A Városháza előtt "virágrács", Breuer Marcell egyik homlokzatterve alapján készült.
Pécs főtere (a 2010-es EKF-évadhoz képest kicsit megkésve) látványos megújuláson esett át. Ennek során átalakították az országban szinte mindenki által ismert, Körmendy Nándor által 1932-ben kiépített (egyébként nagyon színvonalas) támfalas-osztott térkialakítást. A munka az S73 studió (vezető tervezők: Mohácsi Sándor és Balogh Péter István) tervei szerint készült.
Pécs, ötvenes évek: buszok, villamosok, nagyvárosi forgalom. A korábban "kialakítatlan" teret, ahol a piac működött 1932-ben építették ki. Körmendy terve az akkori forgalmi igényekre reagált:a lejtős téren egy bevágásban "vízszintes" térrészt hozott létre, a Dzsámi felé széles lépcsősorral. A támfalakba helyezték a város első világháborús emlékművét. A kialakítás a korai magyar modern (táj)építészet színvonalas alkotása volt. A képen a Dzsáminak már nincs meg a barokk tornya, de még a neoreneszánsz kupolát "viseli" (még négy évig). Kép forrása.
Az átalakítás során eltelt majd' nyolcvan évben a tér erősen amortizálódott (azért ez nem kis idő). Időközben elhelyezték a téren Pátzay Pál fantasztikus tájolású Hunyadi-szobrát, ami azóta a város egyik jelképe lett, legyen akár a TV-torony, a Dzsámi, vagy a Városháza a hátterében. A felújításra kiírt 2008-as pályázatot az S73 iroda nyerte meg. Tervük megtartotta a korábbi elrendezés fő koncepciós elemét: a bevágott "vízszintes" térrészt a Szentháromság-szobor körül (a terv néhány kisebb változással valósult meg, kép forrása).
Mindenféle gondok és hercehurcák után a teret kissé késve, 2010 tavaszán adták át (azért ez a többi projekthez képest még nem is akkora késés...). A dicsérő vélemények között rosszalló hangokat is lehetett olvasni/hallani. Mindenesetre szerintem ez egyike a legjobban sikerült köztérfelújításoknak Magyarországon az elmúlt években (hasonlóan színvonalas többek között Budapesten a Március 15-e tér és a Károly körút, és Szegeden a Klauzál tér).
A tér bejárását talán érdemes délről, az Irgalmasok utcája felől kezdeni. Itt áll a névadó rend barokk eredetű, de historizálóvá átépített homlokzatú temploma, és mögötte a kórházi tömb (ma egyetemi klinika). Ezen a képen is jól megfigyelhető Pécs egyik jellegzetessége: a terep lejtése; látható, hogy támfallal tudtak kialakítani egy vízszintes területet a templom előtt.
A templom előtt áll a Zsolnay-kút. Eredetileg itt a török eredetű, de eléggé elhasználódott "Kádi csorgója" állt. A "minőségi cserét" 1908-ban végezték, a kút tervezője Pilch Andor építész volt. Zsolnay Vilmos fia, Miklós ajánlotta fel a kutat Pécsnek, apja emlékére. A kút egyébként ősztől tavaszik a lipcseiekhez hasonló masszív őrbódé alatt várja a tavaszt, a fényképezkedők nagy bánatára. Kép forrása.
A következő sarkon áll a Városháza. A századfordulós Pécs igazán nem kispályázott: az osztrák Adolf Langgal (magyarosan: Láng Adolf) hatalmas városházát építtetett a korábban itt álló klasszicista szerénység helyére (ezen a képen jobb oldalt).
Itt, a Városháza előtt alakították ki az egyik legreprezentatívabb térrészt (itt már a századfordulón exkluzív virágágyások voltak): a burkolatba helyezett bronz préselt fűszálat, és a címlapképen szereplő virágágyás-rácsot.
A Városházával szemben, egyemeletes barokk lakóházak előtt van a harmincas évekbeli térrendezés egyik (pontosabban kettő) tanúja: két ágyást övező kerítés. Eredetileg alatta nyilvános WC-k voltak, de azok "elvesztek". A nyolcvanas években gömbkőriseket (Fraxinus ornus 'Mecsek') ültettek ide, amik időközben szinte ijesztő méretűre nőttek (a negyedik képen balra láthatók).
A két ágyás között áll az 1908-ban állított "Időjárásjelző házikó". Közadakozásból emelték, majd a "nevezetes" térrendezés után a mecseki turistaház elé vitték (a harmincas években nem rajongtak az efféle holmikért). A Pécsi Városszépítő Egyesület állíttatta fel újra itt 1991-ben.
A tér kiszélesedő részére (tulajdonképpen az "igazi Széchenyi térre") megérkezve "betoppan" a Hunyadi szobor. De megfigyelhetünk egy mókás pécsi jelenséget is: a téren vizuálisan kicsit több épület "van", mint a valóságban: helyet kér a (ebből a nézőpontból egész valószínűtlenül egy ház tetején ülő) kálvária-kápolna és a magyar modern építészet egyik legszebb alkotása: a Kikelet szálló (Nendtvich Andor, Nyíri István, Lauber László, 1936).
A tér közepén áll a Szentháromság-szobor. Elődjét 1713-ban állították, 1908-ra ment teljesen tönkre, ekkor állították a mait, Kiss György alkotását.
A térnek korábban jellegzetes burkolata volt: a századforduló felszámolt Budai temető vörös homokkő sírköveit használták. Ezeket ki kellett cserélni, a teret ma teljese egészében (!) hasonló színű, vöröses gránit burkolja (a kövek Kínából érkeztek, a pécsiek nagy derültségére. De egyébként nagyon szépek).
A téren álló épületekről is érdemes említést tenni: a Király utca sarkától északra (itt szó szerint felfelé) kétemeletes klasszicista házsor kezdődik. Ez akkoriban kifejezetten városiasnak számított, nem sok ilyen van az országban Pesten kívül. A sarkon álló (borzalmas színű) épület a Zsolnay-ház. Vilmos apjáé volt, a fia ezt adta el, ebből alapította a gyárat...
A házsorral szemben áll a Városházához hasonló századfordulós "szörny" (egyébként tényleg szép épület): az egykori Takarékpénztár Zsolnay-majolikával gazdagon díszített épülete. Nem lehetett semmi a hatás, mikor a pénzintézet 1897-ben itt megnyitott ...
A tér tetején áll Pécs egyik jelképe a Gázi Kászim Dzsámi. 1686 óta katolikus templom (Pécs török emlékeiről külön poszt készül).
A tervezéskor bizonyára nagy kérdést jelentett, hogy mi legyen az egykori támfal által határolt térrész sarkaival. Több tervváltozat is készült, végül a keleti oldalon ez az olaszlépcsős-ülőtömbös kialakítás kapott helyet...
...a nyugati sarokban pedig egy megtört vonalú vízlépcső.
A lépcsősor fölé helyezték az első világháborús emlékműveket (19-es és 52-es gyalogezredek emlékműve, Sidló Ferenc, 1932) a város szerb megszállás alóli felszabadulásának és a 8. huszárezred emlékére állított örökmécses mellé (Weichninger Károly, Szomor László, 1931). A két gyalogezredi emlékmű korábban a lépcső két oldalán állt a támfalba építve. Az örökmécses szép felirata: "A rendületlen honszeretet/ szerezte vissza e várost/ idegen járom alól/ a magyar hazának/ 1921. augusztus hó 21-én".
A tér kora reggel...
A kialakítás rendkívül gondosan történt, ezért érdemes megfigyelni bizonyos részleteket is:
...a padok kőrészébe faragott mintákat (mindegyik különböző)...
...a vízelvezetők kialakítását...
...a vakokat segítő rovátkák sarkait...
...az épületek bejáratainak kialakítását...
Úgy látszik minden városnak kell egy "szégyen-épület": ami Szentesnek a Petőfi szálló, Budapestnek az egykori Balettintézet, Esztergomnak a Fürdő szálló, Szegednek a Kass, Szombathelynek a Savaria, vagy Miskolcnak az Avas szálló, az Pécsnek a Nádor. Igaz, legalább a homlokzatát felújították, de belülről továbbra is rohad, így méltán kerül rá erre a nem éppen pozitív listára...
A Bíróság épülete viszont tényleg helyre van állítva.
Az átépítés előtt (majd közben, és ma is) nagy viták voltak a tér és a belváros közlekedéséről. Jelenleg a teret gépkocsival két irányból lehet megközelíteni: ahogy a képen látszik, a Hunyadi útról a Mária utcába fordulva, illetve délről, a Munkácsy utcából a Perczel utcába fordulva (a Zsolnay kútnál). A téren korábban keresztülhaladó buszok most megkerülik a Belvárost. Nem vagyok biztos benne, hogy ez praktikus dolog, egyébként felmerült, hogy legalább midi- vagy minibuszok keresztülhajthatnának a téren; a burkolat elbírná (vagy tényleg vissza kéne építeni a villamost :).
Pécs egyik legújabb "szobra" a Hunyadi kút (Alkotók:Gálhidi Péter, Balázs Péter, Kotormán László). A fekete márványtömbbe hársfalevél-mintát martak.
A tér keleti épületsora a Hunyadi útról...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Idén nyáron készítettem egy városbemutató videót a barátaimnak, de ezek után a belvárost újra felveszem, mert most sok újat tanulhattam a történetéről.
Köszönöm, nagyon tetszett.
A nagyszerű virág-ágy kivágások pedig egy törpe temetőre hajaznak.
Egy mediterrán városhoz hideg ennyi kő; padnak/ülőalkalmatosságnak pláne.
Ráadásul a téren vannak fa padok is, támla nélküliek és támlások is.
A kő meg annyira nem csúszik.
Szerintem az volt rideg, hogy körbe volt aszfaltoza az egész. Valamint a tér városházi és alsóbb szakasza nem rendelkezett semmilyen díszburkolattal, egybefüggő aszfalt volt rajta.
Egy mediterrán tér pedig alapvetően kővel van borítva, lásd olasz városok: Siena, Roma, etc... Alapvetően a kőburkolat dominál.
És miért? Mert egyes rendezvényeken több tízezres tömeg is ellepi a teret. A füves placcok 1 éven belül földes placcokká válnának.
Az a 3 centis csatorna nem csak az esőelvezetést szolgálja, hanem kirajzolja is az útvonalakat, megtöri az egybefüggőséget. Izgalmasabbá teszi a teret.
A zöldfelületekhez meg annyit tennék hozzá, hogy a tér központi részén 6 állandó fával van TÖBB, mint korábban. Ezek pár év múlva megerősödnek, belombosodnak.
De persze a szubjektív megítélése mindenkinek lehet más, nem kell, hogy egyezzen az ízlésünk.
Körbe meg egy rakás akutó parkolt.
Van pár rész, ahol nem tökéletes az illesztés, a viccesen szomorú inkább az ,hogy a szökőkutakat nem nagyon tudják belőni :S Igazából a tér északkeleti sarkában a fekete csobogó az, ami valahogy egy prosztatamegnagyobbodásos öregúrra emlékeztetően csordogál.
Alapvetően nincs baj a minőséggel. Csak 2010 januárjában sokkolták a városlakókat azzal, amikor ideiglenesen lekövezték a teret. És ezt majdnem késznek harangozták be. Aztán újra kellett rakni az egészet, másodszorra jobb lett :)
Meg aztán még 100 évig így fog kinézni, ilyen távlatokból fél év késés belefér.
- A tér annyira gondosan lett kialakítva, hogy fél év múltán több kő is mozog
- Amúgy nagyon szép, meg letisztult, de lassan az egész városban nincs egy zöld folt -> én jobban szerettem az előző elrendezést virágágyásokkal, fűvel
- A vízesések és a szökőkutak tényleg nagyon jók lettek :)
Amúgy a nickem mellett a linken lehet a térről szép éjjeli képeket találni :)
Helyi trivia: a városházáról azért hiányzik a megyeházán bőséges Zsolnay, mert a korabeli városvezetés nem szívlelhette a szabadkőműves mestert, és nem rendelt tőle. :)
.JPG){kind=link}
Nem kritika !- de találtam pár olyan dolgot, amit én vagy részletesebben, vagy kissé pontosabban írtam volna meg.
Valamennyit nem sorolnám fel, de pl. az
időjárásjelző házikónál megemlítettem volna a készítőjét, [Csukás Zoltán bádogosmester] - vagy említettem volna a közelben lévő Csukás-házat ! (Perczel Miklós (!) (nem Mór) u.14.
Természetesen erre ki-ki mondhatja, hogy aki alaposabban kíváncsi dolgokra, nézzen utána a neten.
Érdeklődéssel olvastam itt a "Zsolnay-házról"- amit én sehol nem olvastam, nem hallottam. Én úgy tudom, a Zsolnay-féle ház az a Vörösmarty u.1 sz. alatti ház.
Gondolom a későbbiekben megtudtad, hogy jár egy új autóbuszjárat, ami áthalad a Széchenyi-téren (azt hiszem 44-es a száma - nem utaztam még rajta )
A Nádor szálloda állapota (belül) a jelenlegi tulajdonosnak a nagy gondja,- hozzászólásban más írta már, hogy benne csak-csak működik a Nádor Galéria (l.d. Googleba írva - honlapjukat)
Talán ennyit,- most.
P.s. elGabornak Vajon honnan ered az a vélekedés, hogy az akkori városvezetés nem szívlelte Zsolnayt ?
Tipp: Pécs esetében érdemes a több mint 10 éve létező Pécsi Szemle Várostörténeti Folyóiratot is lapozgatni. (Sajnos,csak a repertóriuma van a neten )
www.pecsinapilap.hu/cikk/Bikafejes_kut_a_multbol/90150
Régebben írtam, hogy a pécsiek nem nagyon nevezik Zsolnay-háznak a fotón is látható,("borzalmas színű") épületet.
A napokban viszont olvastam ezt :
hetedhethatar.hu/hethatar/?p=17686 az abban írtak szerint, valóban a Zsolnayaké volt. (stb.)