Budapest kerületeinek egy általam kiszámolt/tervezett lehetséges beosztása.

Mostanában gyakran hallani azt, amit már sokan sejtenek régóta: Budapest gyalázatos állapotának egyik oka (az városvezetés mellett) a széttagolt önkormányzati rendszer, aminek szereplői utálják nem is nagyon kedvelik egymást. Bizonyára sokan gondolkodtak már azon, miért van az, hogy pl. a Király utca a Teréz templomig a két kerület közös terepe, míg onnan kifelé a fővárosé. Vagy hogyan lehetséges, a kerületi önkormányzat és a főváros vitáján milliárdos projektek bukhatnak el. A poszttal egyidejüleg egy másik írás is megjelenik a fővárosi blogon ebben a témában, lehet kommentelni mindkettőt.

 

A budapesti kerületek nagyrésze még a városegyesítéskor alakult. A város növekedése miatt elsőként 1884-ben történt változás: a VI. kerületet két felé osztották, létrehozva a mai Erzsébetvárost. Így a századfordulón a nyolcszázezres Budapest tíz kerületből állt (Lipótváros volt a IV. kerület) amik viszonylag lakosságú volt. 1930-ban az akkor már majdnem másfélmilliós városban további négy kerületet hoztak létre (a mai XI., XII., XIII. és XIV. kerületet) Újlipótváros 1950-ig a mai ötödik kerülethez tartozott. 1950-ben jött létre Nagy-Budapest, 23 település (hét város és 16 nagyközség) fővároshoz csatolásával. Ekkor több települést is egy kerületbe vontak, így lett a városnak huszonkét kerülete. Megszűnt a IV. kerület (a számot Újpest "kapta"), és Újlipótvárost a XIII. kerülethez csatolták. A rendszerváltás után az erős identitással rendelkező Soroksár külön kerület lett, kiválva Pesterzsébetből (XX. kerület), így lett a fővárosnak mára huszonhárom kerülete.

Külföldi példák

Hamburg:

Hamburg kerületei. Forrás

Hamburgot-ami nem csak város, hanem szövetségi tartomány is-1,7 millióan lakják, ez Németország második legnagyobb városa. "Nagy-Hamburgot" 1937-ben alakították ki, 44 község (!) és öt város csatolásával. Ennek ellenére, csak tíz kerületet alakítottak ki. A rendszert kétszer is átalakították (1949-ben és és 2006-ban), igaz négy éve csak néhány városrészt csatoltak egyik kerületből a másikba. Ma a városállamnak hét kerülete (Bezirk) van, mindegyiket egy elöljáró vezeti és "képviselő-testület-félét" (Bezirksversammlung) is választanak. A helyi szociális-, lakás-, és egészségügyet irányítják. A városnak ezen kívül 105 városrésze van, ezeknek annyi szerepe van, mint Budapesten.

Berlin:

Berlin 12 kerülete. Forrás

Érdekes (de véletlen) egybeesés, hogy Berlinnek korábban szintén huszomhárom kerülete volt, de a 2001-es reform óta csak 12 van. Az összevonásokkor korábbi keleti és nyugati kerületek is (pl. Kreuzberg és Friedrichshain) is "egybekerültek", ami nyilván nem véletlen. A mai város 1920-ban alakult ki hat város és nem kevesebb, mint 59 község és 27 "tanyakörzet" egyesítéséből. A kerületeknek polgármesterei és tanácsnokai vannak, de önállósága lényegesen kevesebb, mint Hamburgban.

Alapelvek a "kerületek" kialakításakor:

- a lakosságszám viszonylag megegyező legyen (a legkisebb 70 000, a legnagyobb       270 000,

- pesti és budai kerületek ne kerüljenek egybe

- meghatározó volt a Főváros Településszerkezeti Terve, ami Pesten három zónát (belső-, átmeneti-, és külső) határoz meg

- az új "kerületek" kialakítása nem csak egyes kerületek összevonásával történt, annál kisebb egységeket, a városrészeket vettem figyelembe

- Vár, Wekerle, Palotanegyed, Nagytétény, Rákoskeresztúr- a kerületeknél kisebb egységek, mégis egyik sem önálló kerület. Az összevonások mellett fontos lenne az a mai kerületeknél kisebb egységek önálló életének elősegítése (civil szervezetek, művelődési házak, hagyományok).

- A számozás nem követi a hagyományokat. Az óramuató járásval megegyezően történik, a budai belvárosból indulva. A számozás elválasztja a zónákat is.

Az új "kerületek" adatai: a színek semmit nem jelentenek azon kívül, hogy a táblázatok néha kicsit nehezére esnek a szolgáltatónak, ezért színezni kell, hogy látszódjon valami...

Kerületszám Kerületnév    Városrészek Lakosság
I. "Bel Buda"
I. ker: teljes egészében (25 000).

II. ker: Viziváros (II. ker.-i rész lakossága: 8000 fő), Országút (12 000)

XI. kerület: Szentimreváros (12 000), Gellérthegy (5 700), Tabán (2-nem elírás, a XI. kerületi részen két ember lakik).

XII. ker.:  Krisztinaváros (12 000)
66 702
II. "Belváros" V. kerület: teljes egészében (29 000)

VI kerület: teljes egészében (44 000)

VII. kerület: teljes egészében (62 000)

VIII. kerület:  teljes egészében, kivéve : Kerepesdűlő , Tisztviselőtelep (70 000)

IX. kerület:  kivéve Gubacsidűlő, József Attila lakótelep (46 000)

XIII. kerület: Újlipótváros  (36 000)

287 000
III. "Észak-Pest"

XIII. kerület: kivéve Újlipótváros (78 000)

XIV. kerület: teljes egészében (120 000)

198 000
IV. Kőbánya

X. kerület: teljes egészében (80 000)

XVIII. kerület: Erzsébettelep, Bélatelep (5000)

VIII. kerület: Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep (8000)

98 000
V. "Dél-Pest"

XIX. kerület: teljes egészében (63 000)

XX. kerület: teljes egészében (65 000)

IX. kerület: József Attila-lakótelep, Gubacsidűlő (16 000)

144 000
VI. "Dél-Buda" XI. kerület:  teljes egészében, kivéve: Szentimreváros, Gellérthegy (130 000)

XXII. kerület:  teljes egészében (52 000)
182 000
VII. "Hegyvidék" XII. ker. teljes egészében, kivéve: Krisztinavárost, 50 000

II. ker.: teljes egészében, kivéve: Viziváros, Országút, Újlak  (72 000)
130 000
VIII. Óbuda-Békásmegyer II. ker: Újlak (3000) III. ker.:  teljes egészében (132 000) 135 000
IX. Újpest-Palota IV. ker.: teljes egészében (102 000), XV. ker.: teljes egészében (85 000) 187 000
X. "Rákosmente" XVI. ker.: teljes egészében (71 000), XVII. ker.: teljes egészében (80 000) 151 000
XI. Soroksár-Pestszentlőrinc XVIII. ker. teljes egészében, kivéve: Bélatelep, Erzsébettelep (91 000), XXIII. ker: teljes egészében (21 000) 112 000
XII. Csepel XXI. kerület: teljes egészében  80 000

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr251928410

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Álmaim Budapestje 2010.04.17. 16:40:43

Reggeli informálódási köröm közepette belefutottam két Budapesttel, illetve a budapesti közigazgatási rendszer várható átalakításával foglalkozó posztba. A téma érdekes, az elképzelt verziók pedig engem is megihlettek, így hát íme az én verzióm: Közel ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eh..

felőlem oké, hogy tegyenek rendet Pesten, de itt nem igazán kéne.
2. kerület pl. sokkal gazdagabb a 3.nál, ez olyan, mintha (képletesen) Győrt és Nyíregyházát vonnák össze, azért azt nemár.
Hasonló a 11. és 22. 11.ker gazdagabb, mint a 22. Azt se nagyon kéne (vagy olvasszák be Budaörsöt kompenzálásnak) ^^
A Belváros egységesítésének mindenképp van értelme, azt támogatom:P
Utcanévtáblák gyártását vállalom kedvező* áron. Szükség lesz párezer darabra...

*1 millió Ft / utca + 1 Nokia-doboz / kerület
Az vicces lesz amikor Ujpest lesz a IX.kerület.Egyébként baromság az egész minden kerületet úgy kell hagyni ahogy van , csak a hivatalokat kell összevonni a kis kerületeknél. Igaz, hogy igy nagyon olcsó lenne , mert az ilyen agymenésekre nem lenne szükség.
Hát ez csak gondolat kísérlet még!
@itoh: vagy Óbudaiak hőzöngeni fognak. én legyek nyóckeres? Köszi nem. :)
Bocs a nyóckeresektől. Nem sértésnek szánom.
Háááát, ennél biztosan kevesebb hozzányúlás lesz - a hírek szerint az 5-6-7 lesz összevonva, már azzal is sokat spórolnak.
Szerintem lemaradtál egy brossurával, a kerületek átszabásának terve alapvetően politikai bosszúról szólt, de most már nem időszerű, ahogy Pokorni is nyilatkozta.

Ősszel jön majd a Fidesz-LMP koalíció Pesten.
@itoh: Még a hivatalok összevonása is baromság. El lehet képzelni, mondjuk a XII. XI. kerület összevonásából mi történhet. Itt még nem is a két legnagyobb kerületről van szó. Akár a XI. kerületben, akár XII. kerületben lehetne ügyeket intézni, valamelyik kerület lakosai nagyon megszívják majd. A térképen feltüntetett elosztás meg egy nagy baromság.
@Lesley: Itt azért vonnának össze, mert így Rogán úr lenne az ura mindhárom kerületnek.
ez jobb, mint ami a másik blogon van. DE. miért kell önálló kerület a tehetősebbeknek (1)? ne válaszd le őket a panelos részekről, mert nőni fog a differenciálódás.az új 6-osban is nagyobb lett így a panel arány, sztem.
a változást nem szeressök mink magyarok, pedig az ötleted nem is rossz. Én mán úgy vagyok, bármit csnálhatnak, csak csináljanak mán valamit. Én szivesen lennék Iker, itt az Országútban.... Kié a Margitsziget?
Szép ez a csigavonal, de diszkriminál. :)))
Miért pont a régi I. kerület marad sértetlen? Se utcanévtáblát, se lakcímkártyát nem klell ott módosítani. Minden más kerületben viszont igen. Pont az a 25000 ne szívjon?
@radix:

A főváros kerületeinek összevonásával kapcsolatos hírekről Pokorni azt mondta: most első lépésben a képviselőtestületi létszámot kell csökkenteni országosan. „Hogy hogyan működtessük Budapestet, mekkora szerepet kapjon a fővárosi önkormányzat és mekkorát a kerületek, kell-e huszonhárom kerület, vagy kevesebb is elég – ezt alaposabban, nyugodtabban meg kell fontolni. Budapest az ország meghatározó városa, aminek a működőképessége nagyban befolyásolja nem csak a mindennapi életünket, hanem a gazdaság teljesítőképességét is” - mondta.
Én is amondó vagyok, hogy ha megmarad a jelenlegi "főváros kontra kerületek kontra lakosság" felállás, akkor az lenne a leggyorsabb előrelépés, ha a belső kerületeket vonnák össze (5-6-7-8).
Ha ennél átfogóbb reformot kívánnak megvalósítani, akkor viszont ahhoz utcáról-utcára végig kell járni a várost, és településszerkezet, lakosság összetétel szerint kialakítani az övezeteket. Gigakerületek néha jók, de néha elvész bennük az ügy. Mindenképp kellenének kerületeken belüli regionális osztályok is. Mert pl a XI. kerületben már most is elég vicces, hogy ugyanoda tartozik pl a Gellérhegy, mint ahová Őrmező.
Felháborodva olvasom,hogy az én hőn szeretett Józsefvárosamat, mely oly sok színes kultúra
színhelye ,összevonják holmi V,VI,VII kerülettel!

Mi nem akarunk beolvadni a polgári belvárosba!
Mi megszeretnék őrizni sajátos egyediségünket,és mindenféle rasszista indíttatású beolvasztásnak ellen fogunk állni!
Mi igaz gettóharcosok vagyunk és nem hagyjuk -nem adjuk a nyóckert!

A nyócker örök!
nemkerunk nyockert a hegyvidekre .. igyis vonulnak befele a *ganyok
Felháborító, hogy második kerületi lakosok ezentúl hetedik kerületiek lesznek.

Követelem, hogy az összevont második-tizenkettedik kerület (mínusz néhány rész) neve második kerület legyen!
@városjáró: ha csinálsz nagy kerületeket, és bennük regionális osztályokat, akkor pofont adsz a szarnak.
@udvari bolond: ez, amit mondasz, a nettó szocializmus. miért ne lehetnének gazdagabb kerületek?
Komolyra fordítva: tetszik ez a terv!
@Jacques de Molay: Hát nem tudom. Mindenesetre egy 300 ezres kerület óriási lenne ahhoz, hogy pusztán két-három csinovnyik intézze az egészet.
Néhány megfontolandó információ a múltból: a dualizmus idején, amikor egyesült Pest, Buda és Óbuda (1873), akkor összesen tíz kerületet hoztak létre. Aztán ezt a tíz kerületet még néggyel bővítették a két világháború között. További infók innen:

hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_ker%C3%BCletei#1873_.C3.A9s_1930_k.C3.B6z.C3.B6tt

Persze a mai tragikus állapotokhoz az is hozzátartozik, hogy a kommancs évek kezdetén brutálisan felduzzasztották Budapestet egy rakás nagyközséggel (Albertfalva, Békásmegyer, Cinkota stb) és jónéhány ún. megyei várossal (Budafok, Csepel, Kíspest, Újpest stb).
@Gasper: és ha már a kerületek újragondolásáról van szó, akkor a pest-budai belső kerületek esetében érdemes a tradicionális számozásoknál maradni. Már amennyire ez lehetséges.
@városjáró: mármint képviselő, vagy ügyintéző?

Dolgoztam önkormányzatoknak (ügyiratkezelés, sw), budapesten átlag 15 percenként iktatnak egyet (a fővárosi önk-ban nem, ott állítólag több a munka). ha összerakjuk a két ügyintézőgárdát, és kibasszuk a harmadát, akkor már 10 percenként fognak iktatni egyet. Egy iktatás rutinos embernek 2-3 perc.

És ez igaz az egész önkormányzat működésére.
Ha már újraszabjuk Budapestet, érdemes lenne a következő szabályt betartani: Kerületnek csak olyan településrészt szabad kijelölni, amely közlekedéshálózatát tekintve önálló egységet képez. Más szavakkal: a kerület bármely pontjából bármely más pontja elérhető legyen más kerület(ek) érintése nélkül. Ellenkező esetben az egyes peremkerületek alárendelt viszonyba kerülnek a belső kerületeknek (ahogy most is van), csak ez nagyobb egységek esetén fokozottan fennállhat. Másfelől nézve persze ez remek alkalom lenne, hogy az íly módon létrejövő nagyobb egységek rákényszerüljenek végre a sugaras-elágazásos útszerkezetük feloldására egy-egy körkörös gerincútvonal és azon futó tömegközlekedési viszonylat kialakításával.
@szekertabor: egyrészt ilyen úthálózat nincsen: ha lenne, gyorsan meg kellene szüntetni. másrészt a gyűrűk létrehozása fővárosi feladat.

a "versenyeztetés" helyett inkább a szinergiára kellene hangsúlyt fektetni, nem?
Nem tudom ki hogy van vele, de engeme ezek a mesterséges kerület-összecsatolások akkor is a szocialista időkben összeolvadni kényszerített falukra, városokra emlékeztetnek, vagy még inkább azokra az adminisztratív régiókra, amiket 15 éve alakítottunk ki, és amelyek nagyon nem űködőképesek a valóságban, és nem képeznek szerves egységet) Kialakítanánk olyan szuperkerületeket, amik a kerületi igazgatás számára sokkal nehezebben lennének átláthatóak, mindenki háborogna ellenük, és méretüknél fogva erősebbek is lennének a mainál.
Szerintem nem azon van a hangsúly, hogy hány kerület van Budapesten (Prágában 22 kerület van 57 városrésszel, Párizsban 20 kerület van, Varsóban 18, és akkor a londoni kesze-kusza adminisztratív rendszert nem is említettük)
Szerintem sokkal inkább az a meghatározó, hogy az egyes kerületek, illetve a főváros jogai, kötelezettségei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Amíg ebben nem merünk változtatni (igaz ez a régiókra is), addig felesleges bármilyen új szuper közigazgatási nagy egységet létrehozni, mert pont ugyanolyan működséképtelen lesz, mint eddig, csak nagyságuk okán még nehezebb lesz velük megállapodni.
@szekertabor: Micsoda felháborodás lenne abból, hogy amszterdami mintára, egy több helyen is megemelt körgyűrűs városi autópályát hoznának létre.
Amiről elérhető az összes odavezető autópálya.
Ott nem csak bicikliznek, gondolkodnak is.
Inkább ez a verzió, mint a fővárosi blogon lévő..
fovarosi.blog.hu/2010/04/17/budapest_8_szuperkerulete
Szerintem jó az ötlet alapvetően. A communistázás szerintem azért nem teljesen igaz, mert itt látok valami olyan szándékot, hogy az utóbbi 20 év folyamatainak betetőzéseként olvasztana össze a szerző pár kerületet/ érthetőbben: hasonló jellegű városrészek kerülnének egy kerületbe/
Amit viszont meghagynék a hagyományok miatt az a számozás, mégha csak részben is. Pl. elég fura lenne egy Fradi czímer IX. kerülettel, az ötödik kerületben és ugyanez igaz újpestre is. Képzeljétek ahogy azt skandálják a lelátón h hajrá IX. kerület:D

Ceterum censeo az ötlet jó, csak a szépen kialakult számozások maradhatnának. Pl. budán első 2ik 3ik stb kerület, és ferencváros 9ik ker., meg belváros 5ik.

Vagy hagyni a fenébe a számozást, és csak a városrészek nevét feltüntetni pl. az igazolványon. Bp, Lipótváros, xy utcza 34.
Kedves kommentelők!

Nagyon köszönöm az összes hozzászólást, alapvetően ezzel a gondolatkísérlettel tényleg az volt a célom, hogy valamiféle értelmes vita alakuljon ki a témában. Ez ahogy látom létre is jött.

A számozás lehet, hogy tényleg durva dolog. De ha összevonják a belső kerületeket, akkor kell lennie egy hetediknek, nyolcadiknak továbbra is:) Azok meg nyilván külső kerületek lesznek, mert bent a rendszer szerint csak egy kerület lesz.

Többen mondták, hogy ebben a rendszerben lesznek "paneles" kerületek. A legtöbb lakótelep Óbudán, Csepelen, Kőbányán, és az összevont Újpest-Palotán lenne. Ezek a kerületek azok, amiknek területe nagyjából változatlan maradt. Másrészt szerintem fontos a homogenitás: egy egységes épületállományú körzetben jobban lehet tervezni, programokat indítani, mint egy olyanban (pl. a mai XI. kerület), ami teljesen eltérő részekből áll össze.

@radix: szerintem tuti, hogy lesznek összevonások. Mindenki elismeri, hogy a jelenlegi rendszer...nem túl jó.
Sokkal inkább hagymahéj elven kéne az újraszabályozást megtenni. A terv korlátoltságát mutatja, hogy még mindig ott tart, mint Demszky: képtelen a városhatáron átlépni, pedig egy belső mag, egy belső héj, egy külső perem és egy szél bontás kellene, amit adott sugárirányokban kellene megtenni. Nem tudom, van-e megfelelő adatbázisra támaszkodó illetve térinformatikai elemzés a koncepció mögött, mert sokkal inkább tűnik úgy, hogy itt valaki pusztán sacimetrián alapozva akarja a hangulatosan összecsengő neveket egybepárosítani.

De hogy én pl. egy csepelivel egy csoportba kerüljek, elképzelhetetlen ...
@Gasper: bocsánat, de mi a tradicionális számozás? a napoleon előtti?
@virtual landscape: "pedig egy belső mag, egy belső héj, egy külső perem és egy szél bontás kellene". Az javaslatot ez alapján készítettem el: belső mag (vagyis a városközpont), belső héj (vagyis az átmeneti zóna), külső perem (vagyis a külső zónát) figyelme véve. Hogy ezt hogy lehet sugárirányban megtenni ezzel együtt, nem tudom.

Csepel önálló egység maradt...
@vero: lol

Én arra gondoltam, hogy amennyire lehetséges, maradjanak meg a háború előttig kialakult számozások. Példának okáért a mi VIII. kerületünk elnevezése a mai napig megegyezik a bécsi Josefstadt számozásával, hiszen ott is az a nyolcker, igaz kicsit jobbsorsú emberek lakják.
Aztán a régi budai kerületszámozások az I., II., III., XI., XII., Pesten pedig a IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV.
Na ezt nem kéne nagyon megkavarni úgy, hogy totálisan átvariáljuk, felcseréljük a számozásokat.
@Gasper: a számozások ebben a rendszerben azért cserélődtem meg teljesen, mert a belső kerületek egybe kerültek, és megszűnt pl. a második kerület. Így a rendszernek meg "kellett" változnia.
@Gasper: azt tudod, mi a napoleon előtti!? :o))
@aesculus: persze, értem a logikádat.

@vero: én csak a búr háború előtti dolgokban mozgok otthonosan, úgyhogy kérlek világosíts fel! :)
@Gasper: :o)) azt én nem tudom.

UK ban állítólag azért egyik oldalon indul és folytatódik az utca végéig, aztán visszajön az elejére a számozás, mert ott nem járt napcsi. ez az ő reformja volt és m9indehol átvették a kontinensen, amerre járt (és amerre nem).
budán is ezt kellene bevezetni (csak budán) hogy hangsúlyozza: "mi budaiak vagyunk". gondolom egyetértesz. :o)))
@mestska: teljesen egyetértek, a kerület összevonás nem old meg semmit a bevezetőben említett problémák közül. Inkább a kétszintű önkormányzati rendszert kellene átgondolni, és valamelyik szintet megerősíteni, a másikat pedig gyengíteni. Nekem a helyi közösségek megerősítése szimpatikusabb, plusz egy széleskörűbb (agglomerációra is kiterjedő) önkormányzati társulás, ami a nagy infrastruktúra és egyéb fejlesztések koordinálására jönne létre.
Ez teljesen hülyeség, és teljesen egyetértek azzal, aki nem akarja hogy összeolvasszák pl a XI. meg XXII. kerületet... Minek kéne kiegyenlíteni a "népeket" mért nem lehet gazdagabb és szegényebb lakosságú kerület? (Pl ahogy most van, azért XII. kerületben nem a legszegényebb emberkék laknak:P).. Ez olyan lenne, mint ha minden férfi f@szából levágnánk egy kicsit és odaadnánk a nőknek, hogy mindenkinek ugyanakkora legyen... A kurva nagy egyenlőség sehova sem vezet, higyjétek el.. és akkor lehet jönni az esélyegyenlőséges dumával, meg hogy ki nyom el kit. :P
Nem felel meg a valóságnak a második bekezdésben az, hogy a Lipótváros volt a IV. kerület: A Lipótváros Újlipótvárossal együtt az V. kerület volt, a IV. kerület pedig a Belváros (tehát a kiskörúton belüli rész) volt.
süti beállítások módosítása