A kastély díszudvara.

A Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri-árokban fekszik Fehérvárcsurgó. A falu mellett áll a Károlyi család historizáló ízekkel átitatott klasszicista kastélya, és a hozzá tartozó 40 hektáros park. A kilencvenes évekre elhagyottá váló épület látványos megújulása igazi sikertörténet.

A legnagyobb brit temető: a flandriai Tyne Cot-ban 12 ezer katona nyugszik, ebből nyolcezer ismeretlen. Kép forrása.

Az első világháború hatalmas veszteségei minden hadviselő ország társadalmát sokként érték. Emiatt jelentkezett társadalmi igény a hadisírok gondozására. Franciaországban már a porosz háború után megalakult a Le Souvenir français ("francia emlékezet"), majd 1917-ben a posztban tárgyalt temetőket gondozó szervezet a Commonwealth War Graves Commission (nemzetközösségi hadisír bizottság). A német és osztrák szervezetek 1919-ben alakultak, és ma is működnek (a "másikkal" össze nem keverendő) Volksbund illetve Fekete kereszt néven. Az amerikaiak a legtöbb esetben hazaszállítják elesett katonáikat, hogy az Arlingtoni temetőben, vagy más kiemelt sírkertekben helyezzék őket nyugalomra. Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium foglalkozik a hadisírok gondozásával. Természetesen mindegyik egykori hadviselő fél gondot fordított elesett katonái sírjaira, azonban ezt a britek egészen tökéletesen művelik: a brit katonatemetők megannyi kisebb-nagyobb (sajnos inkább nagyobb) kertépítészeti műalkotások.

Erő Zoltán írása és képei a német művészet egyik legjelentősebb együtteséről: a darmstadti Mathildenhöhe-ről.

A Jégbüfé előtt már felszedték a járdaszegélyt.

Pár hete elkezdődött a Ferenciek tere felújítása. Természetesen a bontási munkákkal, amik a jelen esetben igen látványosak: nem csupán a burkolatokat és a közműveket cserélik ki, de elbontják az Y-aluljáró masszív beton pofafalait is. "Építési napló" 2013 januárjából.

Erfurt "ikertemplomai" a vásártérről nézve.

Erfurt nem tartozik a magyarok legnépszerűbb úticéljai közé (a városlátogatók inkább Prágát, Krakkót, Münchent részesítik előnyben). Pedig Türingia fővárosának van a legnagyobb középkori városmagja Németországban, benne 28 gótikus templommal, számtalan favázas házzal és reneszánsz palotával. A város ugyanakkor nem múzeum: a középkori vásártéren most is piacoznak és a legjellemzőbb zaj a jellegzetes "combino-hang".

Goethe híres kerti háza a parkban.

Herder, Schiller, Liszt, Nietzsche, Walter Gropius és a Bauhaus tagjai. Ők mind Weimarhoz, ehhez a lakosságában kicsi, de kulturálisan óriási türingiai városhoz kötődnek. Weimar elsősorban mégis Goethe városa, már csak azért is, mert utóbbiak részben az ő idején kialakult "Weimar-legenda" hatására telepedtek itt le. A város mellett húzódik az ő kezdeményezésére létesített Park an der Ilm, Németország egyik legkorábbi tájképi kertje.

A Hiemer-Font-Caraffa ház zárt sarokerkélye és zárt erkélye.

Zárterkély és zárt sarokerkély: eredetét tekintve nem magyar eredetű építészeti elemek, de az évszázadok során kedves, jellegzetes motívumaivá váltak a magyar városoknak, azon belül különösen kettőnek: Győrnek és Székesfehérvárnak. Nem készült még semmilyen statisztika, de talán ezen a két helyen (előbbi városban van olyan kereszteződés, ahol mind a négy sarkon ilyen található) van a legtöbb zárt sarokerkély.

Az olaszos hatású Prohászka-emléktemplom.

Szocreál és art deco. A két stílust nem tartják könnyen összekeverhetőnek (noha a szocreálon legtöbben tévesen a panelt és a hatvanas évekbeli modernt értik), mégsem állnak olyan távol egymástól, mint az elsőre látszik. A két korszak épületei pedig gyakran a megtévesztésig hasonlítanak egymásra, főleg akkor, ha egymás közelében állnak. Székesfehérvár déli városnegyede, a Vasútvidék ilyen: a két háború közötti kiépítését az ötvenes években folytatták, alkalmazkodva a korábbi épületekhez. Így a pályaudvartól a belvárosig tartó séta során a "dekoratív szocreáltól", az art deco-n át az olaszos novocento-n át a "reakciós" neobarokkig számos stílust megfigyelhetünk. Pedig csupán alig harminc év építészetéről van szó...

Most még rámpa van a Ferenciek terén.

Remélhetőleg hamarosan megkezdődik a Ferenciek terének felújítása, mely jelenleg az Erzsébet-híd előretolt kanyarodósávjait és az azoktól szigorúan elválasztott gyalogosútvonalakat jelenti. A változás nagy lesz, ezért érdemes még egyszer megnézni a teret, hogy pár év múlva is emlékezzünk, ha nézzük az "ilyen volt, ilyen lett" képpárokat.

A Ruhr-vidék 1830-ban (itt megtekinthető nagyban)...

Európa, de talán a világ egyik legérdekesebb (és nem éppen a legszebb) tája a Ruhr-vidék. Ezt így látták az 1930-as kiadású szász iskolai atlaszban is, ugyanis ezzel szemléltették az ipari forradalom városfejlődését. A térképképpár valóban tankönybe való:

A város aktuális, 56 négyzetméteres, 1:500-as méretarányú makettje a városháza aulájában. Fehér színnel a meglévő, fa-színnel a tervezett épületek. Kép forrása eredeti méretben.

A németek nagyon szeretik a maketteket (és minden egyéb miniatürizált dolgot). Egyebek mellett nagy hagyománya van az úgynevezett Stadtmodelleknek, vagyis a városokat mutató hatalmas maketteknek. Jakob Sandter már 1568-ban (!!!) megmintázta Münchent és a nagyobb bajor városokat. Ezeket a modelleket minden nagyobb város folyamatosan aktualizálja, és rendszerint közszemlére bocsátja. Drezda is így tett, a város aktuális makettjét a városháza udvarán bárki megnézheti.

A makett részletei:

A Cifra-palota homlokzatának részlete.

Európa legjelentősebb szecessziós városai közé tartozik Kecskemét. A város századfordulós építészete abból a szempontból is jelentős, hogy a stílus különböző irányzatai találhatók meg a városközpontban, elsősorban a főtereken és az ahhoz kapcsolódó Rákóczi út mentén. Másik érdekesség, hogy a nagyarányú építkezések anyagi fedezetét legnagyobb részben a környező tájon termő gyümölcsökből készült konzervek biztosították.

A belváros az 1872-es Halácsy-féle térképen (rózsaszín), és a main (fekete vonalak). Azok az épületek, amik már 1872-ben is álltak, fekete színnel vannak kitöltve. A térképet Erő Zoltán készítette.

A belváros 1872 előtti épületeit bemutató "fekete térkép" megdöbbentően szemlélteti a közhelyet, miszerint Budapest a századfordulón épült. A városközpontban alig találni a városegyesítés (1873) előtti épületet, a nagyobb középületek és templomok kivételével szinte a teljes épületállomány lecserélődött; olyan elemei is, amik egyáltalán nem voltak kisvárosiasak. Így fordulhatott elő, hogy az újabban létrejött Lipótvárosban több a régebbi épület, mint a Belvárosban. Mi lehet ennek az oka?

A kastély kerti homlokzata. Az erkélyről ugratott le "ördöglovas".

A Gerecse alatt fekvő Bajna községben fekszik a Sándor-Metternich-család egykori kastélya. Az épület mai alakjának kialakítója az egyik legérdekesebb magyar főúr, Sándor Móricz volt, akit őrült mutatványai miatt csak "ördöglovasként" emlegettek.

A 10-es huszárok emlékműve a Városháza előtt.

Székesfehérvár nevezetességei közé tartoznak a mesterien elhelyezett szobrok. Ezek nagy része a harmincas évekből származik, amikor programszerűen helyeztek el emlékműveket a koronázóvárosban. Ezzel nem csak a város történelmi múltjára utaltak, hanem  gazdagították is a városképet. Így városfejlesztés történt - szobrászokkal.

Indiai és "klasszikus" kút a Zsolnay-negyed egyik udvarán.

Griffszobrok, porcelánmanufaktúra, egyetemi épületek, dizájnboltok, az egész világon egyedülálló kiállítások: a pécsi EKF-év alkalmából (igaz, kissé megkésve, de) megújult az egykori Zsolnay-gyárnegyed; amivel egy kisebb város született a nagyváros szélén. Ez az összetettség nem idegen a területtől, hiszen  ez a gyár mindig is több volt, mint a többi "üzem": az alapító szellemiségének megfelelően az ipar, a művészet, a dizájn és az állandó termékfejlesztés színtere volt.

„Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban. Az ember megérzi, hogy alföld ez. Nagy városépítő volt, aki kiszabta. A puszták levegője, a rónák szele söpri. Itt nagyot lehet lélegezni.” (Móricz Zsigmond)

A Rákóczi út indító épülete, a Cifra-palota.

A századfordulós Kecskeméten mertek nem csak nagyot álmodni, hanem az elképzeléseket meg is valósítani: 1883-ban  a szintén akkor kiépülő új főterek és a tervezett pályaudvar közé 42 méter széles, több, mint fél kilométeres sugárutat vágtak egy akkor még falusias városrészen keresztül, szinte a fél várost lebontva. A következő években-évtizedekben elkezdődött az út nagyvárosias beépítése, ami a szocreál korszakban fejeződött csak be. 

A város középső harmada a TV-toronyból.

Magyarországon és Európában is több város van (Egertől Drezdáig), amikre a környező dombokról, kisebb hegyekről, mint egy magas toronyból, szépen rá lehet látni. Olyan település viszont jóval kevesebb akad (többnyire az Alpok vidékein), amikre a magas hegytetőkről, és az azokra épített tornyokból, mint egy repülőgépről, szinte a város életének jeleneteit van módunk szemlélni. Pécs ezek közé tartozik, az 535 méter magas Misinán álló, 1973-ban átadott TV-torony 80 méter magasan lévő kilátószintjéről az egész város, sőt szinte a teljes Dél-Dunántúl belátható, az elegáns belvárostól a lezüllött és élhető lakótelepekig, a gyárakig, temetőkig, bányákig.

Monopterosz, Szabin nők elrablása, díszlépcső: minden, ami egy tisztességes kastélykerthez kell-a csongrádi puszták közepén.

Az Dél-Alföld (a nagyobb városokat leszámítva) nem éppen olyan tájként él a köztudatban, ahol tobzódni lehet a kertépítészeti és építészeti "csemegék" között. Pedig aki Békés és Csongrád útjaira téved, találhat egyedülálló ménesbirtok-várost, francia neoreneszánsz kastélyt a hozzá tartozó parkkal. Vagy éppen egy másik, neobarokk kastélyt és annak különlegesen szép kertjét.

Fachwerk és tölgyfa. A kép mégsem Németországban készült (ahogy az étterem felirat is mutatja), hanem a Békés megyei Mezőhegyesen.

Az alföldi Mezőhegyesen várost teremtett a lótenyésztés: a teljesen sík, beszántott táj közepén egy egészen különleges, szinte fantasztikus világot találhatunk: lovardák, istállók, a személyzet számára épült villák, szállodák, lakóházak, ősfás parkok és sétányok. És természetesen lovak.

Erő Zoltánnak, nem csak azért, mert türelmesen megvárta, hogy az elkészítsem ezt a rengeteg képet.

A Kossuth-szobor, a Városháza és az Öregtemplom.

Kossuth, Széchenyi, Szabadság, Kálvin, Lestár. Kecskemét, gyümölcstermésztésből-és kereskedelemből meggazdagodott város az előző századfordulón teljesen újraformálta városközpontját. Az egykori kusza belvárosi utcahálózat lebontása után létrejött a több, mint 12 hektáros (!), öt térből álló láncolat. Ezek peremén épült fel az egyik legszebb magyar építészeti együttes.

A Zichy-liget zenepavilonja nyáron. Kép forrása.

A szobrok ideális elhelyezésének példája a névadó emlékműve a Szent István téren.

Székesfehérvár városszerkezetének jellegzetessége a belvárost északról és délről kiegészítő két háromszög alakú tér. Mindkettő a legszebb magyar terek közé tartozik, jó arányú, kellemesen parkosított. A déli "háromszögtér" a régebbi és kisebb, ezt barokk és klasszicista épületek övezik. Súlypontjában áll a névadó szobra, amit az 1938-as Szent István-év keretében állítottak fel. Az emlékmű elhelyezése nem véletlenül ilyen sikerült ilyen jól, annak idején 1:1-es makettel állították be (!) a végleges helyzetet.

A Leopoldina-templom a tóval.

Az ezeréves határ nyugati szakaszánál fekszik Kismarton (Eisenstadt). Az (önmagában is nagyon szép) kisváros nevezetessége az Esterházy-kastély és a hozzá tartozó hatalmas park. A korábbi barokk kertet 1797-től kezdték átalakítani, tehát ez az egyik első magyar tájképi kert.

Pécsi belvárosi utcakép: a Szepessy utca a Zsolnay-múzeum felé.

Polgári és egyházi főtér, "múzeum-utca", színház, mozi, csendes lakóutcák. Pécs belvárosa igazi multifunkcionális negyed. Hasonlóan változatos építészeti képe: a szecessziós bérházzal békésen megfér a parasztbarokk házacska. A fallal körülvett középkori Pécs 67 hektáros területével nagyobb volt, mint az akkori Bécs, ami még régi közmondást is ihletett: "németnek Bécs, magyarnak Pécs".