Rögtön pontosítással kell kezdenem: Laxenburg nem Bécsben van, hanem attól pár kilométerre délre. Érdekesség, hogy a területet egy allé köti össze Schönbrunnal.

A kert legtöbb eleme a lovagkort idézi. A Franzensburg a tó felől. Fotó: Viennaimage

Laxenburg már a középkor óta a Habsburok birtoka. Ez volt a család tavaszi rezidenciája, ebből következik hogy jórészt vadászatokra használták (vagy éppen ezért volt tavaszi birtok). Az Altes Schloss (régi kastély) 1683-ban elpusztult a török ostrom alatt, de barokk stílusban újjáépítették. Maga a falu kiemelt helyzete miatt az elit lakóhelye lett, többek között a magyar Esterházy az osztrák Daun és a cseh Chotek családok építettek fel itt kisebb-nagyobb kastélyokat. 1710 és 1720 között felépült a Blauer Hof (kék udvar) nevű épület, Lucas von Hildebrant tervei szerint. Mária Teréziának egyik kedvelt tartózkodóhelye volt Schönbrunn  mellett Laxenburg, ő építtette ki a két kastélyt összekötő nyílegyenyes sétányt, ami a mai napig megvan, igaz, belső része városi úttá vált. A következő nagy korszaka a kertnek II. (Magyarországon I.) Ferenc alatt volt, aki minden bizonnyal szerette a lovagkort. Ez a nyitóképből ki is derül, de vannak más bizonyítékok is.

A park ma mintegy 250 ha (2,5 Városliget) területű. Járjuk be a területet!

A park a fő látványtengelyekke és kerti elemekkel. A Blauer Hoftól indulunk.

Kilátás a kastély mellékszárnyaira és a falura a berajzolt nagytengely elejéről.

I. (II.) Ferenc szobra a kastély mellett. Kicsinek tűnik, de ha megnézzük a mögötte lévő padot, kiderül a "csalás".

Lehet, hogy sokan furcsának találták a térképre berajzolt "barna csillagot", ami átlátásokat jelöl. Ez az alakzat egy vadászcsillag. Ez abból áll, hogy a területet csillag alakú nyiladékokkal tárták fel, aminek közepén vadászpavilon vagy vadászház állt. Így a finom állatok szinte a puskacső elé sétáltak. Szóval egy ilyen csillagba látunk most be. A pavilon volt Mária Terézia kedvenc pihenő-és kártyázóhelye.

A vadász/kártyapavilon közelről. Külseje megtévesztő, hiszen fából van, de a mennyezeten Dianat ábrázoló freskók láthatók.

A térépen látszik, hogy a Concordia templom felé keresztezni kell a csatornát. Íme:

Ez a létesítmény kettészeli a parkot. Még a park korábbi, barokk szakaszából "felejtődött itt". Ez mondjuk egyáltalán nem baj, az egyenes part és az olasznyárak (Populus nigra 'Italica') elég jól mutatnak...

Tíz perc séta, és már meg is érkeztünk az egyetértés istennőjének templomához. Építészeti formája monopterosz, ilyen van a müncheni Englischer Gartenben (is). A bejelölt vonalon látszik, hogy lehet látni a Vadászpavilont; ez így is van, viszont ilyen messzire párás időben nem tudtam jól ráfókuszálni. De tényleg látszik.

Ez egy bónusz kép. Mai formájában annyira nem érdekes, ez a víztározó, viszont régen itt állt a svéd pavilon és a hozzá vezető kínai porcelánhíd. Megmutatták a tanárok régi képen, hogy nézett ki: a kínai híd tényleg kínai kinézetű volt, de a pavilon... Ha valaki tudja, milyen egy SVÉD pavilon, kérem, egy kommentben írja meg (IKEÁt mondani nem ér, azzal mi is próbálkoztunk.)

Ezalatt mentünk a csatorna mentén, aminek végén egy hidas-szfinxes-"fotózó évfolyamtársas" vízesés látható.

Megérkeztünk a "középkorba": a tornapálya tribünje a lovagkort, főleg a Niebelung-dalokat idézi (amikor épült, az osztrákok tulajdonképpen "még" németek voltak...). A pálya nem kicsi, hiszen ez a téglány rövidebbik oldala.

A tornapálya után a grotta (vagy inkább műkanyon) felé veszzük az irányt. A vízibiciklisek már látják a Franzensburgot...

A grotta. Elég bonyolult felépítéstű (főleg, ha le is kell rajzolni), sok elégazással, lépcsővel, fedett és nyilt terekkel. A grotta elméletileg barlangot jelent, de ez inkább kanyora hsonlít. Ennél is furcsább, hogy Habsburg ősök-galériájának szánták...

A Franzensburg vízi kapuja. A révész a képen látható dróon szaladó hajójával viszi át a látogatókat. Az első képen is látható "vár" 1801 és 1836 között épült, korát megelőzte  neogótikus stílusával (ekkor keztett a birodalomban "tombolni" a klasszicizmus).

A "középkor folytatódik": a Rittersäule, vagyis a lovagoszlop. Sajnos a kép teteje fényben úszik, így az oszlopon álló vitéz már nem nagyon látszik...

Azt hiszem, nem ez a park legjobban sikerült épülete. Ez ugyanis nem autóbeálló, hanem lovagsír (Rittergruft). Ki gondolta volna...

Ezzel bejártuk a laxenburgi parkot, a Habsburgok (főleg) tavaszi rezidenciáját.

Szerző: aesculus

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr31414041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hangulatos nagyon, azt hiszem ezt is feltétlenül meg kell néznem egy legközelebbi bécsi kiruccanásomkor (az érintett posztod után nem sokkal voltam Schönbrunnban, hát el voltam ájuldozva...). A kártyapavilon motívumai ott is visszaköszönnek.

Egyébként mitől lehet az, hogy ezt a posztot már néhány napja részben olvashattam Google Readeren?
@retekblog: tényleg voltál Schönbrunnban? Akkor lesz arról is poszt? Laxenburgot tömegközlekedéssel nem tudom, hogy lehet megközelíteni. Szerintem ebben az esetben a kocsi a legegyszerűbb.

Mikor olvastad? Ez már 28-a óta publikus poszt.
@aesculus: 28-a óta??? Nekem ma jelent meg...amúgy annál régebben volt olvasható.

Voltam Schönbrunnban, de a Csak a Szépre! továbbra is csak Budapesttel foglalkozik. Pedig micsoda posztanyag van Bécsben, júúúj! Ahhoz a város 90%-át le kellene fotóznom :-)
@retekblog: akkor nem ez az első furcsa dolog mostanság: a "friss topikok" alatt már megjelent a Szt. István téri kommented, de a poszt végén sehol sem volt...
Ezért lett belőle kettő. Ja, és most nincs "válasz erre" gomb...

Nade nagyon offolok. A park még mindig nagyon szép! :-)