Jékely Zoltán regényeinek színhelye:a felszegi Magyarvalkó péntek délután, háttérben a Vlegyásza csúcsai.

Már tavaly született egy bejegyzés Kalotaszegről, az akkor tervezett poszt-sorozat viszont nem jött létre, aminek az volt az egyik fő oka, hogy "csak" abban a faluban voltunk. Viszont most-ha nem is Tolnát és Baranyát-de a Nádas-mentét, Felszeget, és részben Alszeget jobban megismertük.

Kalotaszeg a Királyhágó és Kolozsvár között elterülő, nagyrészt református magyarok lakta tájegység gyűjtőneve, ami négy kisebb részből: a tradicionális Felszegből, az Almás-patak menti Alszegből és a Szamosba folyó Nádas-mentéből (ezek "cifrábbak"), valamint egy attól fekvő, Kolozsvár melletti területből áll.

 

A Jegenye falu mögötti völgy. Az itteni táj egészen különleges, talán az angol és skót vidékekhez hasonlítható. A lejtésviszonyok miatt a háttérben is látható teraszos, barázdás művelés terjedt el, a többi helyen legeltetnek. Erdőket már az első hivatalos térképeken, a XVIII. században is alig találni. A legelőkön viszont értékes gyeptársulások alakultak ki.

A sztánai alagút az 1870-ben átadott Nagyvárad-Kolozsvár szakaszon. A szakasz elég nehéz terepen halad, a Királyhágónál a Kőrös szűk völgyén osztozik az országúttal. Felszegre kiérve egy könnyű szakaszt tesz meg, azonban Kőrösfőnél a Riszeg-hegy környéke nagyon drágán leküzdhető akadályt jelentett, ezért úgy döntöttek, hogy a Nádas-patak völgyében vezetik le Kolozsvárig, bár ott is alagutat kellett építeni. A vonal építése legendásan botrányos volt, egymást érték a telekpanamák, és a korrupciós esetek. Az átadás után a környék élete gyökeresen megváltozott: a legszegényebbek az Alföldre jártak dolgozni, a gazdagabbaknak elérhették Kolozsvárt, de Budapestet és Bécset is.  A népviseletbe pedig bekerültek a Csehországban vásárolt (!) gyöngyök, pántlikák. A vasútvonaltól távolabb eső települések-elsősorban a Felszegen-viszont tradicionálisabbak  (és szegényebbek) maradtak.

A kalotaszegi lakóházaknak két fő típusa van: a századforduló előtt kotyolt tetős, egyszerűbb épületekben éltek, azonban akkor bejött a "városi divat": Kolozsváron, Budapesten és a fürdőhelyeken számos úgynevezett svájci villa, nyaraló található. Ezek mintájára terjedtek el a fűrészelt díszek, oromzatok. Az épületek- a palócokéhoz hasonlóan- lejtős területen állnak, így a pince szinte földszintként szolgál. A képen a legszebbnek mondott oromzatos ház látható Nádasdarócon.

A "Kalotaszeg" szóról a legtöbb embernek szinte azonnal a "református templom", "kazettás mennyezet" kifejezések jutnak eszébe. A legszebb erdélyi mennyezeteket egy szász mester, Umling Lőrinc és fiai készítették. Bibliai, mitológiai (!) és növényi némájúak, barokk stílusúak. A képen látható valkai 1778-ban készült, a középső tábla felirata szerint. Hasonló kazetták találhatók szinte minden református vidéken, Nyírségtől a Dráva-mentéig, de a szász mester alkotásai a legszínvonalasabbak.

Az egyik legérdekesebb, legrejtélyesebb kalotaszegi emlék a "Madárlány" a gyerőmonostori templom falában. Az állítólag honfoglalás kori alkotás egy kígyókat szoptató lányt ábrázol. 

Kősöfő temploma. Ezek a fatornyok ihlettek meg egy fiatal építészt, aki kalotaszegi élményei hatására is alakította ki egyéni, hagyományokra támaszkodó és mégis korszerű stílusát a századfordulón.

Az építész-akit Kós Károlynak hívtak-1910-ben építette fel nyaralóját a sztánai állomás mellett, amit Varjúvárnak nevezett el. Kalotaszeg nagy hatással volt építészetére: az egyik (hogy melyik, legyen egyelőre titok) templomtorony feltűnően hasonlít a pesti állatkert Madárházára...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr52022862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@Lesley: lesz:) Kb. minden kép egy majdani posztot jelöl (Kós, templomok, népi építészet, TÁJ).
annyit hozzátennék a témához, hogy habár Kós eredetileg tényleg hétvégi háznak szánta az épületet, később itt élte le életét.