H.T.A.-nak, köszönettel a vendéglátásért

Hol is kezdhetnénk az londoni posztsorozatot, mint az angol kertkultúra és botanika fellegvárában, a Királyi Botanikus Kertben, ami az egyik legelegánsabb londoni kerületben, Kew-ban található. A Kertészeti Egyetemről szóló posztban már volt szó az arborétum és a botanikus kert közötti különbségről: az utóbbiban lágyszárú növényeket is gyűjtenek. Itt külön fű-, tulipán, és egyéb gyűjteményt is létrehoztak. De Kew nemcsak az élő növények birodalma: herbáriuma hétmillió lapos (mit szenvedtünk mi a százlapos herbáriummal elsőben...), könyvtára félmillió egységet tartalmaz: könyveket, folyóiratokat, fényképeket, térképeket. Ezenkívül ökonombotanikai (a növények gazdasági hasznosítását kutató tudományág) gyűjteménye és maggyűjteménye is van. A kert 132 hektáros (a Városliget 100, az müncheni Englischer Garten, a világ legnagyobb parkja 417 hektáros). Kew 2003-tól a Világörökség része.

A kert egyik jelképe, a Pálmaház. Műfajában ez az első, ez lett a mintája számos üvegháznak Schönbrunntól a Melbourne-i Carlton Gardensen át Gödöllőig.

 

A kert eredetileg királyi vadászterület volt, később a richmondi palota kertjének része lett. Az első botanikus kertet a területen Auguszta walesi hercegné alapította 1759-ben. A híres pagoda is ennek részeként épült meg 1761-ben, később pedig Lancelot 'Capability' Brown is átalakította a kertet. 1841-től, miután az állam átvette az időközben eléggé lepusztult területet, kezdődött el a tudományos koncepció szerinti növénytelepítés.

Induljunk el a Victoria-kaputól, ha valaki metróval érkezik, itt juthat be a kertbe.

Minden nagyobb park nélkülözhetetlen eleme: a víztorony, ami itt itáliai Campanile-formát kapott. Ha elhaladunk a Pálmaház mellett, az egyik növénykompozíció az 1759-es alapításra emlékeztet:

A Pálmaház után balra fordulva az ún. 'Pagoda Vistán' haladhatunk, ami elég beszédes elnevezés...a Pagoda felé elmegyünk a Mérsékeltövi-ház előtt:

Kew második üvegházát 1860 és 1862 között építették. Itt kaptak helyet a mérsékelt öv azon flórabirodalmaiból származó növények, amik nem bírják a fagyot: Capensis (Dél-afrikai mediterrráneum), Australis (Ausztrália és Új-Zéland), és az Ó-és Újvilági szubtrópusok (Paleo-és Neotropis) egyes flóraterületei

A Pagoda-Vista részlete (még messze vagyunk...). Kewban egy taxonból több pédány is megtalálható egymás mellett (pl. vadgesztenyéből-Aesculus hippocastanum öt-hat is volt)

már látszik...

Ez a pagoda abban a korszakban épült, amikor müncheni társa, vagyis a Chinoiserie-stílus idején. Ekkor az angol királyoktól az Esterházy-hercegekig mindenki, aki tehette kínaizáló pagodákat, szobákat, pavilonokat alakítattot ki kertjében, illetve kastélyában.

A pagoda mellett áll egy szép növény:

Az Atlasz-cédrus (Cedrus atlanica) származási helyéről, az Atlasz-hegységről kapta a nevét (az óceánhoz nincs köze). Példányai természetesen Magyarországon is megtalálhatók, pl. a Kertészeti Egyetem "K" épülete mellett is. Amiért ez a fa egyik kedvencem, az ez:

...a tobozai!

A pagodától nem messze alakították ki 1995-ben a "Japán tájképet":

A kert három részre tagolódik: teakertre, vizikertre, és a japán hegyvidéket szemláétető részre. A "hegy" tetején látható a kiotói Császári Palota "Hírnök kapujának" másolata.

"hegyvidéki ösvény"

A pagodától a Temze felé a Cedar Vista vezet, ami a végén álló libanoni cédrusról (Cedrus libani) kapta a nevét. A Vista egyik legszebb része a hortenzia-gyűjtemény (Hydrangea sp.):

A gyűjtemény sétány felől...

közelebbről...

másik oldalról...

...szemtől szembe

A hortenzia több szempontból is érdekes növény: a kertészeti termesztésben elterjedt fajták (mint a képen láthatók is) teltvirágzatúak, és meddők. Amiket látunk, azok a színes csészelevelek (Calyx), a termőlevelek (a porzó-Androeceum és a termő Gynoceum) ebben az esetben "elcsökevényesedtek" (tehát a hortenzia virágzása egy átverés).

 

"Eredeti" hortenziák. A virágzat közepén a termős, szélén a porzós virágok a nagy csészelevelekkel.

A másik érdekes dolog a csészelevél színe: meszes talajon a színük lila vagy rózsaszín lesz, savanyú talajon pedig kék. gondolom ezt a színkavalkádot úgy kapták, hogy összevissza "machinált" növényeket ültettek ki (vagy ügyesen keverték a földet)

Ennyit a hortenziákról, a kert bejárását innen folytatjuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr861365017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezek szerint megkaptad a londoni képeket!
Gyönyörű szép, a japán táj különösen, látszik mennyire rendezett, mennyire figyelnek rá. Sőt még a fű is zöldebb! :-)

A pálmaház pedig WOW!
@retekblog: igen, megvan mind a 2500:) Szóval lesznek posztok rendesen...persze adagolva.
itt voltam. király. az idő megáll.
klassz.
sajna, hiába voltam Londonban, mindent nem tekinthet meg az ember egyszerre... de legközelebb azt iszem, ide is kimegyünk.

(a mérsékeltövi üvegház építési évszámánál kimaradt egy szám)
Sziasztok! Jó ilyen képeket látni ebben a semmilyen időjárásban. Annyit tennék hozzá, hogy a hortneziák között vannak eredendően rózsaszín példányok, amelyek akármennyi talajsavanyításra sem lesznek kékek. (Ezért ha valaki kéket akar a kertjében látni, ne higyjen az eladónak, nem biztos, hogy a tőzegtől elkékül szegény pink növény...)Az eredendően kékek lesznek rózsaszínűek túl meszes talajon, a képen mindkét szín példányai szerepelnek vegyesen.
@messalina2010: igen, ezért írtam, hogy ezek "machinált" hortenziák, vagyis már keresztbe-kasul módosított fajták.