A rossz helyen lévő növényekről szóló posztban már szerepelt Esztergom 2006-ban felújított főtere. Azóta született poszt a váci főtérről is, ahol a romkertet térdig érő falakkal szemléltették. Itt ezt másként oldották meg-de erről majd később.  A rejtvény az utolsó képen van.   

A felújítás talán legnagyobb pozitívuma a tér kivilágítása: egyedülálló módon mind a 22 épületét kivilágították, ezen belül hat épület (pl. a képen látható városháza, a posta, a bíróság) és a Szentháromság szobor "kiemelt világítást" kapott. A világítás főtervezője Deme László volt, az ő műve a Szabadság-híd új kivilágítása is. Kép forrása

 

A tér bejárása előtt érdemes Esztergom településszerkezetével megismerkedni: a mai Esztergom csak 1895-ben jött létre, előtte városjogi és  domborzati okok miatt több önálló településből állt. Esztergom szabad kir. város (Civitas Regia) volt a mai Belváros, aminek főtere volt a mai Széchenyi tér. A bazilika a Vizívárosban áll, a kettő között volt Szenttamás nagyközség, a Vízivárostól északra pedig Szentgyörgymező mezőváros. Az egyesítés után a város elkezdett fejlődni, de ezt megakasztotta Trianon: Esztergom vármegye felét elcsatolták, a környék egykori központja álmos határvárossá vált. A háborúban a Mária Valéria hidat is felrobbantották, majd az ötvenes években megkezdődött a "magyar Sion" leépítése: az iparfejlesztés nem érintette, a járás 1950 és 1983 között Dorogon székelt, sőt egy ideig a város járási jogát is elvesztette elvonták (vagyis egy harmincezres város "főnöke" egy nyolcezres volt). Mindezek betetőzéseként  felvetődött a város nevének megváltoztatása is: Dózsafalva lett volna az új név. Ezek miatt a város a kilencvenes évekre eléggé leépült. Ez a téren is meglátszott: a 2006-os felújításig maga volt az unalom, pedig az egyik legszebb kisvárosi tér az országban.

A kis kitérő után kezdjük meg a tér bejárását az egykori városkapu felől:

A kép tele van érdekességgel: elsőként érdemes megnézni, hogy itt hogy mutatták be a romot, az egykori Szent Lőrinc templomot. A következő megfigyelnivaló a balra álló hatalmas épület: az egykori vármegyei takarékpénztárat Hild József tervezte 18600-ban. Az építész Esztergomban különösen aktív volt: a Bazilikán kívül négy nagy középületet tervezett itt. A harmadik érdekesség a 2007 nyarán még gyerek platánfák (Platanus X hybrida) nevelési módja: a koronára egy farácsozatot illesztettek, hogy az oldalirányba növekedjen. Hogy mik vannak... (elég különleges és szép látvány lesz húsz év múlva a lapos koronájú platánok sora). A főtérrel kapcsolatban minden résznél meg kell emlékezni a díszkivlilágításról: itt látható a szűk térszakasz adventkor.

Az egykori Szent Lőrinc templom nyomai a burkolatban. A templomnak több építési korszaka volt: először patkó alakú volt-ezt jelölték bazaltlapokkal, később kibővítették gótikus stílusban-ezt tömött mészkőlapokkal, és köztük kavicsmozaikkal jelezték. Semmi ráfalazás, semmi romkert, semmi smaragdtuja...

A bíróság épülete kivilágítva. Ezt nem is lehet a  fantáziátlan és energiapazarló budapesti kivilágításokhoz hasonlítani (persze van néhány kivétel: Grasham, Lánchíd palota). Maga az épület is érdekes: ha  a történelmi Magyarországot figyelmesen járjuk, feltűnhet, hogy egyes típusú épületek mennyire hasonlítanak egymásra: pl. a szegedi pályaudvar úgy néz ki, mint az aradi vagy a miskolci Tiszai. De így van ez a bíróságokkal is: Kecskemét, Kolozsvár, és Esztergom bíróságai között is felűnő a hasonlóság, legfeljebb méretük eltérő. A költégek minimalizálása miatt az egyes miniszériumoknak külön építészeik voltak, ők tervezték meg  az adott terület épületeit. Az igazságügyi tervező Wagner Gyula volt. Kép forrása

 Talán az Ister-kút az egytlen vitatható eleme a térnek (Párkányi Raab Péter, 2006). Az öt nőalakkal még semmi baj nem lenne, viszont a köztük elhelyezett dunai kagylók engem azokra a kagyló formájú csokikra emlékeztetnek... Egyébként Ister a Duna görög neve.

Az város egykori legendás griffes padjait újragyárották és a téren helyezték el. 

A griffes padok, a város számára kialakított típusú kandeláberek, és kettős fasor együttesen nagyon jól mutatnak.

Azok a bizonyos Árpád-fonatok. Az uralkodócsalád színei a város címerében és zászlajában is megjelennek. A fonatok pedig a királyok viseletét idézik. Anyaguk szürkegránit és gránitprofír. Érdemes megnézni a kiskockakő rakásmódját: van ahol csigavonalban tekeredik.

A fasor végén kitágul a tér (vagyis háromszög alakú, úgy mint a váci főtér). A  háromszög súlypontjához közel áll a Szentháromság-oszlop (XVIII. századi ismeretlen, Kiss György, 1900), mögötte pedig a városháza épülete látható. Az épület eredetileg Vak Bottyán kuruc generális földszintes kúriája volt, ezt építették át 1728-ban városházává. Egyike az ország kevés barokk városházáinak (Székesfehérváron, Kőszegen, Budán, Győrben van még meg az akkori épület). És itt még hiánytalanul megvannak azoka bizonyos lucok (Picea abies)

A tér délkeleti fala. A  Gróh-Szerencsés ház (Mayer Jakab?, 1768) és a posta.

A szobor két oldalán egy-egy megemelt gyepes  terület van, amit fehér-piros begóniák  (Begonia X tuberhybrida) szegélyeznek. A padozat anyaga mészkő.

Természetesen a szobrot is felújították, a domborműveket és egyes elemeket (a királyok jogarai, stb.) újraaranyozták.

Szent István szobra (ezt 1900-ban faragták) és a város zászlaja. Forrás

A lucok (a bal oldali mára már feladta), az vörös-"ezüst" növénykiültetés és burkolat (az Áprád-sávok a város jelképei) és az egyelőre még elég ramaty elhanyagolt városháza.

A posta előtti téren kis kiemelt hengereken álló motívumokat helyeztek el, (padok?) melyek a Várkápolna freskóin látható oroszlánokat ábrázolják (cikk a várról és a kápolnáról itt). Anyaguk vörös, fekete és fehér gránit.

Másik régmúltra utaló elem a földbe süllyesztett emlékkő. Egy régi (a városban vert) pénzérme alapján készült. Felirata négy szó, és két évszám, mégis sokatmondó (972 a város alapításának dátuma). És itt láthatók a "fonatok eredetijei".

A tér a városháza felől. Két oldalt egy-egy szökőkuat állítottak, aminek a szegélye viccesen van kialakítva (következő kép). A képen a burkolatváltás is látszik: gárnitporfírról bazalt nagykockakőre.

Íme a vicces szegély: a gránitporfír falon zuhan a víz a "mélybe"

A városháza épületén két érdekesség is van:

Az egyik egy 1838-as árvíztábla. A másik egy:

...kardot tartó kar. Erről szól a rejtvény: mit jelképez vajon:)? A választ el lehet küldeni kommentben. A jutalom még nem tudom mi lesz. Majd kitalálunk valamit (sör mondjuk).

 

Talán ezzel a poszttal sikerült szemléltetni, mitől lesz egy térfelújítás jobb, mint egy másik. Számoljuk össze a tér elemeit: Szentháromság szobor, Ister-kút (jelentős, kiemelkedő elemek), szökőkutak, oroszlánok, emlékkő, Szt. Lőriv templom jelölése (burkolat síkjában tartott, vagy nem feltűnő elemek). Jóval kevesebb, mint Vácott. Mégis, a tér az eltelt három évben a város fórumává vált: adventi vásár, koncertek, rendezvények, városi korzó (mondjuk ez nem látszik a képen, mert egy nyári hétköznapon készült munkaidőben. De legalább nem lóg bele senki a képbe:).                                             

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr321523685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nekem maximálisan elnyerte a tetszésemet, ízléses, egyedi, különleges és kellemes! Habár sokszor jártam Esztergomban, a teret még nem láttam, de ezek után pláne meg kell nézni!
A kardot tartó kar pedig Esztergom volt pallosjogát szimbolizálja/ta.
Szeretném jelezni, hogy már nincs kivilágítva se a tér, se semmi, ugyanis a gaz gazdasági válság lecsapott a városra.
@retekblog: igen, nyertél. Majd választhatsz egy jutalom-ajándékot:)
@Meggyes a hibás: az cudar. "Úgy ért minket, mint az influenza" B. G.
A "kis kiemelt hengereken" lévő oroszlános motívum a III. Béla korabeli kápolna freskójáról való. Ez a szakértők szerint egy bizánci szőnyegminta utánzata -- egy pettyes hasú, mára kipusztult Azovi-tenger környékén (Meotisz) élő oroszlánfajt ábrázol. Ha hihetünk a szakértőknek, a primitív Árpád-ház még az uralkodói jelvényeit is importált szőnyegekről koppintotta...
@Illyés Edit: köszönöm. Az oroszlán bizánci hatásra került be a magyar jelképek közé, de hogy egy konkrét importáru lett volna az ihletadó, a számos onnan származó királyné helyett, az szerintem nem valószínű. Úgy tudom, az Árpád-sávok is "importáltak": azok aragóniai eredetűek. És szintén királyné révén került hozzánk: I. Imre felsége, Aragóniai Konstancia révén. Csak az aragóniai sávok vörös-arany színűek: es.wikipedia.org/wiki/Archivo:Flag_of_Aragon.svg
@aesculus: Akkor már csak az a kérdés, hogy hogyan került Bizáncba a magyarok őshazájában őshonos pettyes hasú oroszlán, mint uralkodói jelvény. :) No mindegy, nem akarom szétoffolni a témát, vissza Esztergomhoz: eléggé kőtenger jellege van ennek a helynek, aránytalanul kevés a növényzet -- ez főleg akkor érzékelhető, ha nem süt a nap és nem kék az ég.
szép város Esztergom, de végül a restiben találtunk lelki támaszt :D
Egy érdekesség, tér "túl terhelésével" kapcsolatban, tanáruram jegyezte meg (Gerő András), hogy (nem emlékszem pontosan), hogy a Kossuth tér is vagy megtelt vagy már kezd megtelni, nem emlékszem pontosan melyik. De ezt tényleg érdekes téma, hogy a tér mikor telik meg, mikor "fullad" meg. Egyébként ilyen pozitív példák alapján a Palotát és környezetét is rendbe lehetne csapni. :)
Dózsafalva amúgy ismereteim szerint az 50-es évek elején merült fel egy ideimportált oroszlányi tulok agyában, akit aztán sürgősen eltakarítottak innen, amikor már kisgazdáktól a helyi kommunistákig mindenkinek elege lett belőle. Sztorinak jó, de a 80-as évekkel együtt emlegetve kicsit húzós.

Sokkal jobb lett volna, ha igaz amit leírsz és a kommunista 40 év nyomtalanul múlik el a városon, de hát sajnos a teljes Hévíz városrészt lerombolták (képek erről itt: kepeslap.esztergomkepek.hu/index.php?f=g&g=2 ), a helyébe pedig jött a Bástya áruház és környékének tömbje. Igaz lehetett volna rosszabb is, mert a Bazilika ellensúlyozására toronyházról szóltak a tervek, de ezt sikerült a város mérnökeinek együttes fellépésével megakadályozni.
Hát én akárhányszor jártam Esztergomban, a fő tér szinte mindig kihalt volt. Ellentétben Váccal ahol egy hétköznap kellős közepén is zsufolásig van a tér. Szal az utolsó sorokkal abszolút nem értek egyet (bár az esztergomi fő tér tényleg nagyon szép).
Hohhé, a fotóim :) A cikk tetszik! Nem semmi, hogy vágod kapásból a növények latin nevét.

Az oroszlános padok közé ment volna egy másik szobor Géza nagyfejedelemről, de arról nagy a csönd, pedig már régen kész kellett volna lennie. Én mondjuk az ister-kút mögötti kis jellegtelen házat elbontottam volna, mert ott amúgyis megszakad a zártsorú beépítés, és akkor a térről látható lett volna a volt Raiffeisen bank épületének a szebbik homlokzata, és amúgyis arra akarnak passzázst.

Ezen felül a keleti oldalon a beépítési magasságot össze kellett volna rendezni, ott is van egy földszintes jelentéktelen kaszinó, arról beszélek konkrétan.