A Bécs mentén, Bécsben
2010.05.15. 08:00
Bécs folyója: a Bécs, vagyis a Wien.
Bécs nem csak Duna-parti város. Van egy "házifolyója", a 34 km hosszú Wien. Mielőtt bejárnánk a torkolattól a Bécsi erdőig, érdemes megnézni, milyen ez a "kis patak", ha a esik az eső:
a 2002-es árvíz idején. Kép forrása
.jpg)
Többszintes kereszteződés: az 1902-ben megnyitott városi vasút, ma négyes metró itt fordul át a Wien-völgyből a Duna-partra. A hidakat Otto Wagner, a bécsi szecesszió híres építésze tervezte. Szerintem ez a város egyik legjobb helye:). Kép forrása
Természetesen egy városi gyorsvasútat elég kockázatos dolog lenne egy folyó mellett vezetne. Ennek, és részben a korábbi árvízeknek köszönhető, hogy a folyót szinte túlszabályozták: az első képen látszik, hogy hiába van pataknyi vízhozama, a legnagyobb árvízszintre is fel kellett készülni, ezért veszik kürül várszerű falak (az árvízévdelmemben "ezeréves vízszintekre terveznek"). A Stadtpark után a folyót-mint Budán az Ördögárkot beboltozták:
A folyó boltozatának építése a Karlskirche előtt 1898-ban. Kép forrása
A boltozás a korabeli hozzáállást figyelembe véve teljesen rendben van. Azonban van egy kis probléma: a boltozat építéskor két oldalt vezették a főgyűjtő-csatornát, mint nálunk a körút alatt. Túlfolyókat is kialakítottak, így esős időben a szennyvíz a folyóba ömlött. Ezt az állapotot az utóbbi években szüntették meg, amikor egy nagyobb átmérőjű csatornát építettek a régi alá:
Az új kanálist igazi népünnepéllyel nyitották meg: kiállításokat, koncerteket tartottak benne-először és utoljára. Kép forrása (ez tényleg a bécsi főgyűjtő, nem a négyes metró).
Bécs híres piaca, a Naschmarkt (inkább a marketingje jó, a mi vásárcsarnokainkkal össze nem lehet hasonlíteni ezt a bódésort), szépen kanyarodik a szecessziós házak között. Ugyanis ez nem más, mint a Wien-folyó völgye. Kép forrása
Szegény folyót a Pilgramgasse metrómegálló előtt "kiengedék" a boltozatból, de a kőfalak szorításából még nem. Érdekes ezzel a metróvonalall utazni (a hostelünk a végállomáson volt, így ezt elég gyakran megtettük): se nem földalatti, se nem magasvasút. Természetes fényt kap, mégsem látni a várost. Kép forrása
A folyó hasonló kiépítésű szakaszon halad még kilenc megálló távolságban, a hütteldorfi végállomásig. Elhalad, vagyis elfolyik a schönbrunni kastély előtt is. Hütteldorf után még átvezettek rajta egy autópályát, de azután kezdődik az izgalom: a felső szakaszt ugyanis renaturlaizálták. Ez azt jelenti, amit a Rákos-patakkal terveznek már húsz éve kb. Vagyis "visszatermészetesítést". A munka során kiemelt figyelemmel kellett lenni az árvízvédelemre. A századfordulón ugyanis hat árapasztó tározót építettek ki (ezt is Otto Wagner tervezte), amik szárazabb időszakban csupaszon álltak, csak néhány évente volt bennük víz. Az árapasztók természetesen megmaradtak, de átalakításon estek át:
A vízet úgy vezették, hogy a tározóba is mindig jusson, ami hatalmas változásokat generált: megjelentek például a hódok. A Dunából jöttek fel, azon az úton ami a képen látható (akár metróval is jöhettek volna).
Az előző kép jobb oldalán látható betongát túloldalán folyik a "normál" folyó. Jól látható, hogy az árvízvédelmi művek megmaradtak, "csak" a medret borító betonteknőt szedték fel. Azóta szépen elkezdett nőni a füzes-kőrises társulás (Salicetum albae-fragilis)-bár ez annyira nem tiszta, csomó más fűzfaj volt még.
.jpg)
Az egyik tározó újkorában. Nem sok életteret hagytak, jól látszik jobb oldalt, hogy a folyó teljesen burkolt mederben folyik. Kép forrása
Hiába, hiába, azért az árvízvédelem az első (mondjuk elég érdekes lenne, mikor egy nagy eső után a Naschmarkton felnyomná a boltozatot a folyó...).
Már csak azért is szükséges odafigyelni a védekezésre, mert pár méterre megy a Bécs-München vasútvonal (a másik oldalon pedig az autópálya).
Amit látunk az egy élő kísérlet. A beruházás szakmai felügyeletét az ottani földművelési egyetem, a BOKU (Universität für Bodenkultur) látta el. Itt felállították ez a falazatot, ami különféle áramlási sebességeket eredményez a két oldalon. Lehet vizsgálni a flórát és a faunát (jól látszik, hogy a jobb oldali-lassúbb-vízben sokkal erősebb a növényzet).
A tározók fölötti szakaszon áll a mariabrunni templom és az egykori kolostor, ami ma erdészeti hivatalnak ad otthont.
Szerző: aesculus
12 komment
Címkék: közlekedés ausztria bécs élővilág folyó település tájrehabilitáció
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A cikk pedig szuper! Nagyon jó volt olvasni és nézni hozzá a képeket! (Bécs amúgy is a kedvenc városom a park hátán park stílusával)
Ezen viszont mosolyogtam egy jót :)
"Érdekes ezzel a metróvonalall utazni se nem földalatti, se nem magasvasút2
ajánlom az Örs vezér tér - Pillangó utca szakaszt, tiszta érdekes, se nem földalatti, se nem magasvasút.
(a metró nem attól metró, hogy a föld alatt megy, netán viadukton...)
Én arra gondoltam, hogy bevágásban megy, ráadásul a vonal felén (az egész vonalat végigjártam, a másik végén van a Karl-Marx-Hof). Bár igaz, a londoni metró is sok helyen bevágásban megy. De ez akkor is érdekesebb:D
hát ennél lehet érdekesebb vonalvezetéseket is találni talán :)
számomra ez az egyik legmegdöbbentőbb fotó pl. a témában:
www.flickr.com/photos/jamesjustin/1567089409/sizes/l/