A Bazilika felújítása után, 2003-ra készült el a templom környezetének rendezése Török Péter táj-és kertépítész tervei szerint (ő tervezte többek között a szegedi belváros felújítását, a Nemzeti Színház és a Holocaust Múzeum kertjeit). Elsőként a tér és a határoló utcák szültek el, majd fokozatosan kiépítették a távolabbi környéket is: ma már a Zrínyi, Hercegprímás és a Sas utca is egységes arculatot kapott.

A főhomlokzat előtti burkolat a cosmata-mozaikokat idézi.

 

Szerencsém volt tavasszal egy MUT-fórumon magától a tervezőtől hallani a munkafolyamatról, a tervezési elvekről és egyébekről. De először nézzük magát a templomot és teret: fontos tudni, hogy a Bazilika szó itt nem építészeti formát, hanem egyházi rangot jelent. Építését 1851-ben kezték meg Hild József tervei szerint, majd kupolabeszakadás, és azt követő többéves leállás után, Hild halálát követően Ybl Mikós áttervezte a már félkész épületet neoreneszánsz stílusban (belsőépítész: Kauser József). A felszentelésre 1905-ben került sor. Régi térképeken látható, hogy a bazilika előtt nincsen tér, a Zrínyi utca a főkapuig tartott. A századfordulón bontották le az egyik oldalát, ekkor épültek fel a mai tér (Duna felőli) jobb oldali házai. A másik oldalt csak a háború után 1938-ban (kösz, BDZSH!) bontották le, 1974-ben épült fel a "Szt. István Tér Irodaház." A Bazilika elkészültéig az épület körül bazársor húzódott, aminek bérleti díjából is az építkezést fedezték. A hatvanas évektől tér buszparkolóként szolgált, a mellékutcákban pedig egyirányú forgalom bonyolódott, kétoldalon parkoló autókkal. Mikor a Bazilika véget nem érőnek tűnő felújítása utolsó szakaszába érkezett, akkor kezdék el a mélygarázs építését, ezt követte a tér rendezése.

A tér burkolati terve. forrás

Talán a legjobb, ha a területet a Roosevelt térről indulva járjuk be, hogy rálássunk a Bazilikára.

A Zrínyi utca. Szerintem még sok budapestiben nem tudatosult, hogy ez az utca így néz ki. Nagyon jó gyakorlóterep a perspektíva tanulásához a fasorral és a lámpákkal, kár, hogy a századfordulós házak eltérő párkánymagasságúak.

A Zrínyi és a Nádor utca sarkán áll Pollack Mihály remekműve a Festetics-palota (ez nem a témához tartozik, de nem tudtam kihagyni). Festetics Antal számára épült, 1826-27-ben. Ő volt a dégi kastély építettője is.

Kaneláber és gömbakác (Robinia psaudoacatia 'Umbraculifera'). A fakiosztás elég érdekes: ha végigmegyünk az utcán látszik, hogy fával szemben lámpa, lámpával szemben fa van. A fajválasztás is szokatlan kissé: nem a ma a városokban divatos kőrist, ostorfát, díszkörtét ültették, hanem a falusi-kisvárosi főutcák útsorfáját.

A Zrínyi utca a Roosevelt tér felé, napnyugtakor. Jól látszik a "fával szemben lámpaoszlop" kiosztás, és és a burkolat finom rasztere.

Az Október 6. utcánál keresztezi a Zrínyi utca az épülő fűutcát. Középen látható az azt jellemző szürkegárnit-mészkő burkolat. A kereszteződésben áll a "Csendőr" című zsánerszobor is. Arról már végképp nem lehetett képek készíteni, csüngtek rajta a turisták (a többi képet is tessék úgy nézni, hogy mindegyik több percembe került:)

A szűk utcából kiérve "kitárulkozik" a templom. Ezzel az átalakítással a Bazilika környéke valóban világszínvonalú lett. Jól látszik, hogy a Zrínyi utca végét két különböző korszakban "széthúzták", így jött létre a tér.

A téren sétálva a mélygarázs felett járunk. Minden ilyen közterület tulajdonképpen egy "tetőkert", amit hol burkolat, hol növényzet fed. Ha már burkolat: a tér meghatározó anyaga a gránitporfír, illetve a mészkő. Előbbi kétféle formában van jelen:

négyzetes kőlapként...

...és legyező mintában lerakott kiskockakőként.

Külön meg kell említeni a "Cosmatakat". Itt már megéérkeztünk a Bazilika "vonzáskörzetébe", így a motívumok is ismerősek lehetnek a templomból. Itt egyébként tobzódnak az agyagok: szürkegránit, mészkő, feketegránit, ismeretlen fehér színű kő (pedig még közelről is megnéztem...mehetek vissza elsőbe anyagtan vizsgára...), és egy jellegzetesen magyar kő: a süttői tömött vörös mészkő (amit rengeteg helyen-pl. a Bakócz-kápolnában- alkalmaztak, és mindenki azt hiszi, vörösmárvány).

Egy részlet, ami szerintem jól jellemzi a tervező gondosságát: egy rejtett aknafedlap. Mivel a Hercegprímás utcába esik a mozaik, gondolom, ezt nem lehetett arrébbtenni. Mégis megoldották a problémát (már csak arra kell ügyelni, hogy ha felemelik, jó irányba tegyék vissza).

A tér két oldalán egy-egy kút áll: Boldog Gizella és Szent István kútjai, amint az az obeliszkeken lévő latin feliratokon olvasható.

A kút kávájának részlete. A bazilikában ez a kárószerű motívum is többhelyütt megtalálható.

A tersz mellvédjének részlete. A tervező elmondása szerint a Szent jobb kápolna rámpáján volt meg egy ilyen szakasz maradványa, ez alapján szerkesztették ki a többit. Csak a főhomlokzat előtt van ilyen, a többi szakaszon ballusztrádos mellvéd van (régi felvételeken a ballusztádos korlát látszik-vajon nem volt pénz a drágább fonatokra?)

A kandeláberek és a mellvédsarkok kis "sisakjai" is rendkívül gondosan megtervezettek (ezek Ybl művei). A talapzaton magyar címerek láthatók.

A tornyok (illetve a szoborfülkék) előtt "Cosmata" burkolat található.

Előtérben tiszafaborkok (Taxus baccata), mögötte a fonatos mellvéd, háttérben az "igazi" Szent István tér koraeklektikus házai és (mi más lehetne) ostorfái (Celtis occidentalis).

A Szent István téren és a Bajcsy-Zsilinszky úton eltérő a járda burkolata.

A kocsifelhajtó balusztrádos mellvédje, előtte puszpángsövény (Buxus sempervirens). Az oldalhomlokzatok előtt jelentős számú parkolóhelyet építettek ki.

Gyönyörű kislevelű hársfa (Tilia cordata) a Szent Jobb kápolna bejáratánál. A hárs volt Magyarországon az első díszéért ültetett fa Mátyás udvarában. Templomkertekben is nagyon elterjedt.

A látszat ellenére a mű még nem teljes: valahol a hársfa előtt van egy XVIII. századi kút, ami fölé Török egy kútházat is tervezett, ami-anyagi okokból-egyelőre nem valósult meg.

Frissítés: A kút látványterve. forrás

A térről művészi fotók láthatók itt, és egy Török Péterrel készült interjú olvasható itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr321406841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez egy jól sikerült tér. Működhet is, hiszen alatta már ott a mélygarázs.
A kocka irodaházat -melyet nagyon utálok- leszámítva igencsak kedvelem a teret, sok minden köt ide még a mai napig is. Talán még a padokat keveslem.
@retekblog: a kockaházat átalakíthatnák, mint a Roosevelt téri egykori "spenótházat". Lehet, hogy direkt nincsenek padok a téren, nem tudom (dísztér funkció; igaz, teraszokat kitettek.) Mindenesetre a Zrínyi utcában sok pad van.
@városjáró: igen, gyakran járva arra, tényleg jól működik. Jó, hogy a oldalhomlokzatok előtt meghagyták a parkolókat.
bármily meglepő, nekem semmi bajom a modern házzal :) a fotón látszik, hogy milyen jó, hogy ki van kapva a földszint.
(ráadásul esélye sincs bezavarni a bazilika nyújtotta látványba, egy kis fing)

dehát szörnyű, ez a tér tele van teraszos szórakozóhelyekkel.
@solaitid: alapból tényleg nem rossz, igaz, kicsit magas. De kicsit felújítva, mint Roosevelt téri társa, sokkal jobban is kinézhetne...elég lepukkantak a nyílászárók és ez az elszürkült vakolat.
Tettem be képet a kút látványtervéről, a tervező honlapjáról. Nézegessétek.
@solaitid: én nem lepődtem meg :)
@aesculus: kösz a képet! nem tudom, nekem annyira nem hiányzik...
A Bajcsy felőli oldalon épp rossz irányba raktak vissza egy csatornafedelet.
@bonnie: Igen, azt én is láttam. Mekkora gyökér az, aki úgy teszi vissza. Hogy esne bele egy aknába...
@retekblog: ugyanmár, azok tök jól néznek ki! már ha jól értem, hogy miről van szó.
@solaitid: Na itt kezdődik valahol az idiótizmus. Ennek örülni, nem normális. Te egy kifordíott világban élnél jól.
Bár most így forrást nem tudok az állításom alátámasztására előhozni, de a Zrínyi utca északi oldalát a tér kialakítása érdekében tudtommal 1938-ban bontották le, és a háborús gazdasági helyzet nem készült el beépítése. Tehát nem a "háború után" ahogy írod.

Amúgy remek kis bejegyzés!

Az irodaház nekem sem a kedvencem, de egy új épület megépítése után még több vitát váltana ki mint a jelenleg érvényben levő status quo alapján ott levő ház. Felújítani viszont jó lenne, és talán az segítene ha vakolat helyett burkolnák valami igényesebb kővel/műkővel.
@BDzsH: köszi, akkor ezt javítom is.

Szerintem úgy kéne átépíteni, ahogy a "spenótházat" építették át ""finomfőzelékké", ahogy a Budapest folyóiratban írták.