A Városháza előtt "virágrács", Breuer Marcell egyik homlokzatterve alapján készült.

Pécs főtere (a 2010-es EKF-évadhoz képest kicsit megkésve) látványos megújuláson esett át. Ennek során átalakították az országban szinte mindenki által ismert, Körmendy Nándor által 1932-ben kiépített (egyébként nagyon színvonalas) támfalas-osztott térkialakítást. A munka az S73 studió (vezető tervezők: Mohácsi Sándor és Balogh Péter István) tervei szerint készült.

 

Pécs, ötvenes évek: buszok, villamosok, nagyvárosi forgalom. A korábban "kialakítatlan" teret, ahol a piac működött 1932-ben építették ki. Körmendy terve az akkori forgalmi igényekre reagált:a lejtős téren egy bevágásban "vízszintes" térrészt hozott létre, a Dzsámi felé széles lépcsősorral. A támfalakba helyezték a város első világháborús emlékművét. A kialakítás a korai magyar modern (táj)építészet színvonalas alkotása volt. A képen a Dzsáminak már nincs meg a barokk tornya, de még a neoreneszánsz kupolát "viseli" (még négy évig). Kép forrása.

Az átalakítás során eltelt majd' nyolcvan évben a tér erősen amortizálódott (azért ez nem kis idő). Időközben elhelyezték a téren Pátzay Pál fantasztikus tájolású Hunyadi-szobrát, ami azóta a város egyik jelképe lett, legyen akár a TV-torony, a Dzsámi, vagy a Városháza a hátterében. A felújításra kiírt 2008-as pályázatot az S73 iroda nyerte meg. Tervük megtartotta a korábbi elrendezés fő koncepciós elemét: a bevágott "vízszintes" térrészt a Szentháromság-szobor körül (a terv néhány kisebb változással valósult meg, kép forrása).

Mindenféle gondok és hercehurcák után a teret kissé késve, 2010 tavaszán adták át (azért ez a többi projekthez képest még nem is akkora késés...). A dicsérő vélemények között rosszalló hangokat is lehetett olvasni/hallani. Mindenesetre szerintem ez egyike a legjobban sikerült köztérfelújításoknak Magyarországon az elmúlt években (hasonlóan színvonalas többek között Budapesten a Március 15-e tér és a Károly körút, és Szegeden a Klauzál tér).

A tér bejárását talán érdemes délről, az Irgalmasok utcája felől kezdeni. Itt áll a névadó rend barokk eredetű, de historizálóvá átépített homlokzatú temploma, és mögötte a kórházi tömb (ma egyetemi klinika). Ezen a képen is jól megfigyelhető Pécs egyik jellegzetessége: a terep lejtése; látható, hogy támfallal tudtak kialakítani egy vízszintes területet a templom előtt.

A templom előtt áll a Zsolnay-kút. Eredetileg itt a török eredetű, de eléggé elhasználódott "Kádi csorgója" állt. A "minőségi cserét" 1908-ban végezték, a kút tervezője Pilch Andor építész volt. Zsolnay Vilmos fia, Miklós ajánlotta fel a kutat Pécsnek, apja emlékére. A kút egyébként ősztől tavaszik a lipcseiekhez hasonló  masszív őrbódé alatt várja a tavaszt, a fényképezkedők nagy bánatára. Kép forrása.

A következő sarkon áll a Városháza. A századfordulós Pécs igazán nem kispályázott: az osztrák Adolf Langgal (magyarosan: Láng Adolf) hatalmas városházát építtetett a korábban itt álló klasszicista szerénység helyére (ezen a képen jobb oldalt).

Itt, a Városháza előtt alakították ki az egyik legreprezentatívabb térrészt (itt már a századfordulón exkluzív virágágyások voltak): a burkolatba helyezett bronz préselt fűszálat, és a címlapképen szereplő virágágyás-rácsot.

A Városházával szemben, egyemeletes barokk lakóházak előtt van a harmincas évekbeli térrendezés egyik (pontosabban kettő) tanúja: két ágyást övező kerítés. Eredetileg alatta nyilvános WC-k voltak, de azok "elvesztek". A nyolcvanas években gömbkőriseket (Fraxinus ornus 'Mecsek') ültettek ide, amik időközben szinte ijesztő méretűre nőttek (a negyedik képen balra láthatók).

A két ágyás között áll az 1908-ban állított "Időjárásjelző házikó". Közadakozásból emelték, majd a "nevezetes" térrendezés után a mecseki turistaház elé vitték (a harmincas években nem rajongtak az efféle holmikért). A Pécsi Városszépítő Egyesület állíttatta fel újra itt 1991-ben.

A tér kiszélesedő részére (tulajdonképpen az "igazi Széchenyi térre") megérkezve "betoppan" a Hunyadi szobor. De megfigyelhetünk egy mókás pécsi jelenséget is: a téren vizuálisan kicsit több épület "van", mint a valóságban: helyet kér a (ebből a nézőpontból egész valószínűtlenül egy ház tetején ülő) kálvária-kápolna és a magyar modern építészet egyik legszebb alkotása: a Kikelet szálló (Nendtvich Andor, Nyíri István, Lauber László, 1936).

A tér közepén áll a Szentháromság-szobor. Elődjét 1713-ban állították, 1908-ra ment teljesen tönkre, ekkor állították a mait, Kiss György alkotását.

A térnek korábban jellegzetes burkolata volt: a századforduló felszámolt Budai temető vörös homokkő sírköveit használták. Ezeket ki kellett cserélni, a teret ma teljese egészében (!) hasonló színű, vöröses gránit burkolja (a kövek Kínából érkeztek, a pécsiek nagy derültségére. De egyébként nagyon szépek).

A téren álló épületekről is érdemes említést tenni: a Király utca sarkától északra (itt szó szerint felfelé) kétemeletes klasszicista házsor kezdődik. Ez akkoriban kifejezetten városiasnak számított, nem sok ilyen van az országban Pesten kívül. A sarkon álló (borzalmas színű) épület a Zsolnay-ház. Vilmos apjáé volt, a fia ezt adta el, ebből alapította a gyárat...

A házsorral szemben áll a Városházához hasonló századfordulós "szörny" (egyébként tényleg szép épület): az egykori Takarékpénztár Zsolnay-majolikával gazdagon díszített épülete. Nem lehetett semmi a hatás, mikor a pénzintézet 1897-ben itt megnyitott ...

A tér tetején áll Pécs egyik jelképe a Gázi Kászim Dzsámi. 1686 óta katolikus templom (Pécs török emlékeiről külön poszt készül).

A tervezéskor bizonyára nagy kérdést jelentett, hogy mi legyen az egykori támfal által határolt térrész sarkaival. Több tervváltozat is készült, végül a keleti oldalon ez az olaszlépcsős-ülőtömbös kialakítás kapott helyet...

...a nyugati sarokban pedig egy megtört vonalú vízlépcső.

A lépcsősor fölé helyezték az első világháborús emlékműveket (19-es és 52-es gyalogezredek emlékműve, Sidló Ferenc, 1932) a város szerb megszállás alóli felszabadulásának és a 8. huszárezred emlékére állított örökmécses mellé (Weichninger Károly, Szomor László, 1931). A két gyalogezredi emlékmű korábban a lépcső két oldalán állt a támfalba építve. Az örökmécses szép felirata: "A rendületlen honszeretet/ szerezte vissza e várost/ idegen járom alól/ a magyar hazának/ 1921. augusztus hó 21-én".

A tér kora reggel...

A kialakítás rendkívül gondosan történt, ezért érdemes megfigyelni bizonyos részleteket is:

...a padok kőrészébe faragott mintákat (mindegyik különböző)...

...a vízelvezetők kialakítását...

...a vakokat segítő rovátkák sarkait...

...az épületek bejáratainak kialakítását...

Úgy látszik minden városnak kell egy "szégyen-épület": ami Szentesnek a Petőfi szálló, Budapestnek az egykori Balettintézet, Esztergomnak a Fürdő szálló, Szegednek a Kass, Szombathelynek a Savaria, vagy Miskolcnak az Avas szálló, az Pécsnek a Nádor. Igaz, legalább a homlokzatát felújították, de belülről továbbra is rohad, így méltán kerül rá erre a nem éppen pozitív listára...

A Bíróság épülete viszont tényleg helyre van állítva.

Az átépítés előtt (majd közben, és ma is) nagy viták voltak a tér és a belváros közlekedéséről. Jelenleg a teret gépkocsival két irányból lehet megközelíteni: ahogy a képen látszik, a Hunyadi útról a Mária utcába fordulva, illetve délről, a Munkácsy utcából a Perczel utcába fordulva (a Zsolnay kútnál). A téren korábban keresztülhaladó buszok most megkerülik a Belvárost. Nem vagyok biztos benne, hogy ez praktikus dolog, egyébként felmerült, hogy legalább midi- vagy minibuszok keresztülhajthatnának a téren; a burkolat elbírná (vagy tényleg vissza kéne építeni a villamost :).

Pécs egyik legújabb "szobra" a Hunyadi kút (Alkotók:Gálhidi Péter, Balázs Péter, Kotormán László). A fekete márványtömbbe hársfalevél-mintát martak.

A tér keleti épületsora a Hunyadi útról...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr973388723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tényleg nagyon szép. ÉS a régi kialakításhoz képest megnőtt a tér. Nagyobb lett a hely. Tavasztól őszig kicsit több a zöld a téren, fák, kihelyezett lenaderek, stb. De tényleg jól meg lett csinálva. Ha nincs ilyen hideg, a járókelők is ellepik a teret.
Köszönöm ezt az alapos és nagyon érdekes összeállítást. Pécs a legkedvesebb városom, sajnos csak diákként élhettem ott, négy évig. De azóta is szeretem, és nemcsak a diákévek miatt.
Idén nyáron készítettem egy városbemutató videót a barátaimnak, de ezek után a belvárost újra felveszem, mert most sok újat tanulhattam a történetéről.
Köszönöm, nagyon tetszett.
Szerintem rideg lett ezzel a felújítással a tér. Na és kíváncsi lennék egy hideg-havas- ónos esős nap baleseti statisztikájára! Az esőnek meg mondd meg, hogy csak abban a 3 centis csatornában csörgedezhet...
A nagyszerű virág-ágy kivágások pedig egy törpe temetőre hajaznak.
Egy mediterrán városhoz hideg ennyi kő; padnak/ülőalkalmatosságnak pláne.
Kössz, élmény volt! Itt voltam gyerek..
A sok kő nyáron túl meleg (kevés a föld, amely a hőt növényeivel elnyelné), és télen valóban csúszik, ezenkívül nem igaz, hogy 2010 tavaszán adták át a teret: még 2010 nyarának közepén is bőven dolgoztak rajta, után pedig majd fél évig a térből délre kiágazó Irgalmasok utcája volt kész csatatér. Mindkettő felületét ezekkel a vöröses kövekkel burkolták, a fényképek közül némelyiken látható, hogy az illesztések közeiből hiányzik a kitöltő, és több burkolólap törött, billeg - már most! Bosszantó ez a trehány kivitelezés, holott valóban szép lett egyébként a megújult tér.
@kicsinagy: Télen a fa padokon is baromi hideg van, olyankor sehol nem üldögélnek kint az emberek.

Ráadásul a téren vannak fa padok is, támla nélküliek és támlások is.

A kő meg annyira nem csúszik.

Szerintem az volt rideg, hogy körbe volt aszfaltoza az egész. Valamint a tér városházi és alsóbb szakasza nem rendelkezett semmilyen díszburkolattal, egybefüggő aszfalt volt rajta.

Egy mediterrán tér pedig alapvetően kővel van borítva, lásd olasz városok: Siena, Roma, etc... Alapvetően a kőburkolat dominál.

És miért? Mert egyes rendezvényeken több tízezres tömeg is ellepi a teret. A füves placcok 1 éven belül földes placcokká válnának.

Az a 3 centis csatorna nem csak az esőelvezetést szolgálja, hanem kirajzolja is az útvonalakat, megtöri az egybefüggőséget. Izgalmasabbá teszi a teret.

A zöldfelületekhez meg annyit tennék hozzá, hogy a tér központi részén 6 állandó fával van TÖBB, mint korábban. Ezek pár év múlva megerősödnek, belombosodnak.

De persze a szubjektív megítélése mindenkinek lehet más, nem kell, hogy egyezzen az ízlésünk.
@Barázsos Varát: A sok kő nyáron nem annyira meleg, mint a sötétszürke aszfalt volt.

Körbe meg egy rakás akutó parkolt.

Van pár rész, ahol nem tökéletes az illesztés, a viccesen szomorú inkább az ,hogy a szökőkutakat nem nagyon tudják belőni :S Igazából a tér északkeleti sarkában a fekete csobogó az, ami valahogy egy prosztatamegnagyobbodásos öregúrra emlékeztetően csordogál.

Alapvetően nincs baj a minőséggel. Csak 2010 januárjában sokkolták a városlakókat azzal, amikor ideiglenesen lekövezték a teret. És ezt majdnem késznek harangozták be. Aztán újra kellett rakni az egészet, másodszorra jobb lett :)

Meg aztán még 100 évig így fog kinézni, ilyen távlatokból fél év késés belefér.
- A Nádor aljában egy galéria / kávézó működik, szóval annyira nem szörnyű bemenni

- A tér annyira gondosan lett kialakítva, hogy fél év múltán több kő is mozog

- Amúgy nagyon szép, meg letisztult, de lassan az egész városban nincs egy zöld folt -> én jobban szerettem az előző elrendezést virágágyásokkal, fűvel

- A vízesések és a szökőkutak tényleg nagyon jók lettek :)

Amúgy a nickem mellett a linken lehet a térről szép éjjeli képeket találni :)
egy mediterrán városban sokkal több kő van mint itt...csak el kell menni és meg kell nézni egyet
Alapos poszt. Az átépítéssel szerintem a tér veszített korábbi tagoltságából, nyitottabbá, de ezért kietlenebbé is vált. A megoldások van, ahol szépek (vízlépcső, az autóközlekedésnek meghagyott utca kanyarulata, a Zsolnay-kút és az Irgalmasok temploma), de pl. az ülőtömbökkel és a felső utca trehány kialakításával sehogy sem tudok megbarátkozni.

Helyi trivia: a városházáról azért hiányzik a megyeházán bőséges Zsolnay, mert a korabeli városvezetés nem szívlelhette a szabadkőműves mestert, és nem rendelt tőle. :)
...továbbá nagy szerencse, hogy a korábbi terveken még szereplő, jókora nyalókákat formáló dekorációkra végül nem maradt pénz. Azok borzalmasan ízlésteleneknek ígérkeztek. Kép: www.pkrt.hu/images/galeria/kepek/127_pvk_14.jpg
"A tér kora reggel" képhez: Ez délután készült.
Született pécsi vagyok, akár Tükének is nevezhetném magam,ill.eléggé sok (régi és új) kiadású könyvet elolvastam már Pécsről. Annak ellenére mindig szívesen megnézem /elolvasom azt, hogy "más szemével" milyen is ez a város ? (Ill.tud-e még valaki "újdonságot" mondani nekem ?) Nem tudom, hogy pécsi vagy-e ?- vagy csak "idekerültél"és próbálod másokkal is megosztani mindazt amit tapasztalsz.
Nem kritika !- de találtam pár olyan dolgot, amit én vagy részletesebben, vagy kissé pontosabban írtam volna meg.
Valamennyit nem sorolnám fel, de pl. az
időjárásjelző házikónál megemlítettem volna a készítőjét, [Csukás Zoltán bádogosmester] - vagy említettem volna a közelben lévő Csukás-házat ! (Perczel Miklós (!) (nem Mór) u.14.
Természetesen erre ki-ki mondhatja, hogy aki alaposabban kíváncsi dolgokra, nézzen utána a neten.
Érdeklődéssel olvastam itt a "Zsolnay-házról"- amit én sehol nem olvastam, nem hallottam. Én úgy tudom, a Zsolnay-féle ház az a Vörösmarty u.1 sz. alatti ház.
Gondolom a későbbiekben megtudtad, hogy jár egy új autóbuszjárat, ami áthalad a Széchenyi-téren (azt hiszem 44-es a száma - nem utaztam még rajta )
A Nádor szálloda állapota (belül) a jelenlegi tulajdonosnak a nagy gondja,- hozzászólásban más írta már, hogy benne csak-csak működik a Nádor Galéria (l.d. Googleba írva - honlapjukat)
Talán ennyit,- most.
P.s. elGabornak Vajon honnan ered az a vélekedés, hogy az akkori városvezetés nem szívlelte Zsolnayt ?
Tipp: Pécs esetében érdemes a több mint 10 éve létező Pécsi Szemle Várostörténeti Folyóiratot is lapozgatni. (Sajnos,csak a repertóriuma van a neten )
Aki A-t mond, mondjon B-t is !
Régebben írtam, hogy a pécsiek nem nagyon nevezik Zsolnay-háznak a fotón is látható,("borzalmas színű") épületet.
A napokban viszont olvastam ezt :
hetedhethatar.hu/hethatar/?p=17686 az abban írtak szerint, valóban a Zsolnayaké volt. (stb.)