A világ legnagyobb parkja: München, Englischer Garten I. rész
2009.05.21. 09:00
Nemrég olvashattuk, hogy München lett a világ hetedik "legélhetőbb" városa. De mitől lesz egy település a világ egyik "legjobb helye"? Talán a kiváló közlekedés (8 metró, 8 gyorsvasúti vonal!) mellett az elképesztően sok zöldterület miatt is.
Kilátás a görög-templomból. Amit látunk a parknak csupán kb. a hatoda. 2008. október.
A címet olvasva biztosan sokan kételkednek, hiszen "közmegegyezés" van arról, hogy a Central Park a világ legnagyobb városi zöldterülete. Pedig nem az: az Englischer Garten 4,17, míg amerikai társa "csupán" 3,4 km2 területű (a Városliget kereken 1 km2, vagyis 100 ha.-és ebben az intézmények (Széchenyi fürdő, Vajdahunyadvár) területe is benne van, a Margitsziget 0,96 km2 területű). Ráadásul a müncheni park "végtelenített": a városhatárnál beolvad a környező erdőkbe-mezőkbe.
A park déli felének térképe a wikipediáról. Jól látszik az Isar-folyó, a bal felső sarokban a királyi kert és a patakrendszer. Az is kivehető, hogy a parkon áthalad a Mitteler Ring, vagyis a város belső gyorsforgalmi-útja. A mostani poszt a terület harmadáról, vagyis a nagy sárga foltról és környékéről szól.
Az alkotást uralkodói akarat hozta létre: 1789-ben Karl Theodor, az igencsak haladó gondolkodású fejedelem úgy döntött, hogy népparkot hoz létre a katonai gyakorlótér és a káposztakertek (hmm, bajor káposzta!) helyén. Megbízta Ludwig von Sckell német és Benjamin Thomson amarikai kertépítészeket a tervezéssel (Thomson érdekes figura: Amerikában született és bajor nemes lett belőle. Kerttervezés mellett politikával és haditudományokkal is foglalkozott-és kidolgozta a fizika (termodinamika) első főtételét). A kert "Theodor Park" néven 1792-ben meg is nyílt-mi mással, mint egy hatalmas bajor népünnepéllyel.
A park bejárását legegyszerűbb a királyi palota kertjéből (Hofgarten) kezdeni. Ez egy reneszánsz-korabarokk kert, parterekkel, középen pavilonnal:
A négyzet alakú kertet elhagyva már az "Englischer" előterében vagyunk, majd a Prinzregentenstrasse nevű út alatt haladunk át. Ezután a következő kép fogad:
Az aluljáró mellett bukik ki az "Eisbach" (jégpatak), ami egy mesterséges Isar-ág. Hol kiépített, hol pedig természetesnek látszó mederben folyik (illetve rohan). 2007 nyara. A patakot követve eljutunk a japánkertbe:
Itt a patakot tóvá duzzasztották, rajta szigettel, azon pedig japán pavilonnal (a teteje látszik egy kicsit). A kert nem "igazi" japánkert (vagyis nem annak szigorú szabályai szerint épült), inkább csak a növények távol-keletiek: vörös japánjuhar (Acer palmatum 'Atropurpurea'), páfrányfenyő (Ginkgo biloba). 2007. nyara
Ezután megláthatjuk a "nagyrétet", ahol a patakból egy további ág szakad ki, ami olyan keskeny, hogy át lehet lépni rajta. A képen látható a Monopterosz, vagyis az a görög templom, ahonnan az első kép készült. A képen látszik, hogy a park nem kihasználatlan: futók, sétálók, napozók "hemzsegnek". És kb. nyolc biciglis várta, hogy fényképezzek, és mehessenek tovább (ott úgy látszik az emberek tudnak még várni).
Ha a rét szélén haladunk tovább a sétányon (egyébként fűre lépni szabad!), hamarosan keresztezzük az Eisbachot. Itt a patak természetes látványt nyújt-azonban ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy teljesen mesterséges: beton partfal, vízlépcső, stb. Ezeken a vízlépcsőkön élénk szörfélet zajlik. 2009. október.
A híd után keresztülvághatunk a réten. A látványt elnézve nyilvánvaló lesz a tájképi kert szó eredete (az "angolkert" hivatalos neve): a kerttervezők és megbízóik reneszánsz és barokk festők (elsősorban Claude Lorrain) tájképein látott ideális állapotokat próbálták megteremteni. Tehát egy "angolkert" ugyanolyan pontos tervezés eredménye, mint egy barokk kert, vagy akár egy épület. Itt kétszáz éve poros lőtér volt. A vízrendszer, a domb, amin a templom áll, mesterséges létesítmények.
A"kert" növényállománya-mivel az Alpokhoz közel és 600 méter magasan vagyunk-elsősorban bükk (Fagus sylvatica), de látható juhar (Acer sp.), sőt a vízfelületek mentén "klasszikus" nyáras-füzes társulás (Salici-Populetum) is.
Ha feljutottunk a templomba, jelentem, eljutottunk a park déli felének (Südteil) kb. a harmadáig. A másik kétharmad egy következő poszt témája lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nagyon szép! De tudod, szerintem a mi kis Városligetünk se kutya, mégha csak negyede is ennek -Európában az első, városi kezdeményezésre létesített park (a városlakók számára), + a "világon" 4. legnagyobb közparknak számított akkoron, talán még most is, nem tudom, de hazai mércével mérve akkor sem rossz teljesítmény... No meg itt, azaz a mi kis fővárosunkban sose volt egy hatalmas hercegi kert amit átépíthetett volna Nebbien. (Főként hogy a magyar arisztokraták sose voltak olyan gazdagok, mint a német fejedelemek.)
Azért nem semmi, mennyi mindent összeszedtél róla!!!! főként, ha még folytatása is van......
http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Tierpark,+M%C3%BCnchen,+N%C3%A9metorsz%C3%A1g&sll=48.232635,11.584246&sspn=0.010105,0.019312&ie=UTF8&ll=48.095143,11.555235&spn=0.005066,0.009656&t=h&z=17
Az Englischer Gartengez meg itt:
maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Englischer+Garten,+M%C3%BCnchen,+N%C3%A9metorsz%C3%A1g&sll=48.124851,11.524143&sspn=0.040506,0.077248&g=M%C3%BCnchen,+N%C3%A9metorsz%C3%A1g&ie=UTF8&t=h&z=13