A szász borok kastélya: Schloß Wackerbarth, Radebeul
2010.12.04. 07:33
A kerti pavilon, mögötte a behavazott szőlőhegy.
Ahogy a régi közhely közmondás tartja, jó bornak is kell a cégér. Szászország, ahol Németország egyik legjobb borvidéke található, igazán jó cégért csinált, a "szász állami borgazdaságot" (bár pezsgő is van). A Schloß Wackerbarthként ismert együttes talán bizonyítja, hogy az állam is jó gazda... ha akar. Másrészt jó példa is, kiváló lenne egy ilyen borászatnak a budafoki Törley-kastély.
Az kastélykertben nem mások, mint a tervezők vezettek végig. Ők a főnökeim, a HLP tájépítésziroda vezetői, akik utolsó előtti munkanapomon mutatták meg főművüket.
.jpg)
...azért nyáron se rossz. Kép forrása.
A Drezda melletti szőlőhegyek között 1727-ben építette fel Erős Ágost egyik "erős háttérembere", Christoph August von Wackerbarth a kastélyát. Volt miből, ugyanis azelőtt adta el a Großsedlitz mellett lévő birtokát, ami Németország egyik legnagyobb barokk kertegyüttese. A vevő Erős Ágost volt...
A kert és a kastély eredeti tervrajzának másolata. Mindkettő alkotója Johann Christoph Knöffel. Kép forrása.
A kastélynak a tulajdonos halála után igen változatos, szinte magyaros története volt: új örökösök, átépítések, árvaház, náci pártiskola, orosz laktanya, végül NDK-tulajdonú és színvonalú állami borkombinát. A szász állam a kilencvenes években privatizálni akarta a létesítményt, de nem érkezett megfelelő árajánlat (úgy látszik, ott nem divat a rablóprivatizáció). Végülis egy "élményborászat" létrehozásáról döntöttek, a pályázatot 2000-ben nyerte meg az iroda. A munkák 2002 és 2004 között zajlottak. Az építész Erich Schneider-Wesslingn, a kertépítész a Haufe-Lohse-Pätzig iroda volt.
.jpg)
A modern épület egyik oldala a cég logójával.
Az egyik szomszédos birtok.
A "látványborászat" bejárata...
...és belseje.
Korszerű pincelejáró...
A borászat előtti terület kortárs kialakítású. Kép forrása.
A borospincék fölött egy bemutatószőlőskertet alakítottak ki, ahol a szász borvidéken termesztett fajtákat lehet megtekinteni. Ez pince miatt ez tulajdonképpen tetőkert.
-15,5 fok...
A kastély most mintha téli álmot aludna (itt látható a nyári állapot). A kastély, főleg a neobarokk átalakítás után olyan, mint egy budai villa a húszas évekből. Belsejéből semmi nem maradt meg a borkombinátos idők után, most teljesen modern kialakítású (ami nem feltétlenül baj persze).
Cukorsüvegek buxusok a szilfasövény (Ulmus pumilla var. Turkestanica) előtt.
üzemen kívül...
A kastély tengelyében nyílik a teraszkertre felvezető lépcső, tetején a barokk pavilonnal. Nem meglepő, de népszerű esküvői helyszín (mondjuk -10 fokig...). A tervezők a hatalmas tiszafákat (Taxus baccata) is erősen vissza akarták nyesni, de a megbízók így hagyatták. Lassan akkorák lesznek, mint a fertődi kastélyt szinte eltakaró társaik.
...
Vénusz is elegáns sálat-kalapot és Bacchus is köntöst kapott.
A pavilon.
A hóban jól kirajzolódnak a teraszok tereplépcsői. A kőfalak szintén nagyon rossz állapotban voltak, jelentős részüket újra kellett rakni.
.jpg)
A kastély a teraszról.
A második és ötödik képen látható pavilonból jól be lehet látni az együttest. Balra a modern, jobbra a barokk rész. Kép forrása.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
a szász bortermelők annak a minőségnek, amitől mi már fanyalgunk (15 mustfok), kitörő lelkesedéssel örülnek, bár ott máshogy mérnek (15 mustfok= 75 oechsle). mivel nem cukrozzák, elég alacsony az alkoholtartalom, pláne, ha idő előtt leállítják az erjedést.
"A tervezők a hatalmas tiszafákat (Taxus baccata) is erősen vissza akarták nyesni, de a megbízók így hagyatták": pedig ha valami, akkor a tiszafa bírja a nyesést, sőt sokkal szebb lesz, ha időnként visszavágják. a németeknek a környezet védelmét illetően elég érdekes felfogásuk van. pl a füvet bent a városban nem nyírják hetente, hanem évente kétszer kaszálják, mert szerintük így óvják a környezetet, sőt, egyesek egyáltalán nem nyírnák.
a drezdai dugók a város sugaras szerkezetéből is adódnak, körutak hiányában viszont beterelik a forgalmat a központba, ahol rendszerint kétszer egy sáv +villanyó van. a drezdai az olyan állatfajta, hogy semmi áron be nem engedne a sávjába, mivel úgy gondolja, hogy őt sem engednék be. berlinben, bécsben egész más a helyzet, talán a sok külföldi (származású) miatt.
két éve hamarabb leértem berlinből drezdába (prenzl.berg-dd flughafen), mint hogy átérjek drezdán (prohlis).
barockgarten großsedlitz-ben voltál-é már?