A meghiúsult mélygarázs miatt ismét előtérbe került a Kossuth tér szégyenletes állapota. A térről majd egy későbbi posztban. Egyelőre nézzük, mi a helyzet "Anglia főterével"!

Rodin Calais-i polgárok című szobra a Victoria Tower Gardensben.

 

Westminster műhodképe. A poszt a Parliament Square-t és a Victoria Tower Gardenst mutatja be.

Elsőként nézzük a teret:

A tér funkciójában és egyes elemeiben nagyon hasonlít a Kossuth térre: a parlamenttel szemben áll a Middlesex Guidhall, ahol most a legfelsőbb bíróság működik (mint egykor a mai Néprajziban is működött). Észak felől kormányzati épületek, délről pedig (mi más, mint) a Westminster apátság és a Szt. Margit templom határolja.

A tér délkelet felől nézve, háttérben látszik a Guildhall sarka. Középen egy gyepes terület van, ezt veszi körül a kissé megemelt területen futó szoborsétány. A szobrok mögött csodás platánok (Platanus X hybrida) pompáznak.

A sétányra felvezető lépcsők között csodálatos növénykompozciókat láthatunk. De érdemes megfigyelni az elegéns padokat és  kövezetet is.

A szoborsátány derékszögben megtörik, és a Big Ben felé vezet tovább.

Tipikus angol ("már ötszáz éve nyírjuk") gyep és a már megszokott igényes növénykiültetés: puszpáng (Buxus empervirens), levendula (Lavandula officinalis) és kenderpálma (Trachycarpus fortunei). Itt figyelhető meg a pesti és a londoni parlament közi különbség: annak ellenére, hogy mindkettő neogótikus, elég sok az eltérés: a londoni nem csak fizikailag, hanem érzetre is kisebb, mint Duna parti társa. Ezenkívül ez egy több egységből álló épület (kicsit olyan, mint egy egystílusú Vajdahunyadvára): előtérben látszik egy gótikus csarnok (ez még a régi épület maradványa), amihez "Neo-Tudor" és a klasszikus gótika jegyeit viselő szárnyak csatlakoznak, elég organikus módon (a mai épület 1834-től 1860-ig épült Sir Charles Barry és Augustus Pugin tervei szerint)

A sétányon végighaladva a Parlament közelébe érkezünk. Annak ellenére, hogy itt is vannak kordonok, sokkal közelebb lehet menni az épülethez, és a rendőri jelenét sem olyan feltűnő, mint a Kossuth téren. Egyes részekhez, mint pl. a Victoria-torony kocsibehajtója teljesen be lehet menni (Lehet, hogy az öngyilkos merénylők kevésbé lennének veszélyesek, mint a magyar nép? Nem hiszem...). Sajnos az épület előtt álló Oroszlánszívű-szobrot éppen felújították, így csak becsomagoltan tudtam volna lefényképezni.

A torony után már a kertben vagyunk. Megdöbbentően szép kilátás nyílik a déli szárnyra. (Itt áll a szüfrazsett Emmeline Pankhurst szobra is, de elég sötét volt a fényképhezéshez.)

 

Tovább haladva fokozódik a festőiség. Az előtérben egy cserszömörce (Cotinus coggygria) virágzik. Talán sejthető, miért kapta másik magyar nevét: parókafa.

...és a park fénypontja: A Calais-i polgárok. Ilyenkor érti meg az ember, hogy Rodin, miért is "Rodin": a turisták csak állnak a szobor előtt és néznek... Egyébként a szobor története valahogy furcsa: az eredeti Calais-ban áll, és azt a jelenetet örökíti meg, mikor a város polgáranak küldöttsége a százéves háborúban az angol király, III. Edvárd elé járult megalázkodva, átadva a város kulcsait, cserébe az életükért. Abban semmi furcsa nincs, hogy egy ilyen jelenet az angol parlament előtt áll, de az már elég érdekes, hogy ezt egy francia szobrász alkotta meg. (Itt látható a Calais-i eredeti)

Ezt "látják" a polgárok: a szoborral szemben a kert háromszög alakban szűkül a Lambeth-híd felé. Balra van a folyó, jobbra a rakprti házak. És körben csodálatos platánok. A háromszög csúcsánál látszik egy neogótikus kútház.

A Buxton-emlékkút. Annak elmékére állították, hogy 1831-ben (!!!!) a Brit Birodalomban megszüntették a rabszolgaságot. No comment (és még mi vagyunk elmaradott népség)

De a látvánnyal nem lehet betelni: az emlékkút és a névadó torony (és persze a platánok)

Annak ellenére, hogy a Temze partján is komoly partvédelem van, a platánok közvetlenül a víz felé nyúlnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr311498607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon szép! :)

"Annak ellenére, hogy a Temze partján is komoly partvédelem van, a platánok közvetlenül a víz felé nyúlnak." de a Temze nem is olyan nagy és szeszélyes folyó, mint a mi "kis" Dunánk, na meg ott gondolom nincsenek a rakparton agyonterhelt közlekedési vonalak....
Egyáltalán nem értem az angolokat, valószínűleg az agyukra ment a kevés napsütés és a sok eső. Hiszen mindenki tudja és belátja mennyivel impozánsabb egy neogótikus épület főbejárata előtti tér teljes egészében lebetonozva, majd az külön tervek alapján mesterségesen repedezetté tétele. Ehhez természetes, hogy hozzátartozik az alumínium kordon, mely nemcsak kiegészíti, de az épület hagyományait is őrzi egyben. Giccses fáknak, holmi gyepeknek helye itt egyszerűen nincs, meg kell adni az épületnek járó tisztelet azzal, hogy halandók ne léphessenek közelébe!
@retekblog: az iróniát értjük, de szerintem pl rohadt idegesítő, hogy a budapesti parlamentről nem lehet egy normális fényképet csinálni a fák miatt.

egyébként a londoni parlament sokkal inkább körbe van kerítve.
@solaitid: Talán ezzel azt akarják elérni, hogy a Duna felől fotózd, mivel ott most éppen szebb :-)
@retekblog: naja de az milyen már, hogy a város legalapabb szimbólumáról az első oldalon csak hátulról készült fotókat dob ki a google images.
@solaitid: Elég sok épületre jellemző a fás takarás, szerintem várd meg amíg lehullik minden levél - ez amúgy is nemsokára bekövetkezik - majd mehetsz is kattogtatni!
@solaitid: @retekblog: már régóta tervezek posztot a rossz helyen lévő fákról.
"(és még mi vagyunk elmaradott népség)"

hááát, nálunk sajnos kutyavizelde , csövesek lakóhelye és összefújkált falak mutatnák magukat a díszkút helyett.

többször jártam itt, de sosem sétáltam körbe a parkot. nagyszerű áttekintés! tényleg ilyen kevesen vannak, akik érdeklődnek a parképítészet iránt?
@vero: én a rabszolgatartásra és a felszabadításuk megdöbbentően késői időpontjára mondtam...
"tényleg ilyen kevesen vannak, akik érdeklődnek a parképítészet iránt?" nem tudom, engem érdekel a dolog:D
Nagyon zsír hely, Londonban sokat csöveztünk a környéken. Barátságos rendőrök és rámenősen tarháló mókusok :D Csupán az a bizonyos Buxton-emlékkút nem tetszett: a túlméretezett, hatalmas tetőszerkezet szinte agyonnyomja a belépőket.
Ezeknek a szép képeknek és az igényes szövegeknek a megalkotója megérdemli, hogy egy tévedésére tisztelettel figyelmeztessük: Rodin Calais-i polgárok c. művéről van szó. A II. Edward által szorongatott Calais városának elöljárói -6-an, a szobron név szerint megalkotva mindegyik egyéniség- magukat feláldozni indulnak, az angolok feltételei szerint.Tehát életben maradnak Calais lakói, ők önként kimennek, és megváltják a várost.Ennek az elképesztően nemes emberi cselekedetnek kellett szobrot emelni - teljesen érthetően egy francia szobrász által. Georg Kaiser:Die Bürger von calais c. drámája ia ezt dolgozza fel