A kastély főhomlokzata.

Székesfehérvártól nem messze, a Sárvíz partján, a Bakony lábainál fekszik Nádasdladány. A kis, alig kétezres faluban egy igazi "magyar csoda" található: a falunak nevet adó Nádasdy-család angol stílusú, hatalmas kastélya, és a hozzá tartozó, szintén tekintélyes méretű és növényállományú park.

Nádasdladány műholdképe. Jól látszik, hogy a kastélypark-aminek egy részét fel is parcellázták-uralja a tájat.

A Nádasdyak 1851-ben vették meg a sárladányi birtokot. Nádasdy Lipót beadványára a falu nevét a belügyminiszter a családról Nádasdladányra változtatta. Lipót fia, Ferenc gróf 1871-ben kezdte el építtetni a mai kastélyt egy barokk épület átalakításával. Egy igazi családi birtokközpontot akart kialakítani az ország közepén (a régi birtokok Nyugat-Magyarországon fekszenek). A családi hagyomány szerint a Nádasdyak Vasbordájú Edmund angol király leszármazottai. Így a gróf Linzbauer István építészt egy angol gótikus kastély tervezésével bízta meg.

 A kastély 1876-ban készült el. Ekkor azonban Ferenc felesége, Zichy Ilona, alig 24 évesen meghalt a bécsi kolerajárványban. A gróf sosem nősült újra, egyedül nevelte három gyerekét a hatalmas birtokon.

A kétszintes, üvegtetővel fedett előcsarnok. A kastély-historizáló külseje ellenére-rendkívül modern volt: légfűtés, gáz, majd idővel villanyvilágítás és telefon. Külön épületben helyezték el a konyhát és a mosodát, amit föld alatti folyosón kötöttek össze a kastéllyal. Ma is láthatók a lent vezetett sínek, ahol a szállítás történt (!).

A kastély földszinti termeit is nagy gonddal rendezték be. Külön biliárdszobát is kialakítottak, ahol az asztalt át is lehetett alakítani-adott esetben ping-pongasztallá. (A kép a KÖH Fotótár felvételének a kastélyban kiállított másolatáról készült).

A kastély "csúcsa": az Ősök galériája. A terem valóban olyan, mintha egy angol udvarházból hozták volna. A különbség (az építés korán kívül) a falakat borító nádas-kacsás tapéta (a család címeréről vett minta), valamint az ősök képei: olyan híres (és hírhedt) Nádasdyakat és Nádasdynéket lehet itt látni, mint a fekete bég, Kanizsai Orsolya, vagy éppen Báthori Erzsébet.

Hasonlóan jó hely a könyvtár:a vörösfenyő polcokon őrzött gyűjtemény annak idején bárki számára nyitva állt helyben olvasásra.

Az L alakú kastély "talpának" végén található a kápolna. A szocializmusban igazán méltó funkciót kapott: itt működött a falu vegyesboltja (a kastélyt szinte falusi plázává alakították: posta, moziterem, óvoda, tsz-iroda működött itt-egyszerre!).

   Az épület mellett álló hatalmas hársfa (Tilia cordata). Jobb szélen a kétszintes ősgaléria ablaka. A kert kialakítója Kálmán János családi főkertész volt.

A teraszról nyíló látvány. A zöldellő folt volt valamikor a tó, aminek hült, vagyis száradt helye van csak meg. Eredetileg a közeli Sárvízből táplálták. Természetesen így a mikroklíma is megváltozott, egykor jól eléltek itt a nedvességigényes növények.

A vízmű "természetesen" tönkrement, és a Sárvíznél magasabban fekvő tó kiszáradt. Így csak elképzelni lehet, hogy a kastély tükröződik a tóban.

   A bástyára emlékeztető víztorony is feleslegessé vált...

A híd is csupán a csalános felett ível át.

Remélhetőleg itt előbb-utóbb újra lesz víz.

A kastélypark növényállománya igazán értékes: a tó mögötti sétányon három platán (Platanus X hybrida) is található (sajnos platánokat rendkívül rosszul lehet fényképezni). A platán vízigényes növény, nem véletlenül telepítették a csatorna mellé. A csatorna kiszáradt, a fák viszont itt maradtak...

A "jó angolkerti hagyományokhoz" híven a kastélyépület elő-előbukkan a fák mögül.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr993180236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A park elég szomorú látványt nyújt, de a kastélyt gyönyörűen felújították.
A szomszédos Jenőben lakván - valamikor egyben volt a két összeérő település - gyakran járok el a kastély mellett, láttam lepusztult állapotában, amikor még éppen csak elkezdték a kastély felújítádát.
Amikor először jártam ott, kb 15 éve, elég szörnyű állapotban láttam.
A főbejárat kisterme sötétbordóra volt feste, a helyi portás' szerint egy pornófilm forgatásához volt bemázolva.
Körbevezetett a jóember a poros, törmelékes, egyébként teljesen kifosztott állapotú termeken, és mesélt.
Ekkor tudtam meg, hogy a jenői külterületek a gróf gyermekeinek nevét viselik.
Mariskapuszta, Sándorpuszta stb.
Gobelintervezőként Pestről kerültem a faluba, vettem egy kis házat, ma is ott dolgozom.
Egy nap a szomszédasszonyom áthívott, hogy egy bútordarabot mutasson, mondanám e mit érhet.
ANagyanyja szakácsnőként dolgozott a kastélyban onnan kapta a háború után.
Nem illett a sátortetős házba, el akarta adni.
Később már egy másik új épületbe hívtak be hasonló céllal, ahol tudták már, hogy bútorok tervezésével is foglalkozom.
A háziasszony egy teremszerű helyiségbe vezetett, melyet úgy építettek, hogy a kastélyból származó hatalmas építmény elférjen benne.
Nagyon sajnálkozott, hogy a méretei miatt a helyiség szinte kifűthetetlen.
Az ő nagyanyja is szakácsnő volt a kastélyban.
Azt hiszem még jó néhány helyen lehet itt "szakácsnék" útján beszerzett örökség.
Már értettem miért láttam oly lepusztultnak és üresnek a kastélyt, de ez valószínüleg máshol is így lehetett.
Azóta sokat jártam mindenféle előadásokon, hangversenyeken az újjáépült nevezetességben, örülök ha látom miként szépül az alapítvány segítségével.
A főutat is átkeresztelték egy ideje, a mellette lévő parkrészben tavasszal egy idős asszonyt láttam medvehagymát gyüjtögetni, azt hiszem tavasszal én is megteszem.
Tele van vele a park azon része.
Szépek a képek.
Insz...
"Jól látszik, hogy a kastélypark-aminek egy részét fel is parcellázták-uralja a tájat."

A gondolatjel nem kötőjel. Mondjuk - valahogy - így kéne használni. A többi helyen is. Amúgy fura egy ilyen kastély Magyarországon. Kedvem volna szétnézni benne.
"A kastélypark növényállománya igazán értékes: a tó mögötti sétányon három platán (Platanus X hybrida) is található"
Ez a mondat számomra nehezen értelmezhető. Mi olyan értékes a platánokban? Tele van velük az ország összes parkja.
A kastély egyébként nagyon szép; és hogy rendbe hozták ahelyett, hogy hagyták volna összeomlani, az egész egyszerűen hihetetlen.
Kinek a tulajdonában van?
kész csoda, hogy megmenthető volt és a honi kozákok nem aprították fel teljesen kisbaltával és samukalapáccsal...
A szomszédban - Sárszentmihályon - amúgy van egy hasonló stílusú, parkú és sorsú kastély, a Zichyeké: www.zichykastely.hu/
@krj: ami államilag hasznosítható volt, az többnyire - ilyen-olyan állapotban, de - megmaradt a rendszerváltásig. utána omlottak aztán össze végleg, az elmúlt húsz évben.
@Cpt. Flint: a hasznosításnak többféle módja képzelhető el, de az semmiféleképpen, hogy átadva a tsz-nek gyapjút, takarmányt vagy egyszerűen csak tüzifát vagy szenet tárolnak a szalonokban, társalgókban. nagyon sok épülettel történt ez, többek között a dédszüleim vidéki udvarházával gyönk mellett. természetesen minden lerobbanva, kifosztva, szétfeszegetve. ilyen téren a csehek és szlovákok több kultúrát mutattak.
hát tessék elmenni Martonvásárra. Budapesttől csak 30 km (légkondis vonat, busz jár), ugyanilyen normann gót stílusú, csak kívülről kicsit impozánsabbb, előtte ki szökőkúttal, mellette csatolt templommal. belülről sajnos nem annyira (bár a múzeumi rész OK). tó van, csodálatos, szigettel fahíddal és a hársfán kívül több botanikai érdekesség is van a szépen gondozott angolparkban (pl. mocsári ciprus a szigeten)
ez is nagyon szép, de kicsit messze van csak úgy odaugrani.:)
Ez nagyon tetszik;ide elmegyek.Látogatható a kastély egyáltalán?
@krj: "a hasznosításnak többféle módja képzelhető el, de az semmiféleképpen"
már hogyne lenne elképzelhető, hiszen megtörtént! :o)
és amit meg még így sem hasznosítottak, az már 60 éve végleg eltűnt.
lehet háborogni és/vagy siránkozni ezen, de változtatni már nem. megértem ugyan a személyes elkeseredettségedet, de szerintem hiába nézel visszafelé.
amúgy az elhagyott várakat/kastélyokat már a középkorban vagy az újkorban is egyszerűen széthordták a helyiek. és nem csak Kelet-Közép Európában.
hogy a cseh/szlovák régi/történelmi épületek (jobb) megmaradásának mi az oka, nem tudom. lehet, hogy az általad sugalmazott nemzeti karakterisztika, de lehet az is, hogy eleve kisebb károkat szenvedtek a II. vháború és a felszabadítás során.
Elég ügyefogyott vagyok, de összekaptam magamat.Persze, hogy látogatható(szept. 30.-ig, úgy, hogy jó lesz igyekezni)
84 km-re van Budapesttől.Olvastam egy összeállítást:Kb. 300 km-es utazással egy napon 6 kastélyt látogattak meg.Kicsit feszített a tempó,de nem hiszem, hogy halálos kimerültséghez vezet.
Íme a program:Martonvásár, Velence.Seregélyes,Nádasdladány.Iszkaszentgyörgy,Fehérvárcsurgó.A Ctp. Flint által javasolt Sárszentmihály is belefér, szerintem.
@Cpt. Flint: nem vitatom, hogy így volt, csak azt nem fogadom el, hogy ez "hasznosításként" elfogadható. inkább tönkretétel!

hasonlóan, a sok évszázaddal vagy néhány évtizeddel ezelőtti hozzáállás helyességét önmagában az nem igazolja, hogy megtörtént!
@krj: a hozzáállás helyességét talán nem igazolja, de magát a mindenkori és általános hozzáállást remekül illusztrálja. rávilágít az emberi természet alapvető változatlanságára. "Vae victis", "Szükség törvényt bont", "A cél szentesíti az eszközt" és hasonlók.
a TSZ-nek tárolóhelyre volt szüksége és nem kúriára.
@egy maréknyi dollár: hát, úgy simán meg lehet nézni egy nap alatt ennyi kastélyt, hogy az ember ki sem száll a járműből, az biztos. kérdés, hogy van-e értelme. szerintem a kastélylátogatás célja nem egy pipa lenen a "Megnézendő dolgok" listán. kastélylátogatásnál érezni kell, hogy megcsapja az embert a múlt lehelete. hogy szellemszerűen feltűnnek a szobákban a valaha ott élt emberek. kastélylátogatásnál nyugi van és elmélyülés és egy kis filozofálgatás. beleképzeli magát az ember abba a helyzetbe, hogy mi lenne, ha ő élne ott. stb. (ezért nem is szeretem az idegenvezetést pl.)
@Cpt. Flint: az alaptermészet ezen a téren megnyilvánuló változatlanságát hiába hangoztatod, az ugyanis ellentmond a civilizációnak és a kultúrfejlődésnek. tönkretenni mások tulajdonát és igénytelenséget létrehozni magunk körül: ez primitív suttyó hozzáállás, és nem "alaptermészet". persze az ember kizökkenthető az addig elért kulturális színvonaláról, de ez az értelmetlen pusztítást és a nemtörődömséget nem szentesíti. cél ugyanis nem volt.
Kedves Aesculus!

Most is kiváló a post és a képek is szépek. Ám ezúttal figyelmedbe ajánlanék egy mind méretében mind kvalitásában "még nagyobb magyar csodát", a méltatlanul elhanyagolt oroszvári Zichy-Ferraris- kastélyt.
A vélhetően általad is ismert, ma Pozsony részét képező épület (jelenlegi neve Rusovce) nem pusztán számottevően monumentálisabb (háromszintes, u alakú) alkotás, de korai építési dátuma miatt a hazai historizmus egyik első példája is egyben. Sisa József, a korszak talán legjelesebb ma élő kutatója, aki mindkét kastéllyal sokat foglalkozott, véleményem szerint Nádasdladányt aránytalanul túlbecsüli, Oroszvárt pedig túlságosan leértékeli. Elég annyit említeni, hogy az utóbbi tervezője azonos a manapság turisták millióit vonzó csehországi Hlubokáéval.
Ami a kertet illeti, ott is hasonló elhanyagoltsággal találkozol, de még így is megér egy látogatást, hiszen a park a Dunával közvetlen összeköttetésben létesült anno. Remélem, olvashatunk róla a blogodon.

A művtört.
@Cpt. Flint: Ajjaj, ezt jól megkaptam.
Mint említettem, nem az én ötletem volt ez a kissé vágta jellegű kastélytúra.
Attól is függ a dolog, hogy kire milyen hatással van egy-egy kastély, vár hangulata.
Erdélyben pl. a Vlad Tepes várkastélyban egész nap elbócorogtam volna, annyira tetszett.
@krj: nagyon idealista vagy. bizonyos esetekbe én is, de ebben most nem tudok egyetérteni. az emberek zöme bizony "primitív suttyó"; azaz ez az emberi alaptermészet. a többi csak kivétel.
az emberek zöme bizony (különösen, ha jobbágyi sorban él és nyomorog) nem gondolkozik azon, hogy kiét veszi el, teszi tönkre, ha erre szüksége van és várhatóan (rövid távú, rá vonatkozó) következmények nélkül megúszhatja.
ilyen mennyiségű embert egyébként nem is lehet már kulturálisan olyan szintre emelni, ill. ott tartani (a jelenlegi eszközökkel, ill. társadalmi rendszerekben), hogy a zöm ne ilyen suttyó legyen.
én nem vagyok optimista; azt mondom, még Európában is, ha megint a mindennapi betevő falat földből kikaparása lenne a népesség 99 %-ának elsődleges problémája, akkor itt se ügyelne rá senki, hogy mit bont el a földbe vájt lyuka befedéséhez...
"cél ugyanis nem volt"
dehogynem volt. az előző uralkodó osztály (és életmódjának, tárgyi emlékeinek) megsemmisítése, megszégyenítése, nevetségessé tétele, megalázása.
ez nyilván erkölcsileg, történelmileg, művészettörténetileg stb. csúnya dolog, de reálpolitikailag teljesen a helyén van (az aktuális uralkodó osztály szemszögéből nézve).
@egy maréknyi dollár: Feszített, de belefér. Főleg, h a legtöbb kastély belülről nem látogatható.
Martonvásár részlegesen (a parkja nagy és szép), Seregélyes jelenleg szálloda (itt volt éjjeliőr nagyapám, amikor a felújítása zajlott :) ), Velencén több is van (egyik könyvtár, másik romos, harmadik magántulajdon), Iszaksztgyörgy és Fehérvárcsurgó még nem volt meg nekem.
Fejér megye egyébként kstélyparadicsom: Nagyláng, Dég, Mór, Vajta,Lovasberény, Bicske, h csak a nagyobbakat említsem...

kastely.ementor.hu/magyarorszag/fejer/fejer.htm
@egy maréknyi dollár: tessék, még egy megnézhető a környékbeli kastélyok közül: www.czirakykastely.eoldal.hu/
Ez mondjuk nem gótikus, hanem klasszicista. De szintén angolparkos (volt). És ez sajnos jelenleg is elég rossz állapotban van.
Számomra egyébként meglepő, hogy az országnak ezen a részén egymáshoz nagyon közel mennyi "nagy" nemesi családnak volt birtoka, kastélya. Ez azt jelenti, hogy a hozzájuk tartozó birtokok csak pár falvasak lehettek. Valahogy nem így képzeltem korábban.
@egy maréknyi dollár:
Amennyiben Törcsvárra célzol (németül Törzburg, románul Bran), egy egész napi "bócorgás" esetén több közöd lenne hozzá, mint Vlad Ţepeş-nek (bármit is jelensen az a bócorog :).
Elnézést, "jelentsen".
@Cpt. Flint: a párttitkár azért szívesen beleült a sváb-hegyi villába, ahonnan előtte kitelepítették a "burzsujokat", és ki tudta válogatni magának az antik bútort, a festményeket és a bécsi porcelán étkészletet...

félre ne értsd, nem nosztalgiázom könnyes szemmel a múltba révedve, a családom már két generációval (pedig ők maguk voltak az érintettek) leszámolt ezzel az egésszel, csak azt nem fogadom el, hogy a vérzivataros XX. században ennek mindenképpen így kellett történnie (nem az államosításnak, hanem az állagromlásnak).
@Cpt. Flint: fejér megye nem kicsi... óriási, több ezer holdas uradalmak voltak, hozzá jó minőségű termőtalaj.
@krj: "és ki tudta válogatni magának az antik bútort, a festményeket és a bécsi porcelán étkészletet..."
sajnos többnyire nem így volt. ha így lett volna, akkor ezek (egy jó részük legalább) most meglennének. de tanulatlan, műveletlen emberek hordták el a zömét tüzelőnek, napi használati tárgynak, macskatányérnak stb. ebben benne voltak a hős felszabadítók is, meg a helyi lakosság is.
ha megölnek se emlékszem most, hogy kinél olvastam (Fekete István? Hrabal? passz...), amikor a kastély gyönyörű, értékes könyvtárát az oroszok nyitott vagonokba szórták, aztán egy mellékvágányon álltak napokig az esőben, csorgott belőlük a kötetek aranyfestéke a földre...
háború, rendszerváltás ezzel jár. asszed' a francia forradalom jobb volt?
Gratulálok a címlaphoz és a cikkhez!
@csorsza: most olvasom megint Széchenyi Zsigmond "Ahogy elkezdődött" c. könyvét, és abban is az van, hogy "egy-két órás kocsizásra", meg a "szomszédban" stb. több kastély is volt, ahova vendégségbe jártak. itt is felsoroltunk ugye egy csomót. a közelségből ítélve ezek - számomra legalábbis - relatíve kicsinek tűnnek. Én valahogy egyszerűen nagyobbra gondoltam, mikor a "birtok" kifejezést olvastam.
Mondjuk figyelembe véve, hogy egy átlagos állami erdészet kb. 10.000 ha (ami nagyjából 17.000 kat. hold, ill. 23.000 magyar hold) és ez csak néhány községhatár, ami egy év alatt töviről-hegyire meg is ismerhető... végül is így már érthető. 30 perces autózással én is átérek a szomszéd erdészet központjába. :o)
@BatPet: Arra céloztam,persze.
Én szívesen beismerem a tévedéseimet,de most utána néztem, és "Törcsvár várát Drakula(Vlad Tepes) váraként tartja számon Románia.Szóval jól emlékeztem erre.
A "bócorog" ritkán használt,ízes magyar szó,jelentése:kódorog, bóklászik - hogy te is gyarapítsad a tudásodat.
@Cpt. Flint: biztos, hogy nem volt jobb, sőt...az európai történelem egyik mélypontja volt, főleg erkölcsileg, akárhogy is hozsannáznak rajta. a fény mellett a legnagyobb a sötétség, ez igaz a nagy francia "gloire"-ra és a német kultúrára egyaránt (utóbbira mondták ugyanis eredetileg).

az oroszok rájöttek a vízenergia hajtotta aranymosásra...:-(
@Cpt. Flint: Egy faluban lehet több kastély is, az még nem jelenti azt, h csak abban az egy faluban volt birtok.
Sőt, sokszor nem is beltelken, hanem külterületen, majorságokban épült az úrilak.
Pl. Vajta: 1930-ban a község 4051 kh nagyságú területének felét 2012 kh-at Zichy Aladár birtoka tette ki. Az ő tulajdonát képezte a község határában lévő erdő is.

Ajánlom a Kastélylexikon-sorozatot, akit ez a téma érdekel. Nem olcsó, de nagyon klassz könyvek. A komárom megyei rész elérhető a neten is:
www.jamk.hu/ek/public/08021301/kastelylexikon.pdf
@Cpt. Flint: Amikor jött a front, a földesúr elmenekült, általában otthagyott minden nehezen mozdítható ingóságot. egyrészt nem tudta hová vinni, másrészt, többnyire bízott benne, h majd úgyis visszajön. Először a németek fosztogattak benne. Aztán a helyiek, aztán az oroszok a könyvtár ősnyomtatványaival, a parkettával, bútorokkal tüzeltek. A lovakat a kastélyban tartották. Aztán a gazdátlan kastélyt a falusiak szépen széthordták,pláne, ha találatot is kapott, akkor a téglákat is elvitték, abból építkeztek.
Nem érdekelte őket a dicső nemesi múlt, öeültek, h végre egyszer a gróf kárára ők gazdagodhattak... Mondjuk, ez valahol érthető is.
@csorsza: "Egy faluban lehet több kastély is,"
na, azért erre mondjál példát, légy szíves. (Természetesen különböző családokéra.) Szerintem kastély birtok nélkül, faluban... legfeljebb tán' a Balatonnál.
"csak abban az egy faluban volt birtok"
ezt én nem is állítottam. azt írtam, hogy "pár falvas".
"sokszor nem is beltelken, hanem külterületen, majorságokban épült az úrilak"
ilyen volt pl. a Széchenyiek sárpentelei kúriája is (sajnos ez már nincs meg). még saját iskolája is volt a majorsági gyerekek részére.
fura nekem az a 2012 kh. sokkal nagyobb birtokokra gondoltam. ebben nagyon tájékozatlan vagyok, úgy látszik.
@csorsza: "Amikor jött a front"...
ebben teljesen egy véleményen vagyunk.
@Cpt. Flint: Pl. Mór, 3 nagy kastély is van. Ostffyasszonyfa, itt kisebb kastélyok vannak. Söjtör, Deák-kastély és Festetics-kastély. Kisebb kúriákból lehetett tíznél is több, ilyenek voltak a nemesi közbirtokos falvak, asszem Gyermely pl., vagy valahol a környékén.
Volt birtok nélküli kastély is, főleg a XX. sz. elején alakultak ki ilyenek, ha a család elszegényedett, és a birtokot már el kellett adni, csak a kastély maradt a vagyonból. Aztán általában ez is elment, nem volt miből fenntartani...
Voltak 2000 kh-nál jóval nagyobb birtokok, de jóval kevesebb, általában a "nagy" famíliák kezén (Pl. Eszterházy-, Lónyay-, festetics-, Széchenyi-hitbizományok, több tízezer kh-ak). A legnagyobb tán az Eszterházy volt, illetve a Katolikus Vallásalap birtoka is 100000 holdakra rúgott.

Kattanj a linkre, amit feljebb illesztettem be, abból sokat lehet tanulni.
Úgy tudom a kastélyt 99 évre visszakapta az utolsó? Nádasdy által alapított művésztei alaptvány, hogy ott e témában tevékenykedjen, s ennek volt köszönhetőuston, hogy az épületet helyreállították.
A kastélyparkot a helyikek tisztították ki, elvihetvén a felgyülemlett gallyakat egyebeket.
Évekkel ezelőtt a buszon utazván kaptam el egy beszélgetést, amikoris operaelőadást hirdetvén arról beszélgettek az utasok - "inkább valami jó operettet hirdettek volna".
Elmentem, megnéztem, szinvonalas szabadtéri előadás volt.
Gyakran látni meglehetős tömegű autót az út szélén, mely már nem fér be a parkolóba, tehát az alapítvány rendesen működik.
Talán Martonvásár működik hasonlóképpen.
@krj: és @Cpt. Flint: Sajnos nem lehet csehekről ÉS szlovákokról, illetve "csehszlovákokról" sem beszélni a kastélyok megőrzésének szempontjából. Szlovákiában alig 7-8 kastély maradt meg múzeumként, míg Csehországban legalább 30.

A titok több mindenben rejlik. Részben a csehek kulturáltabb viselkedésén, és hogy ott nem voltak akkora ellentétek a régi urak és az egykori alattvalóik között*, főleg, mert a cseh nem paraszti nép. Meg - talán a szláv testvériség, talán a német megszállás miatt - az oroszok is normálisabban kezelhették őket... de ezek csak előzmények voltak.

A nagy különbséget az jelentette, hogy mikor beállamosították az urak vagyonát, akkor a legfontosabb kastélyokat és gyűjteményüket egyből műemléki védelem alá tették, és már akkor múzeumokat alakítottak ki belőlük. Persze emiatt sok kastély egy kicsit porosabb, kopottabb az átlagnál, de akkor is megvannak.

(És ez a szemlélet sok mindenre igaz, amikor elkezdték kivonni a forgalomból régi villamosokat Prágában meg Brno-ban, már akkor a 70-es években nekiálltak összegyűjteni és felújítani azokat.)

Én bízok abban, hogy azért Nádasladány vissza fogja nyerni a fényének egy részét (menni fog, a Rügenen lévő Granitz is szenvedett ennyit, de most már megint egy csodálatos hely) már csak azért is, mert nagyon szeretem ezt a stílust.

*vö: "Sok jel vall arra, hogy a felszín alatt a szegényekben is forrongott ellenérzés az úri Magyarországgal szemben. Egyszer egy környékbeli téesz új traktort kapott, és a kezelője ahelyett, hogy például egy barázda szántásával avatta volna fel, kiment a temetőbe, egy drótkötelet akasztott a régi földesúr síremlékére, és lehúzatta a földre." - Moldova György, Európa hátsó udvara
@inszeminator: Martonvásár részben múzeum, de nagyobb részét valami agrárkutató intézet használja, évtizedek óta.
@csorsza: azt hittem, nyilvánvaló, hogy nem a hétszilvafás nemesek és a gazdag polgárcsaládok kúriáira/kastélykáira gondolok, hanem a nagybirtokos, nagynevű, magasrangú nemesi családokéra, akiknek a kastélyairól eddig is beszéltünk.
@no-night: "Szlovákiában alig 7-8 kastély maradt meg múzeumként"
hát én ehhez nem nagyon értek, és nem is tudom, hogy mire gondolsz pontosan "kastély" és "múzeum" kifejezések alatt, de ezt találtam:
www.slovakia.travel/portal.aspx?l=4&p=99&so=-1&sokf=False&smi=308039&cps=20&pr=empty&pn=1
több mint 120 látogatható vár, várkastély és kastély van felsorolva.
a képek arról tanúskodnak, hogy közülük nagyon sok kimondottan jó állapotban van.
@no-night: "A titok több mindenben rejlik. Részben a csehek kulturáltabb viselkedésén, és hogy ott nem voltak akkora ellentétek a régi urak és az egykori alattvalóik között*, főleg, mert a cseh nem paraszti nép. Meg - talán a szláv testvériség, talán a német megszállás miatt - az oroszok is normálisabban kezelhették őket... de ezek csak előzmények voltak."
én is ilyesmikre gondoltam.
@Cpt. Flint: bocsánat, nem "több, mint 120", csak több, mint 100.
és természetesen nem _mindegyik_ látogatható, de nagy részük igen.
@Cpt. Flint: Nálam a "kastélymúzeum" azt jelenti, hogy a termekben az enteriőr a lényeg: a falak és a berendezési tárgyak összhangja. A szlovák résznél felsoroltak között viszont van, ami
- eleve csak várrom
- középkori vár, ahol inkább csak páncélok, kínzókamra, konyha, meg egy-két durva bútor van
- helytörténeti múzeum, képgaléria vagy más tematikus kiállítás kapott benne helyet
- kastélyszálló
- ma is teljesen más (pl. közigazgatási) célokat szolgál

Ha ezek alapján szűrünk, akkor kb. marad Bajmóc, Betlér, Szt.Antal, Árva, Krasznahorka, a pozsonyi Pálffy-palota, meg olyan "öszvér" dolgok, mint Tapolcsány és Márkusfalva.
@no-night: akkor ha jól értem, szerinted voltaképp Mo. jobban (vagy ugyanúgy) áll múzeumkastély/kastélymúzeum tekintetben, mint Szlovákia?
vagy ezzel a szemlélettel nálunk mennyi marad? 1-2?
@no-night: amúgy, pont erről volt szó feljebb. hogy ott legalább értelmes dolgokra használják ezeket, és még ha nem is látogathatóak esetleg, de kívülről akkor is rendbe vannak téve, fel vannak újítva, parkjuk rendezett.
nálunk meg eleve részben olyasmire lettek felhasználva (tsz iroda, istálló, magtár), ami a tönkremenetelüket eredményezhette, és nem is igen voltak karbantartva. aztán rendszerváltás után meg végképp 'senkié' lettek, akkor még nagyon sok szétrohadt az addig úgy-ahogy megmaradtakból is.
amúgy aki egy kastélymúzeumot látott, az nagyjából mindet látta (ha most akkor enteriőrökre, családi festményekre, trófeákra, páncélokra és könyvtárra gondolunk), tehát azt mondom, hogy egy ekkora országban egyenletes eloszlásban kell mondjuk 8-10, aztán kész. a többi inkább tényleg legyen más tematika, kívülről akkor is ugyanolyan szép, ha belül a Nemzeti Galéria van és nem a Szunyogh család megfeketedett portréi (amiknek persze ebben az esetben is megvan a helyük a Galériában).
@Cpt. Flint: Ezt most nem értem, mire írtad válaszként.
@csorsza: "Mór, 3 nagy kastély is van. Ostffyasszonyfa, itt kisebb kastélyok vannak. Söjtör, Deák-kastély és Festetics-kastély. Kisebb kúriákból lehetett tíznél is több, ilyenek voltak a nemesi közbirtokos falvak, asszem Gyermely pl., vagy valahol a környékén."
@csorsza: szóval én arra gondoltam, hogy egy falu határában talán nincs 2-3 db 2000 holdas uradalom(, amihez kastély is tartozik). erre próbáltam rákérdezni, hogy te tudsz-e ilyenről.
@Cpt. Flint: Ami a Szlovákiát illeti, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Amikor a kommentjeiteket olvasva végigpörgettem magamban a legértékesebb felvidéki kastélyokat, arra jöttem rá, hogy a többségük elhanyagolt, vagy egyenesen romokban áll. Ilyen például: Cseklész, Magyarbél, Gács, Holics, Jolsva a barokk stílusúak közül, Vagy épp a fent már általam említett Oroszvár a XIX. század első feléből. Többségüket nemigen ismerik idehaza, de talán még Szlovákiában sem. Az épségben maradtak nem minden esetben tartoznak az építészetileg legszínvonalasabbak közé (pl.: Betlér), de így is csoda és öröm, hogy megvannak.
Az igényes kastélymúzeumok országonkénti mennyisége pedig nem számszaki kérdés, tekintve hogy mindegyik egyedi és pótolhatatlan. Minden kulturált országban megőrizték ezeket, lehetőség szerint eredeti állapotukban, és nem elégedtek meg azzal, hogy mutatóban maradjon egy tucatnyi. "Véletlenül 13 darab sikerült, maradhat?"
Bocs, Szlovákia elé nem akartam névelőt tenni, illetve a harmadik mondatban a vagy kis kezdőbetűvel írandó. Ja kérem, kapkodó gépelés.
@Cpt. Flint: Festetics, Trauttenberg, vagy Deák urak nem éppen a hétszilvafás nemesek kategória.
Egy falu határa ritkán bír el 2-3 nagybirtokot. De ez nem is feltétel, egy komoly méretű uradalomhoz 5-10 falu határában is lehetett odatartozó birtokrész, kisebb-nagyobb méretűek.
Egyébként, pont a poszbeli Nádasdyak sem számítottak a szigorúan vett elitbe, ami a birtokméreteket illeti. Pedig aztán milyen nagynevű család.
@Cpt. Flint: Annál szerencsére jobb a helyzet, hogy csak 1-2 legyen, hiszen a négy legismertebb (Fertőd, Gödöllő, Keszthely, Nagytétény) mellé lassan de biztosan sorakoznak fel olyanok is, mint Hajós, Pécel, a nekem igen kellemes csalódást jelentő ozorai vár, és a korábban posztolt dégi kastély is csak pozitív példa, még ha nekem a belső szempontjából sokkal nagyobb léptékű elvárásaim is vannak - magyarul utálom a fehér falakat.

Egyébként a cseh kastélyok dömpingjéből sem magasodik ki az összes (Slavkov például nem tetszett túlzottan, Vizovice alapvetően szép, de mégis semmi különös, Cervená Lhota esetében meg csak a külső megjelenés szerethető), vagy pedig csak részleteiben érdekes (mint Jindrichuv Hradecben a reneszánsz szobák, Trebonban meg az utolsó korszakot bemutató termek).
@no-night: Csehország helyzete több szempontból is más. Egyrészt míg nálunk a nemesség javát a köznemesség tette ki, addig a cseheknél jószerivel csak arisztokráciáról beszélhetünk (bárók, grófok, birodalmi hercegek). Ezen családok java (1620-tól, azaz a fehérhegyi csatától kezdve különösen) javarészt Habsburg-hű és idegen famíliákból tevődött össze (Schwarzenberg, Liechtenstein, Colloredo- Mansfeld stb.), ráadásul a honi főrendek (Kinsky, Lobkowitz, Kaunitz stb.) is teljes mértékben megbízhatónak számítottak. Ezért e dinasztiák tagjai a legmagasabb birodalmi méltóságok viselői voltak, ehhez társuló hatalmas csehországi és ausztriai (!) birtokokkal.

Másfelől Csehország, részben földrajzi, részben történeti okoknál fogva rendkívül egyenletesen, már-már homogén módon van átszőve városokkal, várakkal és persze kastélyokkal is.

Egyebek mellett ez a két tényező járult hozzá ahhoz, hogy náluk nagy és meglehetősen magas átlagszínvonalú kastélyállomány jött létre.

Azért pedig külön dicséret illeti őket, hogy az "idegen kizsákmányoló népnyúzók" rezidenciáit még az átkosban is olyan szépen megőrizték, ahogy mi a velünk azonos etnikumú főurakét sem...
@Cpt. Flint: Fejér megyében azért van sok kastély, mert viszonylag közel van Budapesthez. Korábban (a barokk korban) Pozsony körül volt nagyobb kastélygyűrű, ezt a XIX. elejétől "áthelyezték" Közép-Magyarországra: Fót, Gyömrő, Dég, Martonvásár, Nádasdladány, Dég, stb. Pl. a partiumi Károlyi család is vásárolt kisebb birtokot Fóton, hogy közelebb legyen az új fővároshoz.
@BatPet: mondjuk nekem ez nem tűnik elhanyagoltnak (más kérdés, hogy nem látogatható): www.slovakia.travel/imagegallery.aspx?l=4&smi=308039&io=72002&igo=43262
"Véletlenül 13 darab sikerült, maradhat?"
Természetesen nem úgy értettem, hogy létező kastélymúzeumokat fel kellene számolni. Arra próbáltam rávilágítani, hogy talán nem érdemes _bármi áron_, szedett-vedett (esetleg nem teljesen korhű, nem összeillő, "utángyártott" stb.) anyagból egy 15. kastélymúzeumot is csinálni. Aztán ezt vendégek híján részben állami, v. önkormányzati, v. akármilyen támogatásból próbálni jól-rosszul fenntartani. Akkor már legyen belőle inkább galéria, egyéb múzeum, levéltár, urambocsá' szálláshely - ami esetleg jobban meg tudja finanszírozni azt, hogy maga az építészeti emlék szépen fenntartott állapotban megmaradjon (nyilván a belső értékek felhasználásával, megőrzésével). Természetesen ha egy kastély a berendezésének zömével megmaradt, vagy egy önmagában fennmaradt berendezéshez találunk egy hozzáillő "üres" kastélyt, akkor nyilvánvaló, hogy legyen belőle egy szuper kastélymúzeum. De erre is azt mondom, hogy nem feltétlen a másiktól 3 km-re, vagy csak akkor, ha annak akkora forgalma van, hogy nem bírja.
@no-night: ezt most találtam; szuper képek a történelmi Mo. kastélyairól és egyéb épített emlékeiről: bagyinszki.eu/
@BatPet: "Csehország helyzete több szempontból is más."
Igen, most az itteni eszmecsere kapcsán beleástam magam egy kicsit a monarchia országai nemességének története témába itt a neten, és nekem pont ugyanez jött le, amiket írsz (mondjuk a városszerkezetről nem tudtam).
Még a várak tekintetében arra is gondoltam, hogy a mi dombvidékinek nevezhető, viszonylag kevés kőnyerési lehetőséggel rendelkező vidékeinken bizonyára sokkal nagyobb volt a késztetés arra, hogy az (amúgy is viszonyleg könnyen megközelíthető) elhagyott, leromlott várakat széthordja a lakosság építőanyagnak.
@aesculus: áhá, itt vagy! nem válaszoltál még a növényállományt illető kérdésemre!
""A kastélypark növényállománya igazán értékes: a tó mögötti sétányon három platán (Platanus X hybrida) is található"
Ez a mondat számomra nehezen értelmezhető. Mi olyan értékes a platánokban? Tele van velük az ország összes parkja."
Szóval van valami növénytani szempontból valóban érdekes is a postbeli parkban?
@aesculus: "hogy közelebb legyen az új fővároshoz."
Akkor ezek java része frissen vásárolt birtok volt? (Sárpentele, Lovasberény, Sárszentmihály, Nádasdladány stb.) Mondjuk a birtokló családok eredetileg nem "idevalósiak", ez tény.
@no-night: "lassan de biztosan sorakoznak fel olyanok is"
hajrá Füzérradvány! :o)
@BatPet: Igen, ezt pontosan tudom, amit leírtál... és mindig ilyenkor sajnálom, hogy nálunk nem akadnak olyanok, mint Sychrov, Nové Mesto nad Metuji és Vranov nad Dyji...

@Cpt. Flint: Ebben egyetértünk, hogy nem kell mindenáron mindent helyrehozni - erre utaltam a cseheknél is, hogy azért ott már dömping van - hogy a kevesebb néha több... és sajnos nem is lehet mindent. A szedett-vedett meg "bepasszírozott" gyűjteményeket én sem tartom sokra, de ha valami különleges művészi értékkel bír, és egy nem akármilyen összhangot lehet vele megteremteni, azt muszály helyrehozni... úgy, mint a Szentpétervár környéki palotákat.

Ja és valóban, Füzérradványt kihagytam, pedig tényleg abban is van potenciál. Pont a múlt héten gondolkoztam azon, hogy ott az egész térséggel lehetne mit kezdeni, és ugyan a hazai kisvasutakért sem vagyok annyira oda, mint a német nyelvterületen lévőkért, de abba a térségbe pont érdemes lenne visszaépíteni, és ott a kastély is az egyik ok erre.
@no-night: A hazai kisvasutak sajnos jórészt röhej kategóriába esnek. (És ezt úgy mondom, hogy volt is közöm egyhez, meg használtam is párat). Nyilvánvalóan a pénz az egyik probléma. A pénztelenség miatti rossz állapotok és a sehova nem kapcsolódó rövid pályák nem generálnak kellő érdeklődést, ami persze még nagyobb pénztelenséget okoz... és ez is olyasmi ami a rendszerváltás óta csak jelentősen romlott.
@no-night: No azért nem kell nekikeseredni. Először is mindig történelmi Magyarországban kell gondolkodni. Az a jó a XX. előtti korok művészettörténetében, hogy legalább elvi síkon el lehet felejteni azt a bizonyos békeszerződést; ez nem irredentizmus, hanem szakmai tárgyilagosság. Ha innen nézzük, nincs sok szégyenkezni valónk, legalábbis az örökül kapott kastélyállomány tekintetében. De nem is kell feltétlenül külföldre menni. Eszterháza olyan fajsúlyú épületegyüttes (tehát kastély, vele egybekomponált kert és melléképületek), amilyennel Csehország például nem büszkélkedhet. Rangban előtte csak Schönbrunn áll az egykori birodalom területén. Természetesen nem a mai állapot mondatja ezt velem, hanem a fennmaradt dokumentumok, és persze sokak kutatómunkájának eredményei (pl.: Mőcsényi Mihályé). Ezért kell az ilyen volumenű épületeket a lehető legteljesebben helyreállítani.

Másrészt mi valamelyest több okkal érezhetjük magunkénak például a fent említett kastélyt, mint az általam egyébként nagyra tartott csehek például a Világörökség részét képező Feldsberget (Valtice), melyet Liechtenstein herceg alakíttatott mai formájára Johann Bernhard Fischer von Erlach bécsi mesterrel.

Ui.: Jut eszembe, nem gondolod, hogy Nové Mesto nad Metuj várkastélyának tornya igencsak emlékeztet a soproni Tűztoronyra. Hát igen, azért eredendően egy kultúrkörhöz tartozunk.
@Cpt. Flint: Ebből is látszik, hogy a képek milyen csalókák. A kastély durván 15 km-re van a szülővárosomtól, úgyhogy jópárszor volt már módom közelről megszemlélni. Azaz távolról, ugyanis a fotón látható elburjánzott növényzet, valamint a vele már szinte összeforrott drótkerítés erősen nehezíti a megközelítést. A mai, valamelyest elfogadható állapot egyébként egy félbehagyott felújításnak köszönhető. De most legyen elég ennyi. Remélem aesculus olvasta az első kommentemet, és bővebben ír az együttesről. Megéri.
@Cpt. Flint: igen, ezek mind új birtokok. A növényekről: hát, nem tudom, szerintem egy platános út értékes. Amúgy hársak, vadgesztenyék, kőrisek vannak, százhúsz-százötven évesek. De mi számít értékesnek? Valakinek az a platán is, valakinek a papíreperfa is mindennapos :)

@BatPet: na, akkor ideje folytatni az eszterházás posztsorozatot :) Egyébként Oroszvárt ismerem, de még nem jártam ott.
Az Ősök galériájában a falon: fekete-fehér nyomat?? Az eredeti képeket még mindig nem kapták vissza a múzeumtól?
@Emtrexx: Sajnos nem. A színesek is másolatok.
@inszeminator: És mi lett a sztori vége, ha szabad tudni? :) Mit mondtál, mennyit érnek a bútorok? Esetleg utaltál-e rá, hogy az alapítvány talán visszavásárolná?

@BatPet: És a nyomtatványok lecserélését tervezik olaj repróra? Ez így elég csúnyácska :( Bár gondolom nem lenne olcsó mulatság. Ahogy a könyvtár "korhű" feltöltésére és szépen el lehetne költeni pár milliót.
@Emtrexx:
Gondoltam rá, de némelyik olyan szánalmas állapotban volt már, hogy inkább csak sajnáltam.
Pl: mondták, valamikor szép márványlapja volt a tálalónak, ám sajnos eltörött, festett pozdorja lappal pótolták, máshol az volt az érzésem feladnám őket, ha csak említést tennék a dologról.
Faluról van szó, ahol a rosszindulatú pletykák hamar terjednek.
Általában kb árat mondtam, beleszámítva a helyreállítás költségeit, s ez persze rám vetett rossz fényt.
Az ilyen "értékeket" többnyire sokáig őrizgetnek, mert hatalmas, irreális összegeket remélnek.
A történet vége a generációváltás, amikoris kacattá silányulva házaló ócskás szabadítja meg bagóért az új birtoklókat.
Évekig visszajártak itt ilyen "felvásárlók", azt hiszem már rendesen megtisztították a terepet.
@inszeminator: No igen. Az ócskások szerepe a dolgok megfelelő helyre juttatásában kb majdnem ugyanolyan "áldásos" mint a fosztogatóké :/

Köszi a válaaszt!
@Emtrexx: Az eredeti képek visszajuttatása elsősorban nem pénzkérdés. A festmények javarészt a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában vannak, éppúgy, mint például a pápai Esterházy- kastély ősgalériájának fennmaradt darabjai is. Az utóbbi kastély felújítása során ugyancsak megpróbálták/megpróbálják visszaszerezni azokat. Valószínű nagy harc várható mindkét helyen.