Anglia a Mezőföldön: Dég, Festetics-kastély parkja
2009.05.15. 14:47
Sok magyar tájképi kertben (konyhanyelven: "angolkertben") volt már szerencsém járni, de a dégi nyűgözött le leginkább. Talán azért, mert itt egyáltalán maradt kert, ugyanis a szocializmusban ennek a "kertbirodalomnak" "csak" egy részét parcellázták fel, a kastély is funkciót kapott (árvaház működött itt), így az ottlakók ahogy tudták gondozták, használták (és persze lehasználták). Az utóbbi évtizedben viszont pozitív folyamatok indultak el: megkezdődött a kert tudományos kutatása, kitisztították a gondosan megtervezett nyiladékokat, látogathatóvá tették a parkot a kastéllyal együtt (egy ilyen épület valóban alkalmatlan árvaháznak).
Maga a kastély 1810 és 1815 között épült Festetics Antal és felesége, Báró Spényi Amália számára Pollack Mihály tervei szerint. Az épület szinte hasonmása az építész főművének, a Nemzeti Múzeumnak. A megbízó házaspár mindkét tagja "műkedvelő" botanikus volt, így nem csoda, hogy nagy gonddal alakították ki a parkot. Jól jellemzi szemléletüket, hogy az épületből nem lépcső, hanem rámpa vezet le a kertbe, így a kapcsolat sokkal elevenebb:
A park ismeretlen tervezője (egyes feltételezések szerint Pollack) zseniálisan használta ki a terepadottságokat: a Mezőföld síkja Dégtől északra kissé megtörik, a süllyedékben patak folyik. Ezt duzzasztották fel tóvá. A terület legmagasabb pontján áll a kastély, ennek portikuszának pontosan a közepéből be lehet látni az összes nyiladékot, aminek végén "meglepetések", vagyis építmények vannak (szakszóval: eye-catcherek):
A két középső nyiladék: kilátás a református templomra és a hollandi házra. További nyiladékok nyílnak a katolikus templom és a grófi sírdomb felé is.
A "hollandi házban" istálló is található, mert úgy tartották, annak szaga jót tesz a tüdőbeteg grófi rokonnak, akinek a házat építették.
A kastélyt és a kertet az 1920-as években Festetics Sándor átalakítatta. Ekkor építették a fenti forrásfoglalatot, és a mögötte lévő teniszpályát és rózsakertet.
Az előtérben kavics- márványdarabokból kirakott parter volt, ami elpusztult, de a lugas és a teniszpálya teljesen ép.
A kastély főhomlokzatával szemben is kialakítottak egy nyiladékot, ami a Fehérvárról jövő postaútra nézett. Így már kilométerekről lehetett látni az épületet. Ma sajnos bozót takarja el a látványt, de így is jó a kilátás:
A régi utazó Fehérvár felől így látta meg épületet. De ezután kis kerülőt kellett tennie, mert a kert főkapuja kissé messzebb állt. Végül oldalról érkezett meg a kastélyhoz.
A birtokhoz természetesen kiskastély is tartozott (a nagy épületet télen nem lehetett kifűteni), valamint narancsház és konyhakert. Ezeket a helyi TSZ használta, ma lepusztultan állnak. De legalább állnak.
Nem volt ilyen szerencsés a növényállomány: az államosítás után a legtöbb kastélykerthez hasonlóan erdészeti terület lett, így a csodás fákat "vágáséretté" minősítették, és tervszerűen letermelték. Helyükre sokszor akácost telepítettek. Azért vannak szerncsés túlélők, mint pl. a fenti képen látható kocsányos tölgy (Quercus robur).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Egyébként, ha ide, a te kommentjeid közé írsz nekem választ azt is nyomon követem, látom azonnal ha írsz!
Rengeteg kastély áll valahol fél romosan,romosan, volt amelyik nevelő intézet volt 30-40 évvel ezelőtt, sőt előbb is, sok funkciókat töltött be.
Mindegyik történet egy történelem. Szeretem a kastélyok történetét hallgatni. :)
@StopSzmog:hű, kösz:-)
A múltkor egy antikváriumban épp olyan könyvet lapozgattam, ami az ország arborétumait, nyilvános kertjeit, stb. ilyenek listázza és mutatja be - azt hiszem '84. Nem vettem meg, már bánom. Most ez blog pótolni látszik.
ezek meg az én képeim a dégi kastélyról,
jó a blog, most kezdem felfedezni!