Szívműtét előtt: a Ferenciek tere. Mai állapot
2010.04.08. 21:28
A nagy vetélytársak, Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós kupolái a Ferenciek tere sarkán.
A napokban olyan felújítás fejeződött be a belvárosban, ami talán egész Budapest gyökeres átalakulásának az előfutára. Itt sokkal többről van szó, mint "kövezésről": az átmenő forgalom korábban elkezdődött visszaszorulása folytatódik, és a minőségi közterek valódi versenytársai lehetnek a plázáknak. A főutcáról, ami valóban csodálatos, és a mindig emlegetett Bécsben is megállná a helyét, sokat írtak az első kapavágás óta, dicsérőt és szánalmasat is. Itt is volt már szó a projektről, de legközelebb akkor tervezek posztot róla, mikor a város már "belakta" (mindenesetre az előjelek jók, az emberek lubickolnak az új helyeken, átvitt és szó szerinti értelemben is). Kevesen tudják, hogy a lényeg tulajdonképpen csak most következik. Hamarosan elkezdik a Ferenciek tere és a Március 15-e tér felújítását is. Előbbinek már megnéztük jelenlegi állapotát, most következzenek a tér, sokunk ismeretlen ismerőse!
A budapesti aluljárók állapotát nem kell nagyon ragozni, szinte az egész országban fogalom, mint a város züllésének jelképe (És ez a tűrhető része. Még kirakatocskák is vannak...).
Az 1835-ben állított Nerediák kútja, ami a második volt Pesten (az első a Teréz templomnál áll, 1830-ban állították). Az alkotó Uhrl Ferenc volt. 1899-ben a kutat a kőbányai Liget térre vitték, és csak 1973-ban került vissza, mikor a tér mai formája kialakult.
Csendélet Budapest egyik főterén. Jól nézzük meg az alagút lejáróját, remélhetőleg nem sokáig láthatjuk! A kiemelt növénykazettákban éppen virágzik az aranyfa (Forsythia suspensa), ami nem azonos az aranyvesszővel. Mellette jobbra bangita (Viburnum rhytidophyllum) zöldellik. Nagyon kevés növény van, amit nem szeretek, de a bangita közéjük tartozik...
A Ferenciek tere egyik nyúlványa. Már a tér alakja is érdekes, tulajdonképpen egy "L" Tulajdonképpen ez a Károlyi Mihály utca széles szakasza is lehetne. Mindenesetre egyik legszebb része lesz majd, jelenleg nem több egy rámpánál, aminek szélére valamilyen véletlen folytán elegáns és szép épületek kerültek.
A bal oldalon lévő ferences bérházban található a város egyik legpatinásabb étterme, a Kárpátia. A portál rendben van, viszont a legrosszabb retró-hagyományokat őrző feliratot remélhetőleg kicserélik. A megújult térre bizonyára terasz is ki fog települni.
Ha választani kéne a "Ferencziek bazára" nevű átjáróház komoly esélyes lenne nálam a város legjobb helyei címre. Sajnos jelenleg parkoló, és a Kárpátia étterem is itt éli ki teraszigényét. A földszinten egyházi jellegű és könyvesboltok vannak (már ahol vannak).
Méltatlanul elfeledett építészünk, Szkalnitzky Antal műve az Egyetemi Könyvtár. Hiába, Ybl kortársának lenni tényleg nem könnyű dolog, pedig olyan épületek fűződnek nevéhez mint az Oktogon, a debreceni, székesfehérvári és az aradi színház, vagy a szegedi egyetem főépülete (eredetileg főreáliskola).
A Centrál is be volt szorítva az "autópályalehajtóba", remélhetőleg itt is hamarosan lehetőség nyílik terasz kialakítására. A mellette lévő Ernst galéria házának állapota meg egész egyszerűen hihetetlen. De sajnos nem egyedülálló...
Kis kitérő: az Egyetem tér első napjai. A jogászok láthatóan hamar birtokba vették a teret, nagy változás ez a parkolóhoz képest. Valahogy a templom és az emlékmű is jobban érvényesül (Szmrecsányi Boldizsár "lábfejét" meg mindenkinek látnia kell).
A könyvtárral szemben álló Király bazárt ezen a néven kevesen ismerik, pedig itt működik a Kamra. Jelenlegi állapotában nem is túl feltűnő, viszont ez is átjáróház, amiből sokkal-sokkal többet lehetne kihozni.
Jelenleg csupán három gangos udvart összekötő, részben lerácsozott, nem túl barátságos átjáróház, de van benne lehetőség. Egyrészt nagyon jó helyen fekszik, T alakban köti össze az Irányi és a Curia utcát a térrel. Másrészt világos, természetes fényt kap, ami akkor is megmaradna, ha beüvegeznék az udvarokat a földszint felett (ez a Párisi udvarról például nem mondható el). Harmadrészt fel fogják újítani a teret.
A pár éve már felújított Curia utca. Balra a Király bazár kapuja, jobbra a Királyi bérház háta.
Az alagút lejárata és a házak között elég szűk a hely. Két éve rakták le a térre ezt a műkövet (természetesen fővárosi beruházásban), aminek kinézete egész egyszerűen hihetetlen-egy harmadrangú benzinkúton jobb viacolorra csöpög az olaj.
A Cziráky-bérpalota. A századfordulós átépítés elérte célját: az akkorra már (főleg a külsőbb városrészekhez képest) erősen lepusztult terület ismét nagy értékű lett, sorra építették fel bárházaikat a "gazdagok és szépek": a Cziráky grófok, a Nemzeti Kaszinó (a Semmelweiss utca sarkán), és a királyi ház tagjai közül Ferenc József és Klotild főhercegnő is (Matild a legendával szemben akkor éppen nem volt a családban, nemhogy pesti ingatlanokba invesztált volna).
Szinte legendás jelenet: a "hetes busz". Épp három is érkezett a megállóba a csütörtök délutáni csúcsban, szinte elsodort a tömeg. A négyes metró átadásakor (vagyis 2341-ben) a hetes buszcsalád terhelése csökken. A teret is úgy fogják átépíteni, hogy az esetlegesen visszaállítandó villamosoknak semmi ne legyen útjában.
Az egykori királyi bérpalota földszintje. Egykor a félemeleti boltok is az üzletek részei voltak, de látható, hogy már más funkciót kaptak és "csodálatos" rácsokat és nyílászárókat. Valószínűleg a képen látható három üzlet is egyben volt egykor, hiszen itt a város legdrágább és legnagyobb boltjai voltak, nem a mai kis "lyukak".
Az említett Klotildok egyikének földszintje. Annak ellenére, hogy az egykori Belvárosi kávéház helyén kaszinó működik, a portálra igazán nem lehet panasz.
A palota kapualja (bár állítólag ez is passzázsnak minősül). A két épület úgy van kialakítva, hogy enyhe ívben lehet végighaladni a Kígyó és a Duna utca között. Most is így lenne, csak át kell menni hat sávon...
Az Erzsébet-hídról nézve igazán impozáns a látvány: a paloták, mint kapuk őrzik a hidat, messzebb a saroktorony-erdőt látni. A Buddha-szálló építése mintha elakadt volna, remélhetőleg mikor elkészül, az eredeti nyílászárókat helyezik vissza.
A Váci utcai aluljáróba jó szokás szerint betelepült egy ilyen borzalom. Szerencsére hamarosan zebrán is át lehet kelni itt.
A Piarista rendház homlokzatának egyre nagyobb része lesz készen. Az árnyalat is megfelelő, pláne az előző "hússzínhez" képest. A portálok is szépek itt éppen a marks&engelsspencer üzletén végzik az utolsó simításokat.
A Kígyó utcát is felújítják a térhez kapcsolódóan. Rá is fér, hiszen akkor készült el, amikor az aszfaltba rakott mészkő divatos volt. Vagyis baromi régen.
Remélhetőleg a Ploiestit és Pristinát idéző portálsor is megújul előbb-utóbb. Mindenesetre érdemes megnézni az öntöttvas elemeket.
Az OTP fiókja a város egykor egyik legszebb és legmodernebb portálja mögött működik. Az Alpár Ignác-féle házban Kóródy György tervezte Lipcsey-divatház 1938-ban nyílt meg. Az íves beugró mögött a ház és az üzlet bejárta nyílik. A pillért eredetileg vörös kerámialapok burkolták, amit népies motívumok díszítettek.
A Ferenciek terén nevezetes fa áll: sokak szerint itt áll az ország egyetlen szép bálványfája (Ailanthus altissima). A háttérben áll a Királyi bérház.
A Párisi udvart Schmahl Henrik remekművét nem is kell talán bemutatni. Viszont jól látható, hogy az üzletek nagyrészt üresek. A képet vakuval készítettem, mert ott állandó a félhomály. Eredetileg itt erősebb világítás volt.
Hamarosan itt is zebrán kelhetünk át...
A Kossuth Lajos utca is külön posztot érdemelne. A Rákóczi úttal együtt alkotja az a tengelyt, ami kis gellerrel az Erzsébet-hídhoz tart. Jelenleg hatalmas itt a forgalom, a portálok elhanyagoltak és rendezetlenek. Nemrég készült egy látványterv, ami -annak ellenére, hogy nem alakította vissza teljesen a nyílásrendszereket- megdöbbentő hatású volt.
De még a legnyüzsgőbb belvárosokban is találni "oázisokat". A Kossuth Lajos utcai Dreher-palota udvara. A kép az első emeletről készült, az udvar félig be van építve, a földszinti üzletek ide is kinyúlnak. Annak tetején alakították ki kiültetett növényekből ezt a kis kertet.
Az elkészült főutcát a napokban vehettük birtokba. Hamarosan jön viszont a "lényeg", és sokkal nagyobb változások lesznek a belvárosban, ami remélhetőleg az egész városra hatással lesz. Aggodalomra adhat okot, hogy a forgalomkorlátozást úgy kezdik el, hogy az Erzsébet-hidatra zúduló M1/M7-es autópályák forgalmát nem vezetik máshova, hiszen a Lágymányosi-hídat a Budaörsi úttal összekötő szakasz nem épült még meg.
Szerző: aesculus
14 komment
Címkék: budapest kortárs szobor városkép főutca koszorú bálványfa bangita
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Párisi udvar üveg födéme miért olyan sötét? azért mert ezer éve nem tisztították le? A Budapest kiállításon láttunk róla egy fotót úgy a századforduló tájékáról ha jól emlékszem - a mostani állapothoz képest fényárban úszott!
A másik, hogy Ferenc Jóska miért építtetett itt házat? Nemrég bekukkantottunk, a kapu mögött a falra ki van függesztve pár kép és egy-két iromány a ház történetéről, akkor tudtuk meg, hogy ez a Magyar király háza...
Ailanthus pedig Schmidt bácsi szerint azért van a Ferencieken, mert csak az bírja elviselni ezt a durva szmogot és a "talajt" ami nincs...
A 7-es buszos képen a lány arcát szándékosan nem homályosítottad el? :) csak mert minden más emberke arca pixeles, pedig az övét fotóztad telibe... biztos tetszik! ;)
Igen, érdekes, a király, mint háziúr:). Vagyongyarapítás, presztizs, nem tudom...
Igen, "sósavat eszik, és kénsavat lélegzik"...
Igen, meg elég hülyén nézne ki egy nagy mozaik a kép közepén:D Remélem nem olvassa a blogot, mert a végén még beperel, amiért kitettem:)
Igazából ezen a zsúfoltságon csak olyan közlekedési beruházások segíthetnének, amelyeket én nagyjából a város egyesítésének 200-ik évfordulójára tartok reálisnak. Addig az autósforgalom kiszorításával kell próbálkozni, ez hoz is majd részleges eredményeket, de a zsúfoltság meg fog maradni még sokáig.
Én csak egyet nem értek! A csöveseket, a zugárusokat, a szórólaposztogatókat a felújítástól függetlenül miért nem volt képes eddig egyetlen önkormányzat sem kipucolni a térről? Miért a padok és a szökökutak felszámolásával tudták csak "kezelni" a helyzetet? Mi a garancia arra, hogy csilliárdnyi pénz elköltése után nem süllyed ugyanide a majdani Ferenciek tere?
A mai hangulatra természetesen rányomja bélyegét az irdatlan gépjárműforgalom is, de azt egy szimpla kitiltással nem fogja tudni senki hatékonyan kezelni. Legfeljebb innen tűnik majd el (ami a tér szempontjából örvendetes lesz), de másutt újratermelődik (ami viszont a Városon nem segít - sőt!).
Ha hagyod, hogy a konyhádat elborítsa a zsírszag, a füst és aromlott étrel maradéka. Ha az előszobádban szétszórva maradhatnak a büdös zoknik és a csatakos hótaposók. Ha a nappaliban át kell gázolj a tegnapelőtti házibuli penészes párizsimaradékán, ha a tv-den áll a por, ha az mosdódban körtáncot járnak a hajcsomók - persze hogy felújításért kiáltana aki csak bemerészkedik hozzád. De vajon nem olcsóbb-e inkább rendet rakni a nappaliban, levinni a szemetet a konyhából, hetente kitakarítani a fürdőt és jól kiszellőztetni a lakást?
A hajléktalan ellátás (vagyis a hiánya) külön posztokat érdemelne, nem is beszélve arról, hogy Magyarországon szinte ismeretlen a fenntartás fogalma...
Ma jutott eszembe hogy még azoknak az életét is megnehezítik, akik mondjuk a belsőbb részeket kikerülve a budai alsórakparton akarnak eljutni Óbudáról a Blahára. (Mert ilyen is van, hiába hiszik, azt hogy csak Gödöllő-Biatorbágy uticél létezik. Ez egy nagyváros, benne megannyi belső uticéllal.) Nos aki a rakparton jön, az ugyan felhajthat a Döbrentei térnél, de hogy az Erzsébet jídra efeljusson, ahhot vissza kell bumliznia a Szarvas térig? Kérdem én, mi a franckarikáért????? Ez csak egy kis kibaszás, de épp elegendő ahhoz, hogy mindenki felbaszva érzezze magát. Mert hajózni kell, csak nem hagyják.
Ez a müncheni Mittlerer Ringet ábrázolja.