Mikor Katona drámáját olvassuk, nem gondolunk bele (legalábbis én nem), hogyha van "Meráni Gertrúd", akkor Merannak is kell lennie. (Bdzsh közben lerombolta az összes illúziót: Meran Isztria és Dalmácia középkori neve. A városnak köze nincs Gertrúdhoz). A szép kisváros az "osztrákok Erdélyében", Dél-Tirolban (olaszul Alto Adige) fekszik. A botanikus kert pedig a város szélén a csodálatos nevű Trauttmannsdorf család egykori kastélyának parkjában.    

Kilátás az egyik sétányról. A háttérben a "viszonylag alacsony" és a mögöttük lévő "magas" hegyek a merani medencét délről határoló hegyvonulat részei. Ha jól emlékszem, ebben az irányban van az Ortler, ami 3905 méterével a Monarchia legmagasabb hegye volt 1918 előtt (nem a hegy ment szét, a birodalom omlott össze).

Most pedig következzen a szokásos terepbejárás!

A kastély a parkolóból. Itt jelenleg egy hihetetlenül jó interaktív idegenforgalmi múzeum (Touriseum) működik. A kastélyt a Trauttmansdorffoktól a Düstler család vásárolta meg, akik az olaszok elől elmenekültek. Ezután első világháborús veteránkórház lett, és 1977-ben lett a tartomány tulajdona. A botanikus kert is ezt követően költözzött ide, mai formáját 2003-ban kapta.

A kastély tetejéről ugyanazok a hegyek látszódnak, mint az első képen, csak innen még impozánsabbak.

A tetőteraszról az is látszik, hogy amfiteatrum-szerűen van kiképezve a kerület. A jobb oldali "szigeten" előadásokat is szoktak tartani.

Még mindig a tetőn: a Merant északról határoló hegyeknek köszönhető a mediterrán (jellegű) mikroklíma.

megkezdjük az ereszkedést:

Perzsa selyemakác (Albizia julibrissin). Aki ezt az egész nyáron virágzó fát élőban akarja látni, annak elég csak a Kertészeti Egyetem parkolójáig kell mennie. Ott a Budai-hegyek és a város miatt alakult ki olyan klíma, hogy ez (az egyébként nem mediterrán) fa is megél.

 levendulamező (Lavandula angustifolia)...

"ja, hogy itt nem cserépben élnek!" Igen, ezek leanderek (Nerium oleander). Bár a szubmediterrán éghajlat és a globális felmelegedés ellenére, azért biztos csinálnak velük valamit télen (pl. betakarják). Elég fura lenne, ha jönne egy erős téli fagy, és meghalna a fél kert...

A szerpentint az előbb már látott leanderek és Olajfák (Olea europea). Sokan mondják, hogy a kertjükben él olaja (pl. a mienkben is "van"). De az nem olajfa, hanem ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Külsőre eléggé hasonlítanak, de nem rokonok. (és az olajfa nálunk nem él meg.)

tobzódás... füge (Ficus carica). A füge Magyarországon is több helyen megél (ha valaki figyelmes, a hetes buszról is láthat fügét). Azonban a fügét csak "egyvalaki", a fügedarázs (Blastophaga psenes) porozza be, aki viszont nálunk nem él. Ezért nálunk csak meddő, mag nélküli gyümölcsoket hozó egyedek élnek (szerintem ezek is ilyenek). A darázs miatt a  füge az "antievolúcionisták" egyik kedvenc növénye...

Továbbhaladva érdemes megfigyelni a kertépítészeti kialakítást is: formatervezett lámpák, padok, és nemeskő bukolat.

A sétányt egy szakaszon rácsszerkezet kíséri, amire szőlőt (Vitis vinifera) futattak. 

Már közeledünk a tóhoz.

Az alsóbb szinte egy modern gránitlépcsőn lehet lejutni, amit acélvázas sodronykorlát szegélyez. Érdemes megnézni a fürtöket. Azt hiszem ez kecskecsöcsű szőlő:)

 már lent is vagyunk az alsó szinten. Igen, jól látszik: ezek citromfák (Citrus limon)!

A citrusféléknek úgynevezett narancstermése (Hesperidum) van. Ezek tulajdonképpen bogyók. A nedvet a termés válaszfalainak magot védő tömlőiből nyerjük (ez tényleg nem hangzik valami jól).

Ha már a cirusféléknél tartunk: narancsot (Citrus aurantium)-egyik kedvenc növényemet-  is láthatunk.

 "márványmenyasszony"

Ezt a "huncut kutat" alul kell megnyomni, hogy lehessen inni a...vizet.

Közben leértünk  a tópartra. Itt látszik, hogy ez egy teljesen mesterséges vízfelület: a völgy sokkal lejjebb van! A tó után sincs vége az útnak:

A kastély alatt igazi ciprusok (Cupressus sempervirens) nőnek.

A tópart mellett egy újabb sétány visz a kert másik részébe. A puszpáng (Buxus sempervirens) sövény mögött fűszernövények és babérfák (Laurus nobilis) sorakoznak.

Újabb attraktív kertrészhez értünk: a barokk kaszkádok (vízesések) újrafogalmazása.

 

A teraszra felsétálva megláthatjuk ezt az érdekes kutat. Innen folyik le a víz három szinten át...

...bele a tóba.

Jobbra látható a szabadtéri színpad, balra a fedett pihenőhely. "Minden high tech, minden dizájnos, minden passzol"-mondhatnánk.

Most jutottunk el az út feléig. Ezzel az első résznek vége, de hamarosan jön a folytatás-remélem már egy igazi téli napon!

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr201588518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez marhajól néz ki! Köszönjük! :) A Budavári Palota kertjében lehetne hasonlókkal operálni, ha egyszer felújítjuk majd.
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!
a túrizmus egyik kiváló, pihentető formája, ha kirándulásaink során (pl, aecelsus, vagy akár én) parkokat, dísz-, vagy botanikus kerteket keresünk fel.
egyébként az emberi alkotások közül szinte csak az épített környezet marad.

kert rulez.