Több helyen szóbakerült a Március 15-e tér közelgő (és igen sürgető) rendezése. Az elkészült látványterveken a  legszembetűnőbb, hogy megszűnik a romkert. De nézzük jobban a tér múltját és-egyelőre a jelenét!

 

A tér tulajodonképen egy furcsa városszöveti anyag-hiány-cserélődés helyszíne: ahol száz éve még "anyag", vagyis a régi Piarista rendház és bérházak álltak, és a "hiány", vagyis az egykori Városház tér helyén az új rendház épült fel (az egész környék átalakulásáról itt lehet olvasni). A mai buszmegálló helyén pedig egy egész tömböt elfoglaló szecessziós lakóház állt. De volt itt királyi eskü, és Erzsébet-emlékű is. A tér egyébként még "átfolyik" a híd alatt is, az egykori Duna utcához, így természetesen az is  a tervezési terület része.

Az Erzsébet-emlékmű avatása 1932. szeptember 25-én. Az avatás után a téren neobarokk parkot alakítottak ki. A háború során az emlékmű megsérült, lebontották, és "tartalma", vagyis a szobor (Zala György műve) a Kiscelli Múzeum raktárába került, és csak 1986-ban került mai helyére. Közben századfordulón feltárt erőd bemutatása mellett döntöttek. A romkert 1968-ra készült el Hajnóczy Gyula és Póczy Klára tervei szerint.

A korábbi poszokhoz hasonlóan most járjuk be a területet:

A romkert, vagyis az erőd egyik bemutatott tornyának alapfala. A bemutatóhely 1968-ra készült el Hajnóczy Gyula és Póczy Klára tervezi szerint. A ma farostlemezzel fedett fülkékben kőtár volt, és a lépcső előtti medencében is volt víz. A létesítmény ( főleg az akkori viszonyokhoz képest) egy elegáns és színvonalas alkotás volt, csak mára teljesen lezüllött, gyakorlatilag hajléktalanszállóvá vált. És azóta a műemlékes szemlélet is változott: rájöttek, hogy egy ilyen kis felfalazásból alig jön rá valaki, hogy itt egy ilyen római erőd állt...

A Piaristák épületének felújítása már régóta húzódik. A szecessziós-neobarokk épületet a rend "házi építésze", Hültl Dezső tervezte (ezért hasonlít feltűnően a rend kecskeméti gimnáziumára). Az 1917-ben átadott épület "körbefogja" a Belvárosi Templomot, és érdekessége az utcahíd. Annak idején így vezették ki a Kígyó utcát a Dunához.

Az északi térfal elég szomorú állapotban van, de az előtérben látható "gyep" sem túl mutatós. Érdemes megnézni mégegyszer az emlékműavatásról készült képet. Azóta volt itt minden: homlokzategyszerűsítés, emeletráépítés, és a házak vakolatának "totális szürkévé" válása.

A sok kellemetlen látvány után egy elhanyagoltágában is fantasztikus Tar István-alkotás, a Barbár-római-csata című szökőkút. Az itt látható terveken nem találtam...még képesek és "eltüntetik". Itt láthatók képek, mikor a kút még működött.

A szökőkút környezete: érdekesek, és jellemzőek a korra a szegély nélküli mészkő járólapok. De ez a gyep...szörnyű! Miért kellett megvárni, hogy ez a tér így nézzen ki (költői kérdés volt, Városjáró)

A templomkert, amit az új terv is külön kezel (nyilván, mivel lejjebb fekszik). Szent Kinga szobra (tóth Dávid, 2002) és mögötte virágzó (!!!!!!) nyáriorgona (Buddleja davidii)

A templomba már csak azért is érdemes bemenni, mert ez Budapest egyik legrégibb ma is álló épülete. Több különlegesség is van itt: egyrészt Pesten nincsenek nagyon gótikus templomok ezen kívül, másrészt érdemes megnézni a feltűnően széles bolttávolságát. Ezen kívül két reneszánsz szentségtartó a XVI. század elejéről és egy mohamedán imafülke (mihráb) is látható a török időkből (utóbbi tipp Lorenzacciotól, köszönet érte).

Szerintem ehhez nem kell semmit hozzáfűzni.

Hamster "útmutatásait" követve megtaláltam az egykori villamosmegállóból a parkolóba vezető lépcső nyomait.

                                                                                                                        A parkoló melletti támfalban már hatalmasra nőttek a bálványfák (Ailathus altissima). Hogy ennek mi lesz a vége; csőtörés, vagy csak annyi, hogy szétesik a támfal, nem tudni. Reméljük előbb felújítják a teret, minthogy ez bekövetkezik. A háttérben álló két neobarokk bérpalotát már felújították, a jobb szélen látható szecessziós épület még hátravan.

Ebben a házban állítólag eredetileg két lakás volt egy szinten (bár ez elég valószínűtlen). Ma több van... jó példa arra, hogy a "nagy átalakítás" után itt épültek fel  a város akkor éppen legelegánsabb házai. Tehát a radikális beavatkozás meghozta gyümölcsét. A földszinten nem tudom, mi működik, de az biztos, hogy ezeket a félemeleteket is elfoglaló tereket nem raktárnak, műhelynek, jó esetben irodáknak tervezték. Hanem a házhoz illő boltoknak, éttermeknek, kávéházaknak (a kávéházakat és éttermeket eredetileg nem füstös pincékbe tették, mint manapság, hanem tágas és jól benapozott helyiségekbe. De a leírások szerint olcsóbbak voltak, mint néhány felkapott lyuk.)

Egy tipikus példa arra, hogy lehet egy válogatottan szép épületekkel övezett teret ennyire tönkretenni. Buszvégállomás, autóparkoló, hajléktalanok, ronda "szoci" lámpák (hová tüntek az új Erzsébet-híd külön ide készített formatervezett lámpái?). Szerencsére a templom tetejét és az egyik Klotildot már felújították. A tervek szerint ide épül a mélygarázs, és a fölötte lévő térséget is rendezni fogják. De ezt majd a terveket bemutató posztban.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr851439193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tényleg borzasztó, hogy egy belvárosi, dunaparti, gyönyörű házakkal körülvett terület ennyire lepukkantlakótelep hangulatú legyen. Remélem hamar tesznek valamit vele.

Az északi térfal szomorúságát én azért nem érzem, a sarok épület teljesen rendben van (nem tudom, hogy az eredeti színe milyen volt, de engem nem bánt, hogy szürke), a mellette álló háznak pedig valóban szebb volt a homlokzata, de az emeletráépítés kifejezetten jót tett neki, szép az egymás melett álló három egyen-párkánymagasságú ház.
a bálványfa jövevény? gyomnövénynek tekinthető, ugye?
mindig azt hittem ez az ecetfa. és az ecetfa? (ua. a kérdések.)
@Álmos: igen, ez tényleg a jobb ráépítések közé tartozik. A bal szélen lévő ház viszont elég rossz állapotban van. És mindháromnak elég ronda, műpala teteje van, ráadásul a hirdetés a tetején (mondjuk abból bevételhez jut a ház.). Szóval többet is ki lehetne hozni belőle...
@vero: a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) az amit ecetfának hisznek és neveznek általában (ez nő a gangokban, háztetőkön is akár). Elég agresszív amerikai növény. Gyomnak azt tekintik, ami nemkívánatos helyen nő, vagy a termesztett növények növekedését gátolja (elvonja a vizet és a tápanyagokat tőlük). Tehát itt gyomfa, de ha valakinek az a kedvenc fája, és ilyet ültet a háza elé, akkor nem az (de magára vessen, mert örökösen hadakoznia kell a sarjakkal:)
A torzsás ecetfa (Rhus tiphyna) szintén amerikai növény, levele nagyon hasonlít a bálványfáéhoz, és az is nagyon sarjadzik (több ecetfa-Rhus- is van, de ez a legkedveltebb) Viszont ez sokkal szebb növény, szívesen ültetik díszfaként, mert érdekes ágrendszere van, és a termése (a torzsa) is jópofa. Pl a Kertészeti Egyetem arborétumában több fajta is megtalálható. budaiarboretum.uni-corvinus.hu/arbseta_leglomb_lista.html
A bálványfa-probléma a Múzeum-kerti és a Trefort-kerti posztban is felbukkant.
Ja, hogy az egy szökőkút volt. Ja, hogy az egy olyan homlokzatú ház volt...szééép.

Egyébként nem derült ki számomra, hogy mi lett az emlékművel és a hozzá tartozó parkkal. Elárulod nekem? :-)
@vero: És a bálványfa sokkal agresszívabb mint az ecetfa, plusz nehezebben kiirtható (ha kitéped a sarjat, újra nő)... ez állítólag a legigénytelenebb fafaj, ami megtalálható hazánkban. Értsd úgy, hogy kb. mindenhol képes megélni, ahol meg tud kapaszkodni a gyökerével és kap minimális tápanyagot. Semmire sem érzékeny. Rengeteg sarjat hoz. Így rohamos tempóban hatalmas területen képes elszaporodni, és ahogy Aesculus írta, elszipolyozza a tápanyagot a többi növény elől. Ezért nevezzük gyomnövénynek.
@retekblog: én is csak a medencéből sejtettem meg, de szerencsére a szoborlapon voltak róla régi képek. Hasonlóan meglepő volt számomra a homlokzat.

Igazad van, az emlékmű történetét ki is egészítem a szövegben.

@*Anna: Schmidt tanár úr szerint "kénsavat iszik és sósavat lélegzik"...
@aesculus: Köszönöm a kiegészítést. Most már minden tudok. :-)
A templom belseje még egy dolog miatt különleges és egyedi: eredeti mihrab, azaz mohamedán imafülke található benne, in situ, azaz ahogy a 150 éves török uralom alatt a gótikus templomba beleépítették. Pesten ilyen nem maradt meg ezen kívül.
Köszönöm a postot!!!!
A költői kérdés mifelénk leginkább pénzköltő-i.
@Lorenzaccio: tényleg, kösz, hogy mondtad. Sőt, még két reneszánsz (nem neo-, igazi!) szentségtartó is látható, Pest városa állíttatta, pár évvel a török előtt... Mindkettőt beletettem a szövegbe.
Bebigyesztem, hogy mit jegyzeteltem Preisich könyvből
Erzsébet híd helyreállítása > tér rendezése
• Lánckamrák lebontása
• Budai hídfő többszintes csomópont
• Pesti hídfő „lábakra” állítatása, terep lesüllyesztése
> „kiszabadult a középkori lábazat” ####
> Mátyás-pince > földszinti étterem lett
> Kiszabadított terület autóbusz-végállomás ás turistabusz-parkoló térré alakították
> Léthatóvá váltak a Contra-Aquincum romja
> Mikrokörnyezet jött létre

(### > "düh jel)
Egyik Klotildot? Klotild egy van! És a másikat sem hívják Matildnak, mielőtt valaki megkérdezné..
Márpedig a korabeli források szerint mindkettő Klotild-palota.

A tér északnyugati sarkán álló ház egykor a németeké volt, majd a Szovjetunióé, hajózási cég volt és talán van is benne, mert most is az oroszoké. Egy kis magyar cégnél - amelyik bérelt ott irodákat - dolgoztam abban a házban.

A gyomfákról: tudomásom szerint ha egy fát ki akarnak vágni, fakivágási engedélyt kell kérni és tíz- és százezrekért famegváltást fizetni, kivéve ha gyümölcsfáról van szó. Tehát ha valaki az üres telkén hagyja, hogy egy-két év alatt megerősödjön egy ilyen fa, sokba kerül majd a kivágása.
Az emlékmű történetéhez csak annyit fűznék hozzá, hogy Erzsébet királyné 1898. szeptemberében történt meggyilkolását követően, szinte azonnal méltó emlékmű felállítását határozták el, melyet az Országgyűlés az 1898. évi XXX. törvénycikkben rögzített is. A meginduló országos adakozás eredményeként két év alatt hatalmas összeg (1.5 millió korona) gyűlt össze. Abszurd mód pont ez okozta a bajt, a rendelkezésre álló pénz minden művészt monumentális emlékművek tervezésére sarkalt, mellyel mindenki élete főművét akarta megalkotni. Végül, 34 év elteltével az 5. pályázat eredménnyel zárult, és 1932. szeptember 25.-én felavathatták az emlékművet. A szobor a II.világháborút gyakorlatilag sértetlenül átvészelte és a helyén is maradt egészen a 1960-as évek elejéig. Ekkor az új Erzsébet (kábel)híd építésével kapcsolatos hídfőrendezések és a politika áldozatául eset. A kupolás oszlopcsarnokot lebontották, Zala György Erzsébet királynét ábrázoló szobra a Nemzeti Galéria sülysápi raktárába került. Itt fedezte fel 1983-ban Ráday Mihály, és kitartó kilincselést követően végül 1986 telén újra felállították a szobrot; igaz már nem eredeti helyén hanem a budai hídfőben lévő parkban és a Hikisch Rezső kupolás építménye nélkül.
az erzsébet szoborról nincs egy link véletlenül?
esetleg a régi műemlékegyüttesről?
írásban ennyit találtam
www.zalagyorgy.info/habsburgok_szobrai.html
@vero: kérésed számomra parancs:)
www.mke.hu/lyka/12/206-213-erzsebet.
htm@bonnie: ebben a blogban nagyon jól megmagyarázzák, hogy "Matild" miért "Klotild":
varoskepp.blog.hu/2009/05/20/klotild_es_klotild
források:
Medvey Lajos: Vezető Bp. köztéri szobrai megtekintéséhez
Rajnai György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa
Prohászka László: Szoborsorsok
Lyka Károly: Budapest szobrai
Pál Gábor Budapest (fotóalbum 1956 körüli állapot)
Ráday Mihály: Városvédőbeszédek
+
a forrás keresés közben újabb forrásra leltem:) >>
Budapesti Zsebkalauz (1959) 56.old. "A Földalatti Múzeum közelében, a Március 15-e tér közepén, egy poétikus, nyitott kis kupola-csarnokban Strobl Alajos 1885-ben mintázott "Halászlány" szobrát tekinthetjük meg."
Tehát a fentiek szerint a kupolás csarnok ekkor (1959) még állt "csak" az Erzsébet szobor került raktárba 1953-ban, és egy másik -politikailag ideológiamentes- szobor került a helyére.
kb. tucatnyi képem van a tér/emlékmű eredeti állapotról, szívesen megosztom Veletek!
telekinagy@gmail.com
köszi. de miért nem a zala féle az első díjas?
Kénytelen leszek revidiálni az "egyetlen Klotild" álláspontomat. Megtudtam, hogy "hivatalosan" a két épületet együtt "a Klotild paloták", és amit én hittem _A_ Klotildnak, az tulképp a kettes számú épület (ezt újítják fel most). Sry.
VD diplomamunkájának ismertetését olvastad a 4D-ben?
A déli, a Dunához legközelebb eső ház alsó szintjei valami csődeljárás miatt vannak legalább 15 éve állnak üresen. Azon felül, hogy csúnya a látvány, még érthetetlen is a hely ki nem használása.

A Tar szobor nekem nem tetszik.

A lukat /= romkert/ be kell temetni.

Off: ezen a téren /is/ nőttem fel az ötvenes-hatvanas években.

Érdekesség: Demszky befulladt javaslata szerint /1992/ a téren volt Csatornázási Művek székházban lett volna Budapest első játékkaszinója.

És még egy: a Rákosi-korban tudomásom szerint egyedül ezen a téren engedélyezték a katolikusoknak a szabad téri körmenetet.