Az ördöglovas birtokán: Bajna, Sándor-Metternich kastély-Frissítve!
2012.07.19. 01:00
A kastély kerti homlokzata. Az erkélyről ugratott le "ördöglovas".
A Gerecse alatt fekvő Bajna községben fekszik a Sándor-Metternich-család egykori kastélya. Az épület mai alakjának kialakítója az egyik legérdekesebb magyar főúr, Sándor Móricz volt, akit őrült mutatványai miatt csak "ördöglovasként" emlegettek.
Sándor Móricz egyik mutatványa. Kép forrása.
Sándor Móricz átugratja a narancsház melletti kertészet falát. A baleset sokak szerint nem Linzben, hanem Bajnán történt, amikor a képpel ellentétben nem a földön, hanem az egyik üvegházban landolt... Kép forrása.
Az Esztergom megyében élő Sándor-család egyik ősi birtoka Bajna (ezen kívül palotájuk volt a megyeszékhelyen a közismert budai mellett). A barokk kastély átépítője, Móric meglehetősen érdekes ember volt. Apja haláláig tiltotta a lovaktól (nyilván nem véletlenül), ugyanis attól kezdve egyre őrültebb lovasmutatványokat hajtott végre: lóval vágtatott fel a budai várba vezető egyik lépcsőn, majd vendégségbe is lóval járt - az emeletre is. Szekereket is átugratott, sőt egyszer a címlapképen látható erkélyről is leugratott. Az akció "csupán" a ló életébe került, de 1850-ben Linz mellett egy rosszul sikerült mutatvány során Móric súlyos sérüléseket szenvedett, elméje teljesen elborult (ha ugyan addig nem volt őrült). Ezután a döblingi elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1878-ig élt (!). Ami a kastély szempontjából érdekesebb, hogy a gróf felesége Metternich Leontina, a híres-hírhedt kancellár lánya volt. Az előkelő házasság miatt építette át a korábbi szerényebb épületet az ördöglovas, Hild József tervei alapján.
Bajna dél felől. A templomtól jobbra, a fák fölött látszik a kastély tetőzete.
A kastélykert határánál áll a kastélyhoz hasonló stílusú egykori kapusház. Ma az kocsma működik az egyébként szépen felújított épületben. Az országút itt eredetileg elkanyarodott, megkerülve a kertet, azonban a háború után keresztülvezették a parkon, részben az egykori kerti út nyomvonalán.
A kastély dombján a mai út mellett jónéhány idős fa áll: feketefenyők (Pinus nigra), idős japánakácok (Sophora japonica) és pár cser(tölgy) (Quercus cerris). A domb alján pedig vadgesztenye-fasor maradványa (Aesculus hippocastanum) mutatja, merre volt a régi nyomvonal.
Az egykori látogatók a dombra felérve innen látták meg a kastélyt. A fő-és a melléképület között hajtottak be a kocsik.
Majd a kapualjon áthaladva a ma már kivadult és haldokló szomorú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula') mellett érkeztek meg a csodálatos díszudvarra. Ezt egyik oldalról az emeletes főépület, három oldalról földszintes, de hasonlóan szép épületszárnyak övezték. Eredetileg ez volt a hátsó homlokzat, az átépítéskor változott meg a helyzet.
A timpanonban az egyesített Sándor-Metternich címer, alatta a felirat tudatja, hogy Sándor Móricz gróf újíttatta fel az épületet.
A timpanon alatti főbejáraton jutunk be az előcsarnokba és a kapcsolódó földszinti terekbe, többek között a kápolnába.
Innen vezet a szép arányú, de nehezen fényképezhető lépcsőház az emeletre.
A kastélynak két nagyterme van. Az egyik a "Raffaello-terem", ami a teraszra néz.
Nevét onnan kapta, hogy Raffaello festményeinek mintái alapján készítette a díszítést Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője. Ő dolgozott a többi festett termen is.
A Raffaello-terem, mint ebédlő a századfordulón. Kép forrása.
Még érdekesebbek a szomszédos, a díszudvarra néző "Etruszk terem" festményei.
Az Etruszk-terem, mint szalon. Kép forrása.
Érdemes felmenni a kastély tetejére is: a portikuszon túl szép kilátás nyílik a Gerecsére. Előtérben a párban ültetett nagy japánakác egyike virágzik éppen.
Dél felé az Epöl és Bajna közötti Őr-hegy látszik a kastélypark fái fölött.
Kelet felé fordulva jobban átláthatjuk a kastély elég szövevényes melléképület-rendszerét. A képen a narancsház kiemelkedő tömbje látszik...
Teljesen keleti irányba fordulva a díszudvar három oldalát alkotó melléképületek is láthatók. Az amögötti magas tető az istálló, amit keskeny utca választ el az együttestől. A domb mögött pedig a Pilis is látható.
Visszatérve a földszintre érdemes a nyugati (kerti) homlokzatot is megnézni. A kastély különlegesen szép arányú és elegáns épület, ami főleg azért nagy dolog, mert átalakítás eredménye. Az egyik pincének sajnos elég brutális betonaknát építettek a háború után, az látszik az előtérben.
A főépület déli oldalán (ahol az út a kastélyhoz érkezett) áll a narancsház, más néven Orangerie.
Két részből áll, a kiemelkedő saroképületből és a hozzá tartozó egykor üvegezett "oszlopcsarnokból".
A szárny közelebből.
A narancsház archiv képen. Kép forrása.
Az egykor üvegezett "oszlopcsarnok". Jól láthatók a fűtőaknák.
A narancsház archiv képen a beüvegezett oszlopcsarnokkal és a falra szerelt lécrácsokkal és büszke kertésszel. Kép forrása.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ez és Sándor Móricz a legenda szerint arról ismert, hogy egy bécsi bálon nagy összegű fogadást kötött Móric, miszerint ő a birtokán képes akkor máglyát rakni, melynek fénye még Bécsben is látható (légvonalban ~220km a távolság!!!).
A fogadás létrejött; SM. a környező erdőkből a legnagyobb szálfákat kivágatta, az Őrhegy kopasz tetején máglyába rakatta és egy sötét éjszakán alágyújtott. A legenda szerint a fogadást ő nyerte...
Örülök, hogy írtál az épületről, mert gyönyörű környezetben fekszik és nagyon értékes.
Sajnos, ha jól tudom, az állam "csak" kedvcsinálónak végeztette el a legfontosabb külső munkálatokat, hogy ezáltal kelendőbbé tegye az épületet. Ebből következőleg szabadulni akar tőle, amit őszintén sajnálok. A falképek az utolsó óráikat élik, pedig hazai viszonylatban páratlanul magas színvonalat képviselnek. Ez a tény és a kastély építészettörténeti jelentősége mindenképp állami tulajdonban tartásért és muzeális hasznosításért kiált, nem pedig luxus kivitelű idősek otthonaként való elkótyavetyélésért, amit nemrég rebesgettek.
Pár hónapja újabb munkálatokat végeztek a kastélykert körüli falon, sajnos szörnyű minőségben. :/ Másfél hónap után leomlott egy helyen, máshol is repedezik. Jólenne végre teljesen felújítani a kastélyt, de eléggé ráfizetős lenne szerintem.
"Csizmadia János plébános olthatatlan gyűlöletet táplált az ördöglovas iránt, mert a gróf nem vette jó néven, hogy a pap az egyház pénzén házat építtetett egy számára kedves hölgyismerősének. Sándor Móric elég meglepő módon adta jelét nem tetszésének, lóháton beléptetett a plébános szobájába, ahol lova elvégezte természetes szükségét."
Tóth Krisztina (2001): Bajna