Ma már szinte hihetetlen, de a Barbakánt, Pécs egyik jelképét a hetvenes évekig földszintes lakóházak takarták.

Pécs városának különleges látnivalója a Belvárost övező városfal több, mint egy kilométeres ép szakasza, és az ahhoz kapcsolódó erődítések és kertek rendszere. A városfalak 1785-től egészen a hatvanas évekig csupán az udvarok végeiről voltak láthatók.

 A pécsi városfalat a tatárjárás utáni évtizedekben kezdték el építeni, tulajdonképpen, mint a Püspökvár külső védművét. A városfalak által körbezárt terület 67 hektár volt, ami nagyobb volt, mint az akkori Bécs (!). Érdekes, hogy a város jelentős része nem, illetve ritkán volt beépítve, viszont a középkori város legrégibb része, a Mindenszentek-templom környéke a falon kívül rekedt. Másik érdekesség, hogy az új városfal szinte következetesen nem vette figyelembe a római Sopianae határait.

A XVIII. század végén már erőteljes növekedésnek induló város vezetése 1785-ben nyilvános árverésen parcellázta ki a városfal előtti árkot, sőt a négy városkaput (Szigeti, Hegyi, Budai, Siklósi) is eladták. Az új telkeken főleg emeletes, klasszicista polgárházakat emeltek, az északi oldalon viszont kisvárosias, földszintes házacskák takarták el a még meglévő városfalat, sőt a XVI. század elejéről származó Barbakánt is. A városfalak kibontásának igénye már a harmincas években felmerült, de csak hatvanas évektől kezdték el a munkát. Ekkortól, ahol lehetséges volt (az északi oldalon, és a déli szakasz egy részén), kibontották az erődítéseket, ami számos előnnyel járt: kedvező volt a városkép szempontjából (hasonló beavatkozások történtek többek között a győri Kastély-bástyán és Kőszegen is), igényes zöldfelületek keletkeztek és végül, de nem utolsó sorban sikerült megoldani az északi elkerülő út kivételesen előnyös átvezetését is.

A műholdfelvételen jól kivehető, merre húzódott-húzódik a városfal. Az északi és részben a nyugati és a déli oldalon szabadították ki a védelmi rendszert, a többi szakaszon (ahol még megvan) a beépített telkek végén helyezkednek el a falak. Az utcahálózat mindenesetre szépen követi az erődítések vonalát.

A városfal kibontott szakaszainak végigjárása előtt érdemes megnézni a "rejtőzködő részeket" is: itt, a Ferencesek utcája-Klimó utca sarkán állt az egykori Szigeti kapu. A képen látható ház jobb szélén húzódott (és tűzfalakban bizonyára most is megvan) a városfal. Az 1785-ös parcellázáskor a városárok helyén kialakított telkeken az északi szakasz kivételével emeletes, jó minőségű épületeket emeltek, így ezeket nem érte meg lebontani.

Pár méterrel feljebb a Klimó utca jobb oldala "eltűnik", és feltárul a városfal. Az itt álló épületeket a hatvanas évektől kezdték lebontani.

A hatvanas-hetvenes évekbeli bontások során vált szabaddá a Barbakán is, ami addig földszintes házacskák udvarairól volt csupán látható. A barbakán egy különálló kapu-védmű, ami egy "nyakkal" kapcsolódik az erődítményhez (a londoni római barbakánról egy egész városrészt neveztek el). Magyarországon Siklóson és Nagyvázsonyban van még hasonló.

A Barbakán az összekötő nyaktag végéről fényképezve.

A városfallal körbevett terület északnyugati részén fekvő Püspökvár és környéke. Jól látszódik a Barbakán és az összekötő nyaktag. A védműhöz két zöldterület is csatlakozik: délről a Barbakánkert (ami még a történelmi Belvárosban van), nyugatról pedig egy névtelen, alulhasznosított, de mégis nagyon szép parkosított várárok-szakasz, ami már kívül esik a városfalon. A Székesegyház zöld tetejétől balra a Káptalan utcai kis paloták kertjei futnak ki a városfalig ("káptalankertek"). Ezek is látogathatók.

A Barbakánkert. A kertbe jelenleg a Dóm tér végéből lehet bemenni, sarkában pedig Janus Pannonius szobra áll. Az alkotó, Borsos Miklós nagy karimájú kalap alá rejtette a költő-püspök arcát, hiszen nem maradt fent róla hiteles képmás. A szobor mellé egy "dunántúli mandulafát" (Prunus amygdalus) ültettek.

A Barbakánkertből szép kilátás nyílik a Püspökvár öregtornyára és barokkizált déli homlokzatára...

...és a Dóm tér felé is.

A Püspökvárat nyugatról határoló árok helyén kialakított közkert. A kis kertben évszázados vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum) állnak.

A várároktól alig pár méterre, a Barbakán tér másik oldalán áll a Barbakán-ház. Ugyan nem a poszt témájához tartozik (Pécs kortárs építészetéről ráadásul külön írás készül majd), mégis feltétlenül megemlítendő. A Cságoly Ferenc-Keller Ferenc által tervezett lakóház együttes több nemzetközi díjat is nyert. Tényleg örvendetes dolog, hogy a Püspökvár szomszédságában egy ilyen jó minőségű, mégis kortárs beépítés készült, ami ráadásul a nevében is utal szomszédjára.

Kis kitérővel, a Dóm téren át juthatunk el a "káptalankertekhez" (ez egy saját szó, mint megtudtam, a hivatalos neve "északi várfalsétány"). A sétány a Káptalan utca névadó káptalanházainak összenyitott kertjeiből jött létre.

A terület korábban kicsit elhanyagolt, félreeső volt, de tavaly kissé kipofozták: ekkor helyezték ki ezt a padot (bár lehet, hogy ez egy szobor...).

Az egyik kertrészben (egykor önálló kertben) áll a "Tisztelet az orgonaépítőnek" emlékmű. Az egykori Angster orgonagyár, és alapítója, Angster József emlékét hirdeti 2010 óta (az emlékmű zenél is).

A városfal másik oldalán az Aradi vértanúk útjának kialakítása valódi urbanisztikai bravúr:

a mai út ugyanis eredetileg egy keskeny kisvárosias utcácska volt. A kép jobb oldalán álló házakkal szemben lévő egykori épületsor takarta a városfalat. Ezek bontásával nem csupán különösen szép városképek keletkeztek, hanem sikerült megoldani az elkerülő út esztétikus és közlekedési szempontból is megfelelő átvezetését (ez különösen nagy dolog, hiszen többek között Nyíregyházán vagy Miskolcon az utóbbi években elszomorítóan csúnya és kisstílű elkerülőutak épültek a városközpontok közvetlen közelében). A városfal előtt egy sétánnyal kísért parksávot alakítottak ki, amellett halad a 2X1 sávos út. Ezzel párhuzamosan, de magasabban halad a régi utca (a képen ez a jobb oldali világosabb út). A kép tetején a Barbakán-ház is látható. Kép forrása.

Az Aradi vértanúk útjának épületei és szabadtér-építészeti megoldásai a kilencvenes évek posztmodern dizájnját tükrözik, de mégis kellemes, rendezett látványt nyújtanak (főleg azoknak, akik szereti a posztmodernt :). A vértanúszobrok és a mellvéd helyén állt az utca másik házsora. 1995-ben itt állították fel a névadó vértanúk szobrait.

A terasz-szerűen kiképzett útról feltáruló látvány egészen rendkívüli. Ha van olyan helyzet, mikor a bontás előnyös a városkép szempontjából, akkor pécsi városfal esete egyértelműen az.

A városfal és az út között egy szoborparkot is létrehoztak 2006-tól. A képen látható Szíriusz című alkotást és több, nonfiguratív szobrot helyeztek el a városfal előtt. Így is kinézhet egy belvárost elkerülő út környéke, még egy lapon sem említhető a miskolci botrányos ferde-híddal, vagy a nyíregyházi börtön tűzfala előtt elvezetett "boulevard-ral" (pedig a forgalmat ugyanúgy elvezeti, mint azok).

Az Aradi vértanúk útjának betonszekrényes támfala is jellegzetes nyolcvanas-kilencvenes évekbeli "termék", aminek előnye, hogy növényeket lehet ültetni a szekrényekbe. Például tamariskát (Tamarix tetrandra) és egyéb várostűrő fajokat.

A belváros észak-déli tengelyének számító Hunyadi utca kereszteződése után egy kisebb nyereg köti össze a Megyeháza dombját a Kálváriával. A nyereg alatt egy rövid alagutat vezettek át. A városfal a kép jobb oldalán fut, szintén követve a terep változásait.

Az alagút mellett a Kálváriára futó lépcsősor is jellegzetes "Nineties", de szép, igényes alkotás. Háttérben a városfal legmagasabb fekvésű bástyája.

Ha már Kálváriához vezető lépcső: a kápolnát, amit talán a város török emlékei ihlettek, 1701-ben emelték, a különleges öntöttvas stációk 1814-ből valók. Az együttes örvendetesen szép állapotban van, a kilencvenes években újították fel (tervező: Erő Zoltán). Természetesen itt is megtalálhatók a jellegzetes mandulafák.

A városfalas poszt nem városfalról szóló befejezése: a Kálváriáról fantasztikus kilátás nyílik a városra. A városháza, a székesegyház, a Nemzeti Színház, sőt az új Kodály Központ is látható. A megyeháza jellegzetes tetejének irányában a Líceum templomig és az Egyetem központi épületéig lehet ellátni.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr813471943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ezt a bontás részt nem is tudtam, pedig évekig laktam errefelé. Az északi városfalat szépen rendbetették az utóbbi időben.
izé, tulajdonképpen off, de hol a fenébe épült az elmúlt években Miskolcon elkerülő út?
(csak mert jól titokban tartották akkor :) )
@drazsé: a korábbi a belváros és az Avas között fut, a Szinva fölött. A legújabb szakasz a Zenepalota mögött fut, és egy ferde híddal csatlakozik az előzőhöz. Nagyon jó a nyomvonala, egy óvoda mellett halad, majd a Gimnázium mögött folytatódik. Ott legalább nem fedték be a Szinvát, szépen elvezették a két partja között, hogy még véletlenül se lehessen a közelébe jutni.
Idén készítettem egy videót a barátaimnak,kollégáknak, hogy népszerűsítsem Pécset.Mint egykori pécsi diák jól ismerem a várost, de ez a poszt sorozat rámutatott,hogy nem eléggé.
Igaz, még meg sem vágtam a négy órás nyersanyagot, de már tudom, hogy jövőre jön a második rész. Mert olyan egyszerű dolgokra nem jöttem rá, hogy amit távolról többször megmutatok és oda vagyok érte, azt illene közelről is megnézni - pl. kápolna a Kálvárián. Vagy a Barbakánt belülről,alulról mindenhonnan felvettem, de az út túloldaláról ahonnan az egész bástya látszik ,már nem.

Szóval sok ötletet és mellé még több ismeretet adtál a posztokkal, amiért örök hála!
:)
@aesculus:

ja, oké, nem tudtam, hogy az annak minősül :)

(egyébként az egész "rendszer" elmegy még két további iskola előtt is.. meg úgy általánosságban is átgondolt egy valami)
@drazsé: igen, Miskolcon sajnos a városközpontot szétszabdaló utakat nevezik elkerülőnek :( Külön posztot érdemelne, hogy milyen megfontolásból van egy 170 ezres városban az elkerülő útnak is külön elkerülő útja...
@aesculus:

off (mert mégiscsak pécsi poszt):

én nagyon nem értek hozzá, de gyakoraltialg két dolgo határozza meg ilyen szempontból a közlekedést: a hely hiánya (a völgy, az Avas, a gyár) illetve a hely ugrásszerű és némileg koncepciótlan betöltése (ahol most lakótelep van, ott nem egy esetben 50 évvel ezelőtt legelő volt... puff lakótelepesítettek mindent, és most már nem fér el a villamos)
a nyugati vár fal mentén van egy másik kevésbé ismert/látogatott kert is, amit poszt irója remélem szintén beilleszt majd valamelyik részbe. A Barbakánnál belépve a várfal után jobbra, egy kapun átmenve majd egy rövid szakaszt letudva, egy nagyon kellemes régi kertbe lehet bejutni. (A rövidke Esze Tamás utca közepén van a bejárat, ami amúgy egy szintén kevésbé ismert kulturális hely is, aminek most sajnos nagyon nem jut eszembe a neve :( )
jó cikk, de az Ágoston térig érdemes lett volna akkor már követni a falat :)
Csak egy kis pontosítás, ami nem fér belém: A stációk 1770-esek, a kápolna az, ami 1814-es (egy tímármester ajándéka), és a kápolnán lévő öntöttvas stációk 19.sz. vágiek. Ez utóbbiak érdekessége, hogy a művészettörténészek nem ismertek hasonlót a német nyelvterületen sem, márpedig öntöttvasból egyet készíteni elég meglepő. Ugyancsak érdekes, hogy kőből 12 stáció és a Golgota készült - ami bent áll a kápolnában - öntöttvasból viszont 14, így a kápolna falára is jutott. Kicsit fura, hogy a stációkat hegymenetben, majd völgymenetben kell végigjárni, és a Golgota-kápolna előtt még csak a történet köazepénél járunk. De ettől még nagyon szép a stációk álperspektivikus kompozíciója.
Basszus, oda járok már második éve egyetemre, de miért nem néztem még meg a Káptalan kertet, meg a magas bástyát? Mert hülye vagyok. :P Majd tavasszal...
Hogy őszinte legyek, nem tudom, hogy linkeket hogyan lehet a kommentek közé írni,ill. elég hosszúak is lennének, időm pedig kevés.
Azt örömmel tapasztaltam, hogy megtaláltad, ill. említetted máshol. hogy van az a
www.pecskep.hu / weboldal, amely tartalmaz igen sok pécsi városrészt,épületeket,eseményeket. stb.
Észrevettem,hogy ajánlottad pl. azt a aranyosfodorka.blog.-ot is ! (Slauch telep témánál)
Esetleg még megemlíteném, hogy létezik a www.szoborlap.hu - benne a településekre katt' és Pécs - ott több mint 400 (?) pécsi szobor fotója és róluk a tudnivalók olvashatók.
Bocs' ha a beírt linkek így nem is működnek. ? De aki keres, az talál ! :-)
Aradi vértanúk útjához = az anno Petrezselyem u. volt (elején a petrezselyem kút - stb.)
Janus Pannoniushoz : a "pajzán versei" megtalálhatók a neten. Érdekes történet, hogy milyen módon "találták meg" és azonosították maradványait. (Pécsett)