Ahol a "Rákóczi" az "Andrássy": kecskeméti posztsorozat II.
2012.05.16. 22:57
„Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban. Az ember megérzi, hogy alföld ez. Nagy városépítő volt, aki kiszabta. A puszták levegője, a rónák szele söpri. Itt nagyot lehet lélegezni.” (Móricz Zsigmond)
A Rákóczi út indító épülete, a Cifra-palota.
A századfordulós Kecskeméten mertek nem csak nagyot álmodni, hanem az elképzeléseket meg is valósítani: 1883-ban a szintén akkor kiépülő új főterek és a tervezett pályaudvar közé 42 méter széles, több, mint fél kilométeres sugárutat vágtak egy akkor még falusias városrészen keresztül, szinte a fél várost lebontva. A következő években-évtizedekben elkezdődött az út nagyvárosias beépítése, ami a szocreál korszakban fejeződött csak be.
.jpg)
A műholdképen egyértelműen látszik a szituáció: a középen lévő nagy parkosított főtérből nyílegyenesen halad a vasút felé a széles, fásított útvonal. Az úttól északra kanyarog a Nagykőrösi utca, a város korábbi főútja. A projekt fő célja ennek kiváltása volt. A helyzet valamennyire hasonlít az Andrássy útra, ott a Király utcát váltották ki egy akkor még szintén kisvárosias területbe bevágott új úttal.
Az út helyén húzódott a Temető utca. A kiépítés során az összes kapcsolódó tömböt lebontották és szabályozták a környező utcákat. Kép forrása: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét Anno, Kecskemét blog.
Az említett Nagykőrösi utca vezetett be a városba Pest felől, a névadó városon át. Ennek külső végébe épült a pályaudvar, mikor 1853-ban megnyitották a szegedi vasútvonalat. Az utcában földszintes-egyemeletes, szép polgárházak sorakoznak, száz éves ostorfa (Celtis occidentalis) fasor is végigfut rajta. Mégis úgy érezték a kecskemétiek, és főleg az ambiciózus Lestár Péter polgármester, hogy a városnak nagyobb, szélesebb és főleg egyenes főutca kell, aminek a főtéri torkolata is előnyösebb.
Az út úgy lett megtervezve, hogy a pályaudvarból kilépve a Vasútkerten át a fasorok végén a város tornyait lehessen meglátni, és fordítva: a főtérről rá lehessen látni az állomásra. A jól kigondolt tervbe "csupán" egy hiba csúszott: a MÁV a régi állomást bővítette a régi helyén, így a Rákóczi út végén sosem készült el az új épület. Igaz, mostani pályaudvar elég toldozott-foltozott, ezért a város most is új pályaudvar építését tervezi-a Rákóczi út tengelyében.
A Rákóczi úthoz kapcsolódóan sajnos egy másik nagyszabású terv is papíron maradt: Lechner Ödön egy különleges, Rákóczi emlékművel komponált víztoronnyal nyert pályázatot - 1914-ben, így a kivitelt megakadályozta a háború. Pedig igazán különleges épület lenne. Ráadásul a városnak most egy jó ronda víztornya van, nem messze a tervezett helytől. Kép forrása.
Annak ellenére, hogy Kecskeméten híres szecessziós városképek jöttek létre, nagyrészt a gyümölcstermesztés anyagi bázisán, egy ekkora sugárút kiépítése már meghaladta a város gazdasági erejét. Az út menti házsor csak az ötvenes években lett teljes, ekkor épült a képen látható (egyébként teljesen vállalható) szocreál épület is (a közvélekedéssel szemben a képen tényleg egy szocreál erkély szerepel).
Az úton ép teljes felújítást végeznek, de mégis megfigyelhető a szép keresztmetszeti kialakítás: a 42 méter széles utat (ami kb. megegyezik a Nagykörútéval) középen sétány osztja ketté. A sétányt kettős japánakác (Sophora japonica) fasor övezi. A sétány két oldalán húzódnak a forgalmi sávok, majd következik a két járda, szintén fasorral. Sajnos a felújítás során vitatható módon néhány fát kivágtak, az ígéretek szerint pótolni fogják.
A szocreál házak között a belváros felé haladva megjelennek a régebbi, szecessziós épületek. Látszik, hogy azért rendesek voltak az ötvenes évekbeli kecskeméti várostervezők, a századfordulón meghatározott párkánymagasságokat vitték tovább, így szép, egységes lett a térfal.
A Rákóczi útról nyíló kis téren épült fel 1935-ben a városi mozi. Sajnos látható módon üres és elhanyagolt, de elvileg ez is meg fog újulni a Rákóczi úti felújítás keretében.
Ennek a térnek a másik oldalába tervezte Heltai Xavér a képen látható fantasztikus Mercedes-bemutatótermet. Ha ez a diplomterv (!) megvalósulna, eléggé feldobná a városképet. Kép forrása.
A beugró tér után áll a Törvényszék nagy, századfordulós épülete. Az úthoz hasonlóan ezt is felújítják, a főhomlokzat egyharmadával a kép elkészültéig már végeztek is.
Az épülettel szemben is folyik a munka. A középsétány még alig kivehető, csupán az egyik forgalmi sáv díszburkolata készült el. Az út ezen szakaszán már szinte folyamatos a szecessziós lakóházak sora.
Az út első jelentősebb századfordulós épülete a bíróság mellett található szecessziós bérház.
A tervezők erdélyi "kopjafás" hangulatot csempésztek a róna szívébe.
A bérház mellett található az egykori Úri Kaszinó és Gazdasági Egylet székháza, a Jánszky-Szivessy tervezőpáros alkotása. Az épületet egykor végig Iványi-Grünwald Béla sgrafittoi díszítették, amik talán most is ott vannak a vakolat alatt. A hatalmas ablakok a két szintes nagytermet rejtik...
... a nagyterem. Ma az épületben az MTA működik, a termet próbateremként adják ki.
Az ablakok eredeti üvegezése, ha kisebb-nagyobb hiányokkal is, de máig megvan.
Az épülettel srégen szemben áll az út utolsó tömbje, az egykori takarékpénztári épülettel és a már a főtérre néző Zsinagógával.
Szintén a főtérre néz a magyar szecesszió egyik legkülönlegesebb alkotása, a Cifra palota (Márkus Géza, 1903). Eredetileg Város Kaszinónak és bérháznak épült (a kaszinó, vagyis "társaskör" helyiségei az első, a bérlakások a második emeleten voltak).
Természetesen ennek az épületnek is van egy több szintet átfogó nagyterme. Ahogy az egész palota, ez is kiváló állapotban van. Az egész házat a Kecskeméti Képtár használja.
A Cifra palota és a Zsinagóga között torkollik a Rákóczi út a város főtér-rendszerébe. A torkolatnál annak idején egy kisebb obeliszket terveztek, a tetején ágaskodó kecskével, a városba látogatók fogadására. Sőt, az eredeti tervek szerint az út tovább folytatódott volna: a tér túloldalán, a Nagytemplom és a Városháza között annak idején el is készült egy rövid szakasz, de a folytatást a hatvanas évek panelházaival elépítették. Mindenesetre az elkészült útvonal így is jelentős alkotás, 42 méteres szélességével és hatszáz méteres hosszával.
Ajánlott bejegyzések:
-
Erkély-zárterkély-zárt sarokerkély. Székesfehérvári posztsorozat V.
-
"Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok. Székesfehérvári posztsorozat IV.
-
Tanúépületek a belvárosban: ami a városrendezés után maradt
-
Városfejlesztés szobrászokkal. Székesfehérvári posztsorozat III.
-
Az (egyik) első magyar angolkert: Kismarton, Esterházy-kastély és park
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Martfű-poszt mikor lesz?:))))
Martfű? Ott van a Bata-város, nem? Érdekes hely, de még arra nem jártam.
- Miért tűnt el?
- Visszakerül?
:)
- Ha nem titok?!
:)
taj-kert.blog.hu/2011/11/28/francia_elegancia_a_zemplen_aljan_fuzerradvany_karolyi_kastely?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_11_28&utm_campaign=index
Igen, ettől tartottam, de bizakodtam, hogy csak valamilyen technikai probléma....
:)
Szép hely, szép írás!
Köszönöm a választ!