. A kertészet és a pince között kisvasút (!) szállította a terményeket. A parkban lóvaspálya, úszómecence, teniszpálya, kisrepülőtér hangárral (!!!). A fenntartásról 3-4 szakképzett kertész és 30 (!) kertészlány-és fiú gondoskodott.
Nemrég kezembe került egy tavalyi Heti válasz, amiben egy Wenckheim Istvánnal készült interjú olvasható. Ebből kiderül, hogy a család Bécsben és Pécsett él, és sörgyártással foglalkozik-nem is akárhogy: ők a többségi tulajdonosai az Ottakringernek és a Pécsi sörgyárnak...
Szerző: aesculus
12 komment
Címkék: megye kert békés ybl kastélykert szabadkígyós wenckheim historizmus
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kár, hogy a üvegház nem maradt meg. És sajnos az is, hogy egy ilyen társadalmi réteget, úgyszólván "kiírtottak". Most már nincs ki vigyázna e ékekre :(. Hát igen, a "bosszú" megérkezet.
(címet meg szívesen)
Róla nem szándékozol esetleg?
a turai parkben semmi érdekes nincs, vagy csak nem maradt.
"ura lett egy hatalmas, háború súlytotta, néptelen mocsárnak-pusztának"
'sújtotta'-ára kérem, javítsa ki!
A teljes cikk:
hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)