A szarkofág részlete.

A Zsolnay-mauzóleum Pécs egyik legendás, "misztikus" látványossága. Az 1901-ben épült sírkápolnát legendák övezik: a téli napforduló idején beáramló fény állítólag feltárja az eozin titkát.

 

A Budai-külváros egyik dombja a gyáralapító Zsolnay Vilmos egyik kedvelt helye volt. Innen figyelte növekvő birodalmát, az Európát, majd az egész világot meghódító kerámiák és porcelánok "szülőhelyét". 1901-ben bekövetkezett halála után örökösei, két lánya, két veje és fia úgy döntöttek, hogy itt építik fel a családi mauzóleumot. Júlia lányának férje, Sikorski Tádé tervezte a kápolnát neoromán stílusban. Az épület szinte teljesen keresztény szimbolikájú, mégis, talán a rejtélyes eozin-máz felhasználása, valamint a temetés nem mindennapi körülményei miatt (a gyáralapító koporsóját 1913. október 13-án éjjel, telihold idején helyezték a kékeszöld színben pompázó szarkofágba) misztikus hellyé vált. Nem csak fent említett "Zsolnay-titok" megoldását lehet itt keresni, de az épület állítólag tele van szabadkőműves szimbólumokkal. Ebben bizonyára van igazság (Zsolnay szabadkőműves volt), mégis (igaz, nem vagyok a szabadkőműves szimbólumok avatott tudója) a keresztény jelképek: Krisztus-monogramok, bibliai idézetek és jelek a feltűnőbbek.

A Felsővámház utcából felvezető utat 21-21 vörös pirogránit oroszlán díszíti. A kép bal oldalán látható lakótelepi ház jól mutatja a szocialista Pécs hozzáállását az épülethez. Nem csak ezeket a házakat építették ide, hanem teljesen elhanyagolták a sírboltot, így az az ezredfordulóra már a megsemmisülés határán volt, ráadásul többször ki is fosztották. A leromlott együttest a 2010-es EKF-évadra újították fel.

Az egyik alvó oroszlán.

Közeledve a mauzóleumhoz (a lakótelepre nem innen kell bemenni).

Visszanézve a gyár felé. Archiv képeken a virágzó gyár mázas cserepei látszanak, ma a halódó gyár elhanyagolt épületeit lehet látni (nem messze épül a Zsolnay-negyed, már csupán a gyárat kéne valahogy feléleszteni...)

A lejtőre felérve megérkezünk a belső kapuhoz. A kialakítás magyarázata, hogy a felső rész az oroszlános sétánnyal felülnézetben egy kelyhet mintáz.

A mauzóleum neoromán kapuja.

Az ívmezőben a város ókeresztény-koraközépkori nevére (Quinque Ecclesiae-Fünfkirchen-Öt templom) utaló gyárembléma, az öt templomtorony látható.

Belépve feltárul a különleges (és sajnos nehezen fényképezhető) belső tér. Az épület maga historizáló, a kupola kifestése azonban szecessziós stílusú.

A falakat neoromán motívumú csempék borítják. Látható, hogy egy kört négy kis lap ad ki.

A lila eozinmázas oltár.

A kápolna közepén lévő nyílást (Opeiont) szinte valószínűtlen színű és anyagú mellvéd övezi.

A nyíláson le lehet nézni a szarkofágra. Ezt a kialakítást a párizsi Invalidusok Napóleon-kriptájáról mintázta a tervező. A fémszínű római mintájú szarkofág a mellvéddel azonos színű kékes-piros talapzaton áll. Ez a látvány valóban egészen különleges, nem csoda, hogy sokan itt keresik az eozin titkát (az eozint Zsolnay Vilmos fejlesztette ki Wartha Vince vegyésszel, bár a középkorban már ismerték. A különleges színt a fémes mázon megtörő fény okozza.).

A sírboltot egy külön lejáraton lehet megközelíteni. Ennek tetejét különleges, fekete pirogránit cserepek borítják (a pirogránit a Zsolnay-gyár másik újítása volt. Fagyálló kerámiamáz, ami lehetővé tette a kültéri alkalmazást).

Közben érdemes megnézni (és leülni rá) a kertben lévő különleges barnás pirogránit padokat. Ezek is illenek a helyhez, keresztek és Krisztus-monogramok díszítik.

A lépcső terét a zöld különféle árnyalataiban pompázó csempék borítják. A szemközti falon egy eozinmázas Krisztus-dombormű látható.

Bordűrként ókeresztény mintájú csempesor jelenik meg (Nekem úgy tűnik, hogy ez a mauzóleum maga az "antiszabadkővművesség". Ritkán látni ennyi keresztény motívumot egyszerre.).

Az egyébként csúszós kerámia "balesetvédelmét" is rendkívül igényesen és innovatívan oldották meg a századforduló dizájnerek...

A sírbolt. A már említett szarkofág, és körülötte 32 sírfülke. A többszöri kifosztás miatt már csak az alapító felesége, Bell Terézia és fiúk, Miklós nyugszik itt. A többi családtag sírja a Pécsi Köztemetőben található. 

A mauzóleum kevés "pogány" témáinak egyike: a Zsolnay-család Minerva elé járul. Minerva jelképezi a feleséget, Bell Terézt, ő adja Zsolnaynak a "mécsest". Mellette áll fia, aki őrangyalként őrzi a kincset, kettejük mögött állnak a nővérek, Teréz és Júlia, végül a férjeik. Megfelelő megvilágításban Minerva aranybíborban, a mellékalakok aranybíbor-ezüst színben, a két férj semleges színben látszanak (utóbbiak nem vérrokonok). Ez a szimbolika és ez a kidolgozás nem csoda, hogy rengeteg találgatásra adott okot. A szarkofágra két latin nyelvű bibliai mondatot véstek a Jelenések könyvéből: "Boldogok akik az Úrban haltak, hogy munkájuktól megpihenjenek, mert cselekedeteik követik őket" és Szent Pál leveléből: "Halál, hol a te győzelmed!?"

A bejegyzés trackback címe:

https://taj-kert.blog.hu/api/trackback/id/tr933745541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pár kiegészítés a témához :
Bár a mauzóleumban nem jártam a felújítását követően,- anno, "gyermekkoromban" igen. Akkor nem foglalkoztam pl. a szabadkőművesség jeleinek esetleges keresésével.
Senkit nem akarnék ezen blog elhagyására késztetni, de régebben olvastam ezt itt : aranyosfodorka.blogspot.com/2010/05/vasvary-zsolnay-angster-elso-resz.html (ott a fényképeken látszik pár sz.kőműves szimbólum) ill. a Zsolnay V. szobor oldalán is. (pl. szögmérőre helyezett körző - írom emlékezetből)
Továbbra sem kisebbítve a blog készítőjének munkásságát,- további érdekességek az előbb beírt blogban ( Blogarchívum, kb. 36 db. Zsolnay-nál )
*******************************
Más : lila eozinmázas oltár-hoz : esetleg érdemes megismerni a "kacsás szökőkutak" történetét (Google) - mintha azonos lenne a szín ?- (pontosítandó)
Kimaradt : (anno olvastam) Lovas László úrnak sok minden köszönhető a mauzóleummal kapcsolatosan.
Ez még úgy is tetszik, hogy egyébként nem igazán csípem az eozinmázat.
Nagyon érdekes a téma, szépek a képek. Bár többször jártam Pécsett, ezt nem láttam, de szerencsére a Zsolnay-múzeumot igen.
Szerintem a szabadkőművességnek is keresztény alapjai vannak, és ha jól tudom, a vallásos hit ma is alapkövetelmény a tagoknál. Bár azt is látom, hogy a katolicizmus próbál elhatárolódni a szabadkőművességtől.
Igazán dolgozhatnának ki valami gyakorlatot / törvényt a műemléki terület látképét ilyen módon csúfító szoci lakóházak kivásárlására és lebontására (harmadik kép). Sok helyen lenne mit eltakarítani ilyen okból az országban :(
Persze a mauzóleum így is nagyon szép. Csak hát... na :)
Igen, engem is megdöbbentett a lakótelep bevigyorgása a környékbe. A mauzóleum nagyon szép, egyszer biztosan megnézem.
@AnnaKarenina: igen, úgy van ahogy írod.
a szabadkőműves tagságnak alapfeltétele az istenben való hit. nem kötik ki, hogy keresztény, muszlim, vagy zsidó az illető, csak higgyen istenben. ezért a keresztény szimbólumok nem jelentik az "antiszabadkőművességet", sőt...! :)

gyerekkoromban láttam még jó állapotban is a zsolnay-mauzóleumot, és sajnos láttam lepusztulva és kifosztva is. örülök, hogy újra megint a régi jó állapotában láthatom:)

@Emtrexx: @retekblog: azért ott a helyszínen "élőben" nézve nem annyira zavaróak a látványban a panelházak, de tény, hogy fényképezni nagyon nehéz, sok szögből belógnak. én többször is megfestettem a zsolnay-mauzóleumot, úgy könnyebb volt kihagyni a kompozícióból:))
süti beállítások módosítása