Toronyházak, magasvasút, üzletemberek-a környék jelentősen átalakult.

Docklands... szinte fogalommá vált ez a szó: hajógyárak, raktárak, Dickens-i hangulat. A várostól keletre fekvő területeket a XIX. század elején kezdték beépíteni, amikor az addig is prosperáló kereskedelem még nagyobb lendületet vett. Az első "fecske" a West India, vagyis a Nyugat-Indiai társaság dokkja volt, ezt kilenc követte egészen 1921-ig. Kétféle dokk van: az egyik a vizes, a másik a száraz. Egy "dokk" természetesen egy egész rendszert jelentett, ahol mindkét féle megtalálható volt, és az adott társaság hajóit javították, esetleg építették. A dokkokhoz hatalmas raktárak épültek, a megmaradtakban állítólag most is érezni lehet a fűszerek illatát.  Az angol nyelv kikötői szókincse elég gazdag, tehát itt wharf-okkal (Canary Wharf), pier-ekkel, és Water-ekkel (Canada Water) is lehet találkozni, ezek különböző fogalmak, amik kismértékben térnek el a dokkoktól.      A második világháború idején a városnyi méretű negyedet szinte teljesen megsemmisítette a Luftwaffe: egyrészt ez volt az egyik fő célpont az országban, másrészt ez fekszik legközelebb a tengerhez, ami légvédelmi szempontból volt rendkívül előnytelen.               A háború után már sosem nyerte vissza egykori jelentőségét a "dokkföld": Nagy-Britannia elveszítette gyarmatait, a hajózás fénykora leáldozott, mind nagyobb teret nyert a légi és a közúti szállítás. A hatvanas években történt a "kegyelemdöfés": a hajógyárakat az essexi Tilubrybe, míg a teherkikötőt suffolki Felixstowe-ba költöztették,mert kedvezőbbek voltak a körülmények. A nyolcvanas évek elejére létrejött egy 21 km2-nyi "szellemváros" (a XII. kerület 26 km2 területű). A Docklandhez kapcsolodó East-és Westhamben, ahol a hajógyári munkások laktak, a nyolcvanas években súlyos etnikai villongásokra is sor került (2005-ben a negyedmilliós kerület 32%-a volt angol, de még így is ez a legnagyobb etnikai csoport). A rendezési tervet már 1971-ben elfogadták, de nagyon sokáig nem történt előrelépés. 1982 és 1998 között indult el az érdemi munka: lebontották a legtöbb épületet, rendezték a területet és felépültek az első iroda és lakóházak. 1987-ben megnyitották a Dockland Light Railway-t (DLR), majd 1999-ben meghosszabbították a Jubilee Line-t. A 2012 olimpiát is a terület szomszédságában tervezik megrendezni. Mára (harmincéves "vajúdás" után) a Dockland sikertörténetnek tekinthető.

Sajnos a területnek csak egy kisebb részét sikerült bejárnunk (csak egy hetet voltam Londonban), de az is rendkívül érdekes:

Kilátás a Monumentből. A háttérben látszik a Docklands (a kép közepén lévő gótikus torony már szerepelt egy posztban).

...közelítünk. A Canary Wharf felhőkarcolói a hajóablakból egy szép angol délelőttön.

...mindjárt kitötünk. A negyed egyes házait úgy formázták, hogy emlékeztessenek a darukra. Valószínüleg a darukezelő fülkék helyén ma loftlakások vannak.

Másik napon, Greenwich felöl közelítve. A South dock helyén kisméretű lakóházakat építettek, jól látszik rajtuk a nyolcvanas-kilencvenes évek posztmodern stílusa. A háttérben a Canary Wharf toronyházai.

A kis-szinte családi-házak után következnek a nagyobb társasházak. Érdemes megfigyelni, mekkora volt egy ilyen dokk; egy nagyobb tó!

A Canary Wharf felé az épületek egyre magasabbak és egyre falanszterszerűbbek. Nem nagyon pazaroltak a zölddel, igaz a víz kicsit kárpótolja ezt. Annak ellenére, hogy fantasztikus hely, és a DLR-nek (no meg az ajándék bérletnek) köszönhetően szinte minden nap itt mentem be a belvárosba, lakni nem szívesen laknék itt.

A futurisztikus hangulatot fokozzák az elhaladó, vezető nélküli DLR-szerelvények. Nagyon jó móka a vezetőfülke helyén ülni; igaz, egy hét alatt készer romlottak el a kocsik...

Az előző kép erről a hídról készült. Vagyis ezt a képet a DLR kocsijából készítettem. A hídon üzletemberek sietnek munkahelyükre a reggeli csúcsforgalomban.

Sajnos ezen a képen tükröződnek az ülések, de látszik a munkába siető embertömeg, valamint jobb szélen a Jubilee line Canary Wharf megállójának csarnoka.

docklandi részletek... a gyalogoshíd pilonja, és a mögötte lévő irodaház

Minden és mindenki hűvös, elegáns és visszafogott. Életkép a North Colonnade úton.

 

 A terület központja a Canada Square, ahol szép vadgyeszenye fasort (Aesculus hippocastanum) ültettek...

...ami eltörpül a HSBC-székház mellett.

Az egykori dokkok csatornái és a szintváltások teszik igazán érdekessé a negyedet.

Egy-két "ittfelejtett" raktár, daru sejteti csupán, milyen volt a régi városi-ipari tájkép.

A metróállomás előtti térre kínai mamutfenyőket (Metasequoia glyptostroboides) ültettek. Kíváncsi lennék,  száz év múlva vajon a fák, vagy a felhőkarcolók fognak-e állni.

A metróállomás bejárata. Igyekeztem olyan képet csinálni, ahol viszonylag kevés ember van. Pár perc múlva feladtam...

Az állomás felső csarnoka. A legtöbb londoni metróvonal megdöbbentően mélyen van, és nyomasztóan szűk (a beceneve, a Tube csövet jelent). Mivel ez egy új állomás itt tágas csarnokot tudtak kialakítani, de maguk a metrószerelvények itt is szűkek, mivel ez egy régi vonal meghosszabbítása.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr251732230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Most voltam ott par napja, egyik ismerosom ott dolgozik. Kellemesnek tuno hely, bar este 8-9 elott nem jellemzoen van vege arrafele a munkanak. De attol meg jol nez ki, tenyleg szepen felujitottak.
Kulonben a kornyezo teruletek nem tul jok, Fel vannak ujitva, de Tower Hamlets elegge kellemetlen kornyek tud lenni, leginkabb ejjel. Van tobb ismerosom aki arrafele lakik, mind ezt mondja.
Grennwich -> Greenwich
Canay Wharf -> Canary Wharf
falanszerszerűbbek -> falanszszerszerűbbek
Jó volt olvasni :)
@kutyavonat: @gloire: igen, ezek a gépelési hibák...köszi, javítom (valóban falanszter:)
érdekes helyekre viszel minket! :)
ugye ennek a résznek a szabadtereit tervezte Olin irodája??? mintha az utolsó előtti képen szereplő metrómegállót láttam volna egy előadás anyagában - állítólag nem szeretik túlzottan az angolok a itteni parkokat...
Nekem Camden volt a kedvenc városrészem, de annyira felcsigáztad ezzel a kitünő beszámolóval a kiváncsiságomat, hogy legközelebb kőrbe nézek errefelé is ! :)
hú, ez szerintem London egyik legizgalmasabb, és legklasszabb része, nekem legalábbis nagyon tetszett az üveg-acél, a víz, és a zöld keveréke.

Ha pl. összehasonlítjuk a párizsi défense negyeddel, ég és föld a különbség.
@*Anna: hű, A szakirány:) Nekünk ilyen előadásunk nem volt.
@manzárd café: @mestska: köszönöm, valóban érdemes ide elmenni. Akár többször is az út során:)