A turner-tölgy a Budai Arborétumban egy havas délelőttön.

 

 Már a latin névből is látszik, hogy a turner-tölgy nem egy egyszerű eset. És a címlapkép csak megerősíti ezt az érzésünket: örökzöld tölgy!? A latin név X-e már elárulja, hogy ez egy fajhibrid, konkrétan a magyaltölgy (Quercus ilex) és a kocsányos tölgy (Quercus robur) hibridje. Előbbitől örökzöld (igazából télizöld, mert nagy hidegben a levelek lehullanak) tulajdonságát, utóbbitól levél és termésformáját örökölte. Mint mindennek, ennek is ára volt: a turnertölgy szinte soha nem hoz csíraképes magot, ezért kocsányos tölgy alanyra kell oltani, így szaporítható. Talán ezért is található viszonylag kevés az országban: a Kertészetin kívül Sopronban, és a Szarvasi Arborétumban (ami szintén a Kertészetihez tartozik), valamint egy-két közparkban. 

 A turner tölgy télen...

 ...és nyáron. Forrás

Ilyen "nevezetes" növényeknél illik megemlékezni a névadóról: Turner (akinek keresztnevét sehol nem említik) faiskola tulajdonos volt a XVIII. században. 1783-ban itt "gyártották" a hibridet, aminek egy példányát 1798-ban Kew Gardensben is elültették. A növény botanikai leírója Carl Ludwig Willenow (WILLD) volt, tehát a névadó is ő volt. A kettős név után álló fajtanév ('Pseudoturtneri') jelzi, hogy az itt látható példány a hibridnek egy variánsa.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr31710357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eddig max. a vöröstölgyről hallottam (láttam) mint extráról. ezt miből keresztezték? csak úgy passzióból? van még ilyesmi más is?
@vero: érdekes, de a vöröstölgy (Quercus rubra) nem mesterséges, hanem külön faj. Új-Angliában erdőket is alkot. Egyébként csak ősszel lesz a lombja élénkvörös, onnan a neve.
Sok növényt valóban passzióból "készítenek", de itt szerintem az örökzöld állapot volt a cél. A magyaltölgy örökzöld, de mediterrán, vagy óceáni területeken él, míg a kocsányos tölgy, kibírja a telet, viszont lombhullató. A keresztezéskor megmaradt mindkét jó tulajdonság.
Ha jól tudom, a rózsákat is így nemesítették, még a régi perzsák: a vadabb, de fagyállóra ráoltották a szebb, de kényesebb indiai rózsákat.
@aesculus: igen, vöröstölgyben (amerikai tölgy, ahogy mondják még) képben vagyok. felén van egy ártéri erdőben telepítve, majd egyszer kitermelik.
csak az ember hajlamos azt hinni, hogy tölgyből képben van, aztán ... és a paratölgyet még nem is említettük.
gondolom ázsiában is van néhány alfaj.
meg a fekete dió! az is lehetne egyszer a hónap fája!