A Wren-szárny a barokk kert felől.

 

Hampton Court London délnyugati részében található. A kastélyt VIII. Henrik kancellárja, Anglia bíroborsa Thomas Wolsey kezdte építeni. A "Boleyn-ügy" után a kastély a királyhoz került, így nem csoda, hogy meg lehet nézni azt a folyosót/szobát/udvart ahol Annát/Jane-t/Katherine-t elfogták (ami azért marketing szempontból sem utolsó). Mindenesetre Henrik kedvenc kastélyát csodálatosan kiépítette. A kastély következő nagy korszaka már a forradalom, illetve a restauráció után következett be: III. Vilmos és felesége, Mária nem kisebb építészre bízták a tervezést, mint Christopher Wrenre, a Szent Pál tervezőjére.

Amikor egy kép többet mond ezer szónál: jól látszik, melyik a reneszánsz és a barokk szárny, valamint a két kertstílus közötti különbség is megfigyelhető: balra a kis reneszánsz kert, a Temzééig lenyúló rész pedig a nemrég helyreállított barokk kert. A barokk kert jobbra folytatódik, jellegzetes elem a lúdlábsétány, vagyis az egy pontból kiinduló sétányrendszer. Ilyen van Schönbrunnban vagy Fertődön is. Kép forrása.

A Tudor-szárny (és a kastély) főbejárata. Most vagyunk a légifotó bel oldalán. A címert tartó állatok sokhelyütt felfedezhetők Londonban és Angliában (Kew Gardensben is ott voltak). "Ők" a király/nő bestiái: az angol oroszlán, a skót egyszarvú, a wales-i sárkány, és a hannoveri ló.

Részlet az reneszánsz kertből. A háttérben álló pavilon a Temze partján áll.

Amit látunk az nem egy városka, hanem egy épület. Mivel a kastély sértetlenül megmaradt, bejárható az egykori személyzeti részleg is. Ami szinte akkora, mint egy kisváros.

A reneszánsz szárny elé építették a narancsházat, az Orangerie-t, ami elé nyaranta katonás rendben kiteszik a "lakókat": a narancsfákat (Citrus aurantium), az agavékat (Agave americana).

A reneszánsz kert részlete. A virágos patert puszpángok (Buxus sempervirens) és hihetetlen mennyiségű begónia (Begonia X tuberhybrida) alkotja.

Ez a magas fal választja el a reneszánsz és a barokk kertet. Az épületen is látszik, hogy ott "illesztették hozzá" a Wren-épületrészt.

A Temzén élénk víziélet zajlik. A légifelvételen látszik, hogy a kert ideáig ér le, a lezárást díszes kerítés biztosítja.

A kert és a Wren-szárny a folyó felől. Ennek a résznek a helyreállítása csupán pár éve történt meg, a kastélyban gyorsított felvétel is látható a munkálatokról. Korábban elég rossz állapotban volt, tulajdonképpen csak a nyomai maradtak, kertrégészeket is segítségül kellett hívni.

A barokk kerteket-ahol erre lehetőség volt-úgy alakították ki, hogy a rálátás biztosítva legyen. Hiszen  a kiszerkesztett elemeket igazából csak így lehet megérteni, és élvezni.

Ezt a kertrészt gyepes parterek alkotják (a gyepből homokkal, kövekkel beszórt mintázatot "vágnak ki"), a szegélybe pedig különféle növényeket ültetnek: pl. az elég keményen megnyírt magyalfát (Ilex aquifolium ssp.), kúpvirágot (Rudbeckia hirta), vagy dízzsályát (Salvia sp.).

A homlokzat középrésze (rizalitja) az építtetők nevével és címerével.

Ezután következik a másik homlokzat előtti kertrész (ez látszik a légifelvétel jobb oldalán):

A díszteremből, mint középpontból indul a már említett lúdlábsétány. Érdemes végigmenni rajta, vissza-visszanézve az épületre:

A sétány felezőpontján egy nagyméretű szökőkút helyezkedik el.

A sétányok mellett gomba alakúra nyírt tiszafák (Taxus baccata) állnak. Ennek az alaknak a kialakítása elég radikális beavatkozást igyényel: gyakorlatilag kiszedik a lomb alsó részét, a többit meg formára vágják.

Amint a légifotó jobb szélén is látszik a fősétány egy csatornánál ér véget. A partjára sajnos nem lehet bemenni, hacsak az ember nem Charles, Herry vagy William herceg vadásztársa:) De azért akad még látnivaló  a "plebs" számára is nyilvános részeken:

A melléksétányokat ilyen kapuk zárják le. Jól látszik, hogy elég sokáig folytatódik a kapu mögött...

gombafák...

...és a lúdlábsétány egyik nagy előnye: a különböző nézőpontokból látható épület.

A barokk kertek elképzelhetetlenek szobordíszek nélkül.

Az épületegyüttes egyik legszebb része: a Wren-szárnyak egyik udvara.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr161628792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csodaszép ez a kert is!!!
köszi a posztot!:)
csak ismételni tudom önmagamat. milyen harmadrangú gyermekotthon lehetett volna az épületből és a kertben nőhetne a solanum tuberosum vagy a zea mais!

óriási kegy a sorstól, akiket megkímélt a vörös kutyáktól.

a 400 éves kúpalakú tiszafáktól lehidaltam anno. és az a szép zöld gyep ...
ma estére víg mulatságot, jövő évre sok sikert!
@budapestjovoje.freeblog.hu: persze, hogy van. Ilyen feltárások nélkül nem is lehetne helyreállítani egy történeti kertet. A felújítás előtt itt egy "susnyás" volt. Ahhoz, hogy az eredetihez hasonló állapotot vissza tudják állítani, mind a kerti elemeket, mind az egykori növényeket fel kellett mérni.