Egy villa a tizennyolc közül a Szabadság úton.

Széchenyi tér, Székesegyház, ókeresztény sírkamrák, Zsolnay. Pécs híres látnivalóit nagyon sokáig lehetne sorolni, de nem hiszem, hogy a Schlauch-féle villatelep közéjük tartozna. A kisméretű, alig tizennyolc épületből álló együttes pedig viszonylag forgalmas helyen van: a Pályaudvartól a belvárosba vezető, platánfákkal övezett Szabadság út mentén.

 

Schlauch Imre a századfordulós Pécs jelentős személyisége volt: többszáz főt foglalkoztató építési vállalkozást üzemeltetett, és tervezői tevékenységet is folytatott: a református templom, a Nádor szálló szecessziós átépítése, és szinte minden nagyobb középület kivitelezése kötődik nevéhez. A századforduló idején, mikor éppen nem volt megrendelése, cégének jól képzett munkatársaival felépíttette a később róla elnevezett villatelepet. Ebben az időben már számos hasonló "lakótelep" épül az országban a Wekerlétől a győri Ágyúgyár lakótelepéig (ezek munkásnegyedek, de annyiban hasonlók, hogy kertes házak telepei). Kép forrása.

A pályaudvar környékének műholdképe. A telep mindössze a sárga négyzet alatti 18 épületből áll. A kép alján van a pályaudvar, onnan indul északra a belvárosba vezető Szabadság út. Érdemes megfigyelni, milyen kicsik a telkek, illetve a kertek.

Pécs első vasútvonala 1857-ben épült meg, Mohács felé. Ekkor épült az első állomás is. A századfordulóra a város már vasúti központtá vált, ekkor (pont 1900-ban) épült fel a pályaudvar. Tervezője Pfaff Ferenc, aki nem kevesebb, mint húsz magyar város főpályaudvarát alkotta Kassától Szegeden át Gyimesbükk határállomásáig.

A régi vasútállomást még a Majláth-kaszálónak nevezett rét választotta el a várostól. Az új pályaudvar felépülése előtt "bulvárosították" a mai Szabadság utat, ültették a platánsort, és kezdték meg a környék beépítését.

Az út a várostól a vasút felé haladva fokozatosan épült be a képen láthatóhoz hasonló egy-és kétemeletes lakóházakkal, a századfordulón már csak a pályaudvar környéke volt szabadon (az úton 1913-tól villamos is közlekedett).

Ezen utolsó beépítetlen telkekre épült fel a villatelep. Stílusa kissé "korszerűtlen", hiszen akkor már Pécsett is szecessziós házak egész seregét emelték, ezek a villák mégis németes neoreneszánsz módban készültek. A "németes" villastílus sokáig elterjedt volt Magyarországon, hiszen a német városokban óriási kiterjedésű villanegyedek állnak (mint a drezdai Blasewitz). A telep (ha jól számoltam), hat egyemeletes és 12 földszintes villából áll. Két villának tornya is volt.

Ma már sajnos csak az egyik torony áll, a másikat valószínűleg lebontották (Pécset gyakorlatilag nem érte háborús kár, szóval nem bomba volt). Érdemes lenne visszaépíteni...

Egy másik egyemeletes villa. Szerencsére ez jó állapotban van, ami a telep több épületéről nem mondható el. Érdekes a sarkok cikk-cakkos téglakiosztása.

Az előző épület felújított zárterkélye, mögötte még három, sajnos lecsupaszított villa, és a Schlauch által 1904-ben tervezett és kivitelezett református templom.

A szomszédos, lecsupaszított, és reklámokkal eltakart villa. A kerítés a szomszédhoz hasonlóan igényes, az épületre viszont ráférne egy felújítás.

Ez Móricz Zsigmond utcai épület is a telep része volt, viszont egy nem túl jól sikerült átalakítással villából nem túl szép társasházzá változott. A telep egyébként helyi védelem alatt áll, ez az átalakítás minden bizonnyal a védés előtt készült (legalábbis remélni lehet, hogy Pécs védett épületeit nem lehet ilyen barbárul átalakítani).

Két földszintes villa a Szabadság úttal párhuzamos Gizella utcában. Ezek az épületek szerencsére az eredeti állapotot fenntartva újították fel, csupán egy-két "tuningolás" történt: például a zöld ház teraszára egy nem túl szép toldalék került.

Miután minden telepszerűen kialakított együttesben egymáshoz igen hasonlító épületek állnak, amik gyakran típustervek alapján készülnek (ez az egységes "telepszerű" megjelenés miatt is szükséges), gyakran alkalmaznak az építészek valami egyénit az egyes házakon, hogy azért ne legyen unalmas az utcakép. Ilyen "extra" a két torony mellett az egyik saroképület szép fából készült tornyos verandája (persze a telep régen sokkal egységesebb volt, hiszen a nyílászárók, a színezés és persze az épületek állapota is egyforma volt).

Ha választani kéne, akkor talán ez a telep legszebb, legarányosabb épülete. Szerencsére ez is jó, és az eredetihez hasonló állapotban van. A teraszok beépítése-beüvegezése talán annyira nem is zavaró.

Jól látszik, hogy az új nyílászáró kiválasztása is megfelelő gondossággal történt, ráadásul a zsalugátereket is helyreállították.

...régi idők lakóparkja...

Érdekes, ennek a villának kicsit "mávos" hangulata van. Persze itt nem a mai vasútra kell gondolni, hanem arra a vállalatra, ami a szomszédos pályaudvart is létrehozta, alkalmazottainak meg ehhez hasonló lakóházak ezreit építtette (természetesen szintén típustervek alapján).

Egy díszesebb homlokzat.

Egy elég csúnya toldással ellátott villa a telep végén.

Ennek a villának az ablakait sajnos a "klasszikus" háromosztatú tüzépablakra cserélték. Ezen, és az előző képen látszik, hogy a villanegyed szomszédságában egy egészen másik negyed kezdődik...

... a kis telep mögött egy hatvanas évekbeli lakótelep fekszik. Egyébként ezekkel a későmodern épületek legtöbbjével sincs komolyabb problémám, nem panelházak, jó állapotban vannak (jól láthatóan nem csak felújítás, hanem tetőtér-beépítés is történt), és a közterületek is rendezettek. Persze, nem az a hangulat, mint az előbbi képeken...

Végezetül (már csak azért is, hogy ne egy lakótelepi képpel záródjon a villanegyedes poszt), érdemes megfigyelni az egyes épületek gondosan kialakított részleteit: az élére állított téglákból kialakított párkányt és a lombfűrésszel kialakított oromzatot (ezt nevezik a villaépítészetben "svájci módnak", ilyen épületek egész sora áll Magyarországon, nem csak villák, hanem villák ihlette parasztházak is).

A telepről egy másik blogon beszámoló olvasható itt, és képriport látható itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr243477018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A cikk-cakkosban volt szerencsém megszállni, és belül is szép.
A "bulvárosított" ebben az esetben már csak az iránya miatt is inkább "sugárutasított", nem? :) Szép körkép! A Szabadság út túloldalán (nyugati oldal), a Dr. Heim Pál utca sarkán, szemben a Kaffka Margit utcával, ahol a zebra van, áll egy körülbelül két évtizede romos, erkélyes, befalazott ablakú villa (mintha mostanában mozgolódás lenne körülötte), mely hasonlatos részben a keleti oldalon álló csoporthoz. Az nem tartozott bele az építési vállalkozó által felhúzott együttesben?
Azám, tényleg sok szép ház akad arrafelé :)

Bölcs Ész 2012 (törölt) 2011.12.20. 12:32:49

ja, a fachwerkes német heimatstil és svájci kunyhó (swiss chalet) hatása. : )
index.hu/bulvar/bombaz0726/

"Július 27-én a budapesti Weiss Manfréd Műveket és a pécsi pályaudvart támadták,..."

Aztán lehet, semmi épületszerűt sem találtak el a támadás közben, de elég közeli volt a célpont, szóval csak annyit akarok mondani, nem elképzelhetetlen az sem... De nem jártam utána a dolgoknak, csak spekulálok.
Örültem, hogy rátaláltál aranyosfodorka blogjára. Abban is elég sok Péccsel kapcsolatos "gondolat" és fotó is található.
Re : w a s d
Édesanyám (1944-45-ben) férjét és más rokonokat hazavárva a háborúból...naplót vezetett, ott olvastam, hogy "volt bombázás" Pécsett is,- természetesen, mint nő elég pontatlanul írta meg.
Más visszaemlékezésekben olvastam ( valahol a neten) - kb. Ny-i irányban a vasútállomástól - (Mecsekalja-cserkút irányában) esett le pár bomba ? - jelenleg magam sem emlékszem többre. Jelentősebb személyi és anyagi kárt nem okozott.