A Schloßstraße 1900 körül (teljes kép forrása)...

 

...1946 tavaszán, alig egy évvel a "tűzvihar", vagyis az (hat percig tartó!) bombázás után (kép forrása)...

...1980-ban a romos királyi palotával (forrás)...

Neumarkt (74).JPG

...2010 októberében a már újjáépített palotával, és a "VIII tömb" építkezésével...

4.JPG

...és 2011 októberében a már majdnem kész "VIII tömbbel" (forrás).

Tavaly ősszel, számos poszt készült "Németország legszebb városáról", egyebek mellett a Neumarkt (újpiac) környékének újjáépítéséről. Az 1945. február 13-án brutálisan megsemmisített szász fővárost az NDK-s időkben főképp anyagi okok miatt csak részben volt lehetőség újjáépíteni (szerencsére).

Az elpusztított város egykori főtere évtizedekig hasonló látványt nyújtott (a felvétel 1980-ban készült). A Frauenkirche újjáépítésére sem szándék sem pénz nem volt, így "mementóként" emlékeztetett a pusztításra. A körülötte lévő barokk háztömbök helyén parkolók helyezkedtek el, valamint a rendőrség és a Stasi épülete (a képen jobbra). Forrás.

A német újraegyesítés után, 1994 és 2005 között (nagy viták közepette) újjáépítették a templomot, majd (még nagyobb viták közepette) elkezdték a barokk tömbök rekonstruálását is (bármilyen hihetetlen, ez a két kép ugyanonnan készült).

Az újjáépítés (vagy "nemépítés") körül hatalmas ideológiai viták folytak: összecsaptak a "progresszívek" és a "konzik", utóbbiak egy hét alatt hatvanezer aláírást gyűjtöttek az általuk kidolgozott rendezési terv elfogadásáért. A gyűjtés után elfogadtak egy kompromisszumos rendezési tervet (nem minden házat építettek újjá eredeti formában), és elkezdődtek a munkálatok. Egyik első feladat volt a rohadó rendőrségi épület lebontása (kép forrása)...

...részben a helyére 2010-re vissza is épült a barokk Drezda legszebb utcája, a Rampische Straße (vagyis a fele, mert a kép előterében éppen a gazdasági válság figyel).

Az utóbbi években (további vitáktól kísérve) folyamatosan haladtak az építkezéssel, 2010 őszére a kijelölt nyolc tömbből elkészült két teljes tömb és két "töredék". Valamint elkezdték a VII. tömb alapozását az időközben szintén felújítás alá kerülő királyi palotával szemben:

...2010 októberében így álltak (ahogy az a címlapképen is látható volt)...

...2010 november végére már így álltak. Érdemes megfigyelni, hogy a "barokk" házaknak nem más az építőanyaga, mint vasbeton. Ez az egyik utolsó drezdai képem, mostantól kénytelen vagyok a kiváló "Bausituation Dresden" blogra hagyatkozni:

...február (kép forrása)...

... a hónap végére már ponyvák mutatták, hogy fognak kinézni a homlokzatok. A fénykép most kicsit máshonnan készült, látszik a Frauenkirche is, de a bal oldalon lévő palotacsücsök segít a tájékozódásban. Kép forrása.

...szeptember 7-én már itt-ott elkészültek a barokk homlokzatok (egy kedves építész ismerősöm kedvéért mondom: igen, tudom, hogy ez egy átverés, és vasbeton az egész épület a habarcs mögött. De akkor is jól néz ki :). Kép forrása.

...és november 1-re el is készült az egész tömb, Swiss-hotelestűl, lakásostúl. Mit lehet erre mondani? Hát, a németek aztán tudnak építkezni (kép forrása)...

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek az utolsó négy kép-sajnos-nem az én felvételem. A Bausituation Dresden blogról valók, ahol naponta nyomon lehet követni a szász főváros építkezéseit.

 

Szerző: aesculus

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr93351903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

milyen szep volna a Colosseum is ha ujjaepitenek vasbetonbol, vagy mindjart inkabb acelbol, uvegburkolattal...
ha mar elhataroztak, hogy rekonstrualjak a regi varoskepet,amit dicseretesnek tartok, miert nem lehet hagyomanyos alapanyagbol hagyomanyos modszerekkel dolgozni?
Az utolsó képen is látható „barokk” épülettömb valójában nem is az: részleteiben nagyon is modern. Különösen a Swiss Hotel, amely leginkább a budai várnegyedben a ’60-as években, a háborúban lebombázott házak helyén épült házakra hasonlít. Az épülettömegek, arányok és tetőformák megfelelnek az egykor ott állt épületekének, de a szerkezetek és a részletek modernek. Véleményem szerint ez egy jó megoldás a történeti városképben való mai építkezésre, ha – mint akár Budapest, akár Drezda esetében – a régi város épületei fizikailag megsemmisültek.

…És igen, valóban „véres elvi viták” szoktak dúlni építés-várostervező és laikus körökben egyaránt, ha a feladat egy valaha volt, de megsemmisült városrész, épület „pótlása”. Mi a jobb: újraépíteni, egy az egyben, vagy modernet építeni – és ha az utóbbi, akkor hogyan? Ez nem egyéb, mint a konzervatív és progresszív attitűd építészeti téren való megnyilvánulása – és mint bárhol másutt az életben, nem is lehet rá minden esetre abszolút érvényes és csak az egyik vagy a másik álláspontot jó megoldásnak tartó választ adni!
nem tudom miért, de szerintem valahogy bóvli hatása van az egésznek.
@bungee: Nincs jelentősége, hogy milyen építőanyagot használnak. Egyrészt, minek hazudni, mármint ezek a házak ma épültek(újjá), másrészt úgysem látja senki, hogy mi az anyaga, jó mondjuk vasbetonból vékonyabb szerkezet is elég, nem kell 50-100cm vastag téglafalakat építeni, harmadrészt, meg pénz, lényegesen olcsóbb így építeni, mint "korhűen" ami azt jelenti, hogy irdatlan mennyiségű élőmunka ráfordítás, s németországi bérekről beszélünk.
Nem értek egyet. Szerintem a bovli kategoria a rendőrség épülete pl... vagy itthon a sok "üvegpalota" ami egyáltalán nem illik a városképbe. Talán egyet leszámítva, nekem a bálna kifejezetten tetszik.. ötletes, de a hercehurca körülötte....
A Frauenkirche újjáépítése meg manapság már csodaszámba megy.. legalábbis nálunk biztos soha nem lesz ilyen. Egyszerűen eszébe sem jut senkinek.. Manapság mindenki a modern építészetet pártolja... ami akárhogy nézzük nyomába sem ér a 100 évvel ezelőtti építészetnek... mondom én laikusként.
... hát ezek nem egy bonsaimetró építésébe szórják el az eurocentjeiket ...
Akárhogy is nézem, ez Disneyland. És ehhez most nem fűznék hozzá semmi továbbit.
A meglévő városszerkezet meghatározott légtér-arányú épületeket szeret. Látszik a képeken, hogy mennyire idegen, rossz hangulatú utcaképek keletkeztek mind a bontásokkal, mind a nem adekvált építésekkel. Sokkal harmonikusabb lett a látvány a léptékhelyes beépítésekkel. Az építés meg akkor az már legyen mégis hagyományos anyagokból - ez alatt a betont is ideértem - ne üvegből (Kálvin tér) vagy műanyagból (Disneyland)
Mindenképpen példaértékű, ahogy a drezdaiak ragaszkodnak a múltjukhoz. Vajon ha Budapesten összegyűlne 60000 aláírás visszaépítenék a várban a Budai Királyi Várpalotát, a főúri palotákat, a Honvédelmi Minisztériumot, és a Mária Magdolna templomot?
Az üvegpaloták amiket említenek itt azok nem tudom miért vannak még most is modernnek tartva. 60 éve mondják már rá ezt. Ezek a blöffök, hogy organikus meg "játszik a tömeggel", meg letisztult formák, ezek PRban jól hatnak de igazából nincs mögöttük tartalom. Lehet 1950 ben ez modernnek hatott és az akkori társadalmi eszmék (az építészetnek tükrözni kell, hogy a tudomány miatt minden ami volt az már értelmezhetetlen és valami új világot nyitunk) szerint ez akkor igazoltnak látszott, de kiderült, hogy az emberek már csak olyanok természetüknél fogva, hogy nem akarják a hátuk mögött hagyni a múltat és az új eszmék sem váltották meg a világot. Tény: az emberek 99,99%-a ha másik városba megy, akkor a régi házakat nézi meg, azokba ül le kávézni ect . Figyelembe kell venni, hogy persze kényelni szempontokból máér nem feltétlenül a nagy bérpaloták a legmegfelelőbbek az igényeknek, de ha belvárosokról beszélünk, akkor mindenféleképpen indokolt az eredeti visszaállítása. Ezt skanzenizálásnak megbélyegezni egyszerűen korlátoltság.
@iSten:
ezek szerint meg sosem jartal drezdaban azert irod hogy disneyland....

Nekem volt szerencsem az "atkosban" evente kijarni, es a rendszervaltas utan is. Most valami hihetetlen hangulatos es rettentoen profin kivitelezett a belvaros.
regen mi volt? nagy pusztulat volt, gyakorlatilag a haboru utan hozza sem ertek. A palyaudvarrol nem is beszelve... aki jart drezdaban az tudja mirol beszelek
Azért érdekes, hogy ott nem szúrnak bele a történelmi városképbe összegyűrt alufólia-külsejű, "modern és előremutató" épületeket. :)
Melyik a nagyobb építészeti hazugság: ha az eredetinek megfelelően építenek újjá egy házat több száz évvel később, vagy ha vasbeton falakra aggatnak barokk díszeket? Nem könnyű kérdés!
Úgy gondolom hogy akinek van ízlése és tényleg tiszteli az építészetet annak nem tetszhet egy vasbeton barokk palota. Ez annyira abszurdum, hogy az hihetetlen.

Körülbelül az a színt, mintha elkezdenék ma Corvinákat gyártani és a szép míves kódexekben félfamentes lapon times new romans-szel figyelnének az ókori művek. Nyilván KÍVÜLRŐL az is marha jól nézne ki de egyszerűen értéktelen gagyi lenne az eredeti alkotásokhoz képest.
@Édy, aki Endre: Ja, ja, az a rohadt üvegpiramis is milyen béna már a Louvre előtt. Meg az a rohadt nagy vastorony Párizsban - kurvára nem illett a városképbe az se...
Szerencse hogy az amcsiknak nem volt még meg az atom így máshol próbálták ki
@bungee: azért,mert iszonyatosan sokba kerül,azt az épületet téglából vagy kőből vissza építeni rengeteg pénzbe és időbe kerül,lehet nincs is annyi kőműves aki azt meg tudná csinálni,ugyanúgy néz ki én láttam élőben tök mindegy milyen technológiával készül 2011 van nem 1800 azt az épületet fenn is kell tartani. Bírom az ilyen okos tojásokat,lehet semmi közöd az építészethez?
szerintem remek és igényes kompromisszum. én attól mászok falra, ha a megmaradt történelmi belvárosba odab@ßnak egy vasbetont, ami vasbetonnak is néz ki. itt az első percben látod, hogy "mai" barokkról van szó, mert az ablaknyílások, a ritmusok totál maiak. aki meg nem látja, csak a mázat, annak egyébként is mindegy.
ez így tisztelgés a múlt előtt. és irigylésre méltó a közeg, amelynek erre igénye van.
@metropolis.: "egyszerűen értéktelen gagyi lenne az eredeti alkotásokhoz képest"
senki nem mondja, hogy ezeknek a házaknak az értéke azonos az eredeti barokkéval. el vagy tévedve. a te értelmezésedben egy neo-akármi is értéktelen gagyi, pl a nemzeti múzeum is mekkora gagyi, hisz nem is a görögök építették.
@miskabá: cserébe pedig olyan bombákat konstruáltak az angolszászok (churchill, a béke apostola részvétele mellett), amelyek lángba borították a várost, tudatosan mentek rá a lakóhelyek rombolására. meg azt is lehet sejteni, hogy nem a frauenkirche volt az ipari kapacitás központja. ez egy tudatos népirtás volt.
@milliliteratura: Abszolút így gondolom én is.
Gyűjtsünk aláírást a Dunaparti palotasor visszaépítésért és az Interkontinentál (vs rendörség) lebontásáért!
Nálunk ha ilyem felvetődik azonnal valamilyen chatára hivatkozva NEM lehet az adott épületet újraépíteni. A budavári Szent György tér esetében a pl. az ún. Teleki palota tervezett újjáépítésekor ezt a mintát lehetne követni. Szerintem ez nem Disneyland.
Első pillantásra a főtéren lévő romhalmaz (1980-as kép) egy elefántnak nézett ki!

nem világos hova tűnt a Stazi épülete, a rekonstruált városképen (2005), nekem oda el kellene mennem, és visszaszereznem egy filmem, amit valószínűleg a magyar és a német titkosszolgálatok egy közös seggrepacsis üldözési társasjátékban játékban kiloptak a vágószobából...
@fovarosi.blog.hu:

"Ja, ja, az a rohadt üvegpiramis is milyen béna már a Louvre előtt. Meg az a rohadt nagy vastorony Párizsban - kurvára nem illett a városképbe az se..."

A számból vetted ki a szót. Tényleg azok. Köszönöm! :)
Ez nem tudom milyen, de én Varsóban láttam a 60 éves óvárost, ott nekem teljes volt az illúzió. Tudtam, hogy ott is minden a földdel volt egyenlő és amit látok az nem olyan régi, mégis "elhittem". Mondjuk az nem tudom miből készült.
Like és hajrá! Egy ilyenben benne lennék a várban is...
Attól még, hogy a tartófal beton, lehetne élethű homlokzati díszítést készíteni. De ehhez bele kéne vinni némi szabálytalanságot. Gipsz-polisztirol díszíts helyett vakolatos technológia. És a friss festés sem tesz jót az illúziónak.
@bungee: egy kis adalékinfo: a Pulában található 'Colosseum' nagyobb a rómainál, ezért anno Mussolini fasisztái tervezték elbontani és Rómába szállítani, de nem volt megoldható. :) Egyébként felvetésedre válaszolva azért nem oldható meg a hagyományos alapanyagokkal való dolgozás, mert az nem trendi a mai, magát művészetnek nevező közösségi életben. Pedig az emberek hagyományosat akarnak látni, nem például olyan rozsdás szögekre emlékeztető emlékművet, mint amivel pesten az '56-osokat gyalázzák.
1985-ben voltam Drezdában. Tombolt a DDR-korszak, tombolt a Honecker láz. Mindezek ellenére nem éreztem magam a kommunizmusban. Ellenkezőleg. Modern nagyvárost láttam, és hagyományőrző, régi negyedekkel teletűzdelt óvárosi hangulatot tapasztaltam, csodálatos városnak tűnt már akkor is. Le a kalappal a várostervezők előtt. A szétbopmbázott Drezdából egy csodavárost varázsoltak. Nem baj, hogy minden középületen ott volt Honecker képe, nem baj, hogy "Frieden und Sozializmus" grafitik voltak minden ódon szürke, és barna falon, csodálatos volt. Ma is az. Tanulhatnánk tőlük.
@fovarosi.blog.hu: Lehet, hogy nem könnyű kérdés neked. Itt alapvetően két dologról beszélünk. Egy régi épület teljes újjáépítéséről, illetve egy régi közegbe illeszkedő, de nem a régivel megegyező épület(ek)ről.

Amennyiben úgy hozta a történelem szele, hogy egy épületet az alapjaitól újjá kell építeni, arról már nem is beszélve, hogy egy új, a régi közegbe illeszkedő épületről van szó, miért ne lehetne, a mai kor anyagaiból, a mai kor követelményeinek és a régi kinézetének megfelelően újjáépíteni? Pláne, a mai, egyre szigorodú energetikai előírású világában, ahol az energia felhasználás igen lényeges szempont.

S itt igazából arról az esetről beszélünk, hogy a régi környezetbe illeszkedő új épületek. Azon meg hogy kinek mi tetszik nagyon jól el lehet vitatkozni naphosszat, de azon, hogy ezek a felhasznált építőanyagokban és szerkezetekben miért nem hasonlítanak, azon ne :) ezek az épületek a ma emberének készülnek, a ma pénzből.
@milliliteratura: Jól látod, az én értelmezésemben a neo-akármik általában értéktelen gagyik - jó ez túlzás de majdnem eltaláltad. A Nemzeti Múzeum meg nem egy eklektikus neo-akármi hanem simán klasszicista épület a kettő azért eléggé más.
@karikaV43: Eppenseggel van, azon belul a muemlek felujitasokhoz is.
Ahogy Piefke mondta hozzaszolasaban 2 nagy iranyelv van, az egyik vegleten a nemetek, a masikon az olaszok, szerintem a megoldast mint altalaban valahol a 2 kozott kene keresni.
Nem okoskodtam csak elmondtam a velemenyemet, feltelezem erre talaltak ki a blogban a hozzaszolast.
Ezek az epuletek a funkciojukon tul nem csekely muveszeti ertekkel birnak, egy barokk palotan evtizedekig dolgoztak komuveseken kivul szobraszok,festok, amit szerintem most magasrol leszartak.
Miert nem ontik ki gipszbol a Miloi Venusz jobb alkarjat, vagy betonbol a Sfinx orrat? elvegre azok is valamikor megvoltak.
Az, hogy serult epuletet eredeti tehnologiaval felujitsanak, nem ordongosseg, sem az, hogy a meglevo varoskepbe simulo modern epuletet tervezzenek, csak mindketto sokkal tobb munkat igenyel, de erteket csak igy lehet teremteni, persze manapsag ez mar egyre kevesbe szempont, inkabb a profit meg a parasztvakitas :(
@metropolis.: na a Nemzeti Múzeum az ókori építészet másolása az mitől jobb száz évvel korábbról?A drezdai meg újjá építése egy régi épületnek,én most nyáron láttam.A megmaradt részeket meghagyták és beépítették az arányai és minden nyílása megfelel az eredetinek.Senki nem mondta, hogy bármilyen műemlékre betont kellene önteni. A körúton lévő homlokzat díszeket sem faragták mint a görögök,hanem gipszből öntötték és tömbökbe szerelték fel.Micsoda isten káromlás. A németek biztos végig gondolták a dolgot,de nem mindegy hogy hány millió euróból lehet helyrehozni, gondolom sok költség vetést csináltál és tisztába vagy egy egység beton és egy egység kisméretű tégla kivitelezésének árára. Nos kb. 15-ször kerül többe időben és pénzben. Nem tudom, hogy így ér többet vagy a törmelék kupac formájában. Szerintem nem kérdés. A sok múltban élő építész imitátornak, rá kellene végre ébrednie a dátum 2011 és nem 1890. Nem kell messzire menni elég Bécsben körül nézni a történelmi belvárosban milyen vasbeton bankok és egyéb épületek vannak, vagy ott van a Hundertvasser ház, nos remélem nem portás vagy egy építész cégnél, mert ha valóban van közöd az építészethez akkor nem mondasz ilyeneket. Minden kornak meg van a maga stílusa és technológiája. Régen azért voltak boltívek mert a teherhordást nem tudták a nyílások felett másképp megoldani. Az egyiptomi épületeken a fal-helység arány kb. 70-30 volt, több méteres falak és kicsi helyiségek,ha minden korban azon lettek volna, hogy ez jó akkor még mindig veremszerű házak lennének. Viszont egyre nagyobb tereket akart minden generáció ezért jöttek a boltívek,csúcsívek,öntöttvas és acélszerkezetek.Ma meg itt van a vasbeton és minden megoldható belőle.
Arra meg kiváncsi lennék a drezdai épület kapcsán, hol van a profit,az közpénzből lett megépítve,ha jól láttam nem is lehet bemenni csak úgy,tehát szerintem el vagy tévedve.
@bungee: A drezdai meg újjá építése egy régi épületnek,én most nyáron láttam.A megmaradt részeket meghagyták és beépítették az arányai és minden nyílása megfelel az eredetinek.Senki nem mondta, hogy bármilyen műemlékre betont kellene önteni. A körúton lévő homlokzat díszeket sem faragták mint a görögök,hanem gipszből öntötték és tömbökbe szerelték fel.Micsoda isten káromlás. A németek biztos végig gondolták a dolgot,de nem mindegy hogy hány millió euróból lehet helyrehozni, gondolom sok költség vetést csináltál és tisztába vagy egy egység beton és egy egység kisméretű tégla kivitelezésének árára. Nos kb. 15-ször kerül többe időben és pénzben. Nem tudom, hogy így ér többet vagy a törmelék kupac formájában. Szerintem nem kérdés. A sok múltban élő építész imitátornak, rá kellene végre ébrednie a dátum 2011 és nem 1890. Nem kell messzire menni elég Bécsben körül nézni a történelmi belvárosban milyen vasbeton bankok és egyéb épületek vannak, vagy ott van a Hundertvasser ház, nos remélem nem portás vagy egy építész cégnél, mert ha valóban van közöd az építészethez akkor nem mondasz ilyeneket. Minden kornak meg van a maga stílusa és technológiája. Régen azért voltak boltívek mert a teherhordást nem tudták a nyílások felett másképp megoldani. Az egyiptomi épületeken a fal-helység arány kb. 70-30 volt, több méteres falak és kicsi helyiségek,ha minden korban azon lettek volna, hogy ez jó akkor még mindig veremszerű házak lennének. Viszont egyre nagyobb tereket akart minden generáció ezért jöttek a boltívek,csúcsívek,öntöttvas és acélszerkezetek.Ma meg itt van a vasbeton és minden megoldható belőle.
Arra meg kiváncsi lennék a drezdai épület kapcsán, hol van a profit,az közpénzből lett megépítve,ha jól láttam nem is lehet bemenni csak úgy,tehát szerintem el vagy tévedve.
na metropolis karika(tura)V43 szopoagra kuldott miattam :D, elnezest erte
@karikaV43: en epp azt mondom, hogy vagy csinaljunk ujat, mind formaban mint tehnologiaban, vagy ha mentheto egy regi epulet akkor javitsuk ki de korhu modszerekkel, viszont nullarol ujraepiteni tobbszaz eves epuleteket nem tartom helyesnek, ami itt tortent teljesseggel kimeriti a giccs fogalmat, amugy ugy tunik a nemetek fogekonyak az ilyesmire, volt mar ra kiserlet par szaz eve, hogy Munchenbol okori Gorogorszagot varazsoljanak :)
hogy hol a profit? pl a sok ezer turistaban akik szajtatva fenykepezkednek a "patinas" epuletek elott
a kommentedet vegigolvasva ugy tunik, hogy neked az epiteszet non plus ultraja egy karbonszalas jurta volna gore-tex ponyvaval mondjuk a Hosok-tere kozepen, klasszikus forma otvozve a legmodernebb anyaghasznalattal
reszemrol a tema lezarva, mert ebbol mar aligha lesz konstruktiv vita kettonk kozt
@bungee: konstruktív vitában abszolút benne vagyok.Azért rengeteg épület meg van eredetiben is ott,a turisták inkább azért mennek,ezek pedig csak a hangulatot őrzik.Jobban megnézve a képeket nyáron ez a ház sor még csak el volt kerítve és volt valami mögötte,nekem ezzel sincs bajom,bár a mondandóm a kifejezetten a templomra vonatkozott.Ezen a képen nem látszik,de ami a romokból állt azt benne hagyták sőt a törmelékből amit lehetett még hozzá építették csak a többi új szerkezet.Nem tudom jártál-e arra,de a város rész hangulata,tényleg ilyen épületeket kíván és ha jól látom a díszitések csak a festésben jelennek meg,a többit elhagyták. Elég hülyén nézne ki mondjuk Hollókőn akár csak egy 10x10-es kocka ház is,hát még egy kompakt. A hősők terét békén hagynám,de a jurta nem rossz ötlet csak nem arra a helyre. A mai építészet szerintem sokat merít a népi építészetből,hiszen akkor nem volt mit pazarolni és józan ésszel oldották meg mindazt amihez ma épületgépészeti arzenál kell.
Ja és érdemes elmenni Drezdába a képek helyszínétől nem messze a folyó parton lehet jó lángost venni,meg thüringiai kolbászt.
@metropolis.: igen, de tök mindegy, hogy a klasszicizmusban van-e neo- előtag, az attól még egyértelműen a görög-római építészet csaknem szolgai másolása. tehát nyugodtan nevezhetnénk neohellén stílusnak.
@karikaV43: Keversz valakivel:)

Én ellene vagyok az ilyen megoldásoknak, mint amit a poszt taglal. Azaz többnyire ellene vagyok mert úgy vélem hogy bizonyos esetekben indokolható a visszaépítés és egy kis hazugság, kézzelfogható történelmi-építészeti emlékekben szegény területeken belefér egy egykor volt szép gótikus udvarház vagy barokk kápolna visszaépítése ezt még aláírom. De komplett városrészek megidézése ilyen formábban indokolatlan és gagyi.
@milliliteratura: Nevezhetnénk neohellén stílusnak de valamiért nem nevezzük, talán mert nem az - ez ilyen egyszerű...kezdesz ebbe belegabalyodni.

A Nemzeti Múzeummal nem említhetőek egy lapon a rissz-rossz pesti bérházak, ahogy a neorenenszánsz Akadémia is értékes épület de a 762. neoreneszánsz homlokzatú leonardo utcai bérház már messze nem az.